„Anya, Kakukk Tibort mikor lövik fel az űrbe?” – ezek a világegyetem legviccesebb félrehallásai

Olvasási idő kb. 3 perc

Egyszerre tud meghatni, zavarba hozni, elgondolkodtatni, szórakoztatni és időnként filozófiai szakadékba taszítani – a gyerekszáj egy igazi nyelvi laboratórium, amelyhez a kémcsövet a szülő biztosítja. Igen ám, csak ez a labor bizony nem túl steril, és nem is előírások szerint működik, mi több, a kikevert elegy gyakran robban is.

Hogy hogyan lesz a 18 éven aluliakból „18 éves és aulia”, azt csak egy ötéves tudja megmondani, no meg az a szülő, aki már azzal is tisztában van, hogyan kell flityiszt mutatni, és azzal is, hogy a piton, amivel fizetni lehet, az valójában kupon.

Sportban is elsők

Persze, amikor mi, felnőttek azt gondoljuk, sőt, el is hisszük, hogy a szülői kreativitás nem ismer határokat, akkor jön a gyerek boldogan, hogy tájékoztasson: a kedvenc autóversenyzője – akit épp öt perce látott először a tévében – harmadik helyezettként gronzkupát kapott. A sporteseményeknek egyébként is nagy jelentőségük van a kisgyerekek életében, pláne, ha például

Idézőjel ikon

a Barszák játszanak a Reán Madriddal, vagy, mint május 14-én, Paps a Fradikkal.

A gyereknyelv nem ismer határokat: sport és tudományok kapcsán is nagyot szólnak a mondatok
Fotó: Stivog / Getty Images Hungary

Tudományos tények

Kétségtelen az is, hogy egy óvodás gyermek édesanyjának és édesapjának, de az egyiküknek mindenképp, álmából felébresztve is – ezt nyugodtan értsd szó szerint – tudni kell arra a választ, hogy a 23+23+23 billió–12 vagy a 23 trillió több-e, vagy, hogy miért nem kerozinnal mennek a madarak, és hogy a vénfarkasoknak tényleg piros-e a szeme. Ha nem megy, nyugodtan kérdezd meg a „dzset csí pí tít”, ahogyan az ötéves kisfiam javasolta a minap. Az ő szájából hangzott el az a nekem szegezett türelmetlen kérdés is, hogy a hosszú várakozás után Kakukk Tibort mikor lövik fel az űrbe?”, aztán amikor ez megtörtént, megkérdezte, mikor lövik le, mármint vissza a Földre. Ő volt az is, aki az Ég és Föld című könyvet lapozgatva válaszolt a nővére azon kérdésére, hogy miért nem lesz csillagász, ha már annyira szereti az űrt:

„Mert megmondtam, nem akarok olyan lenni, mint Nikola (Tesla)”. 

Punktum.

Sok gyereket varázsol el az űr és a Földön kívüli élet
Fotó: Nadija Pavlovic / Getty Images Hungary

Az anyajegyek útja és a babbelünk

Ha már a tudományokról beszélünk, akkor az anatómiát is fontos megemlíteni, hiszen mégsem hagyhatunk válasz nélkül egy olyan kisgyermeket, aki arról érdeklődik az édesapjánál, hogy mégis hol van a babbelünk. Jó, ha tudod, kedves szülő, hogy az esti rutinhoz tartozó fürdéshez (nem) készülésnek is lehetnek anatómiai okai, például van, hogy azért nem tudja levenni a zokniját egy óvodás, mert túl nagy a keze. Magyarázatokból sosem elég, ahogyan természetesen kérdésekből sem, így könnyen előfordulhat, hogy az alvásidő első húsz csendes perce után a bóbiskoló apa megkapja azt a kérdést, hogy

Idézőjel ikon

az anyajegyek valóban anyáról vándorolnak-e át.

És ha már itt tartunk, egy szülőnek azzal sem árt tisztában lennie, hogy miért utálhatja egy gyerek beszívni a bolognai spagettit: mert meg kell hozzá dübörögtetni a torkát.

Mint kiderült, a spagetti fogyasztására is léteznek tudományos magyarázatok
Fotó: kmk-vova / Getty Images Hungary

Apropó, torok! Egyszer megkérdeztem a kisfiam, hogy miért kell többször rászólnunk valamiért, mire ő nemes egyszerűséggel csak azt válaszolta: „Amikor bohóckodom, a bolond terveket kimondja a torkom, de nem én”. Na, és akkor ezzel mit lehet kezdeni? Mondjuk el a torkának, hogy ne mondjon olyanokat, hogy „Kuksoljon be!”?  

A kis kertészek és meteorológusok

Hiába is próbálsz meg logikát vinni ebbe az örökké bővülő és egyre csillogóbb nyelvi univerzumba, mindig jön egy egyre gigantikusabb gondolat: „Anya, a saláta olyan zöld, mint a drukkola”. Igen, drukkola: egy bátor, küzdőszellemű, leveles zöld. Mire befejezed a visszafogott kuncogásig szelídített röhögésed, jön a következő ténymegállapítás:

„Anya, ma nem tudunk sárkányt teregetni, mert esik az eső.” 

Így élünk mi, örökösen billegve valahol a valóság, a képzelet és a „most mi van?” tengelye mentén, miközben lavírozunk a pitonkuponos világ és a bolond terveket kimondó torkok között. És csak csodáljuk őket, hiszen tulajdonképpen nem is annyira mi tanítjuk őket beszélni. Mi leginkább csak asszisztensek vagyunk abban a bizonyos laboratóriumban, ahol a gyerek készíti az elegyet, mi pedig tartjuk hozzá a kémcsövet. 

Ha egy gyermekre vágyó nő van a környezetedben, ezeket a toxikus mondatokat soha ne mondd neki!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.