Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma már nem csak a kamaszok mobilfüggők, de a szülők, sőt a nagyszülők is. Igen ám, csak közben mi történik a gyerekkel és milyen hosszú távú hatásai lehetnek mindennek? Szakértő segít egy friss kutatás aggasztó eredményeiből kiutat találni.
Tecnoferencia névre keresztelték azt az egyre elterjedtebb jelenséget, amikor a személyes interakció megszakad a technológia új vívmányai miatt. Vagyis a különböző digitális eszközhasználat elvonja figyelmünket embertársainkról, és kiszakít az élő emberekkel zajló kontaktusból. Ez az egyre gyakrabban tapasztalható tünet már nem csak a gamer kamaszokat jellemzi, hanem szinte minden korosztályt érint. A témával tudományos igenyességgel foglalkozó kutatók ma már joggal aggódnak a boomer nemzedékek szokásait vizsgálva is. Annál is inkább, mivel ismert, hogy az egyik legnépszerűbb közösségi média felhasználóinak java például mára már a nagymamák és nagypapák közül kerülnek ki.
Ez még nem jelenti, hogy mobilfüggő
Ha a nagyi a neten keres magának centrifugát másodkézből, unokájának pedig etetőszéket üres óráiban és vidám kisállatos, vagy ismeretterjesztő videókkal, netán a neten szörfözéssel üti el az időt magányos perceiben, abban különösebben rosszat nem lehet felfedezni.
Rendben, hogy dolgunk van vele, de a mobilfüggés az már baj
Ha viszont az erejük teljében lévő, mellesleg aktívan gyermeket nevelő szülőket szippantja be teljesen a digitális függőség, az már annál károsabb lehet, és nem csak saját magukra nézve. A kutatók egy friss vizsgálat során szomorú felfedezésre jutottak.
A kanadai Albertában lévő Calgary Egyetem pszichológia professzora, Dr. Sheri Madigan azt vizsgálta, milyen hatással van a szülők mobilozásnak szentelt ideje gyermekeik mentális egészségére. A kutatócsoport több mint 1300 gyermek megkérdezésével végzett vizsgálatából egyértelműen kiderült, hogy
azok a 9 és 11 év közötti gyerekek, akiknek a szülei nehezen szakadnak el okostelefonjuktól, gyakrabban mutatnak szorongásos tüneteket, nagyobb valószínűséggel küzdenek majd figyelemzavarral és a hiperaktivitás kialakulására is jóval több esélyük van.
Vagyis, amikor a technika elvonja a szülői figyelmet, ettől pedig a gyermek fizikai vagy érzelmi szükségletei kielégítetlenek maradnak, figyelmen kívül esnek, vagy nem megfelelő mértékben vannak kezelve, az rontja a gyermek mentális egészségét. Mindez együtt jár azzal, hogy a családi légkör romlik, könnyebben eszkalálódnak konfliktussá apróbb parázs helyzetek és tovább nő a feszültség a családban, ami minden érintettet újabb káros következményekkel fenyeget.
A mobilfüggés minden életkorban árt a gyereknek
A 9-11 éves korig terjedő időszak egy gyermek életében olyan fontos szakasz, amely meghatározó egész életének stresszkezelési metodikájára nézve is, ezért különösen fontos lenne, hogy a szülők ebben az időszakban (is) kizárólagos időt szenteljenek gyermekeiknek. Pedig a statisztikai adatokból úgy tűnik, már a csecsemők szülei is mintegy napi 5 órát okostelefonoznak, ami a gyerekkel potenciálisan tölthető napi idő közel egyharmad része.
Menekülés a mobilfüggőség?
Persze, szülőként valószínűleg mind ismerjük az érzést, amikor a mobilunk által körénk vont vákumba menekülünk "néhány percre" az otthoni zsibongás és feladattenger elsöprő sodrából menekülve, de ez nem csak a gyermek mentális egészségére nézve lehet veszélyes. Ha a szülőt teljesen beszippantja a digitális flow, képtelen ellátni a gyermek felügyeletének felelőségteljes kötelességét is, és ilyenkor még nagyobb esélye van az olyan otthoni baleseteknek, mint a mosógépbe mászás, a mosogatógép-kapszula evés, a tűzhelytapogatás, vagy az ablakon kihajolás említeni is rémisztő lehetősége.
Mivel a vázolt szituációk nem csak a távoli Kanadában fenyeget veszélyekkel, megkérdeztünk egy hazai szakértőt is, hogyan tudjuk mindezt orvosolni.
Mit tehetünk a mobilfüggés káros hatásainak elkerüléséért?
"A 21. században nehezen elképzelhető, hogy egy szülő egyáltalán ne nyúljon a telefonjához a gyermekei jelenlétében" – mondja megnyugtatásunkra Michaletzky Luca ökopszichológiai szemléletű pszichológus, a Mindset Pszichológia szakembere, majd hozzáteszi: "azonban az új kutatások tükrében érdemes az eszközhasználatot minimalizálni ahhoz, hogy megfelelően jelen lehessen a családi életben. Ha a szülő gyermeke helyett állandóan a telefonra fordítja figyelmét, elmulasztja megadni azokat az érzelmi válaszokat, visszacsatolásokat, amikre a gyereknek szüksége van. Mivel a gyermek számára sokáig a szülő az elsődleges referenciaszemély, aki "lefordítja" számára a világ történéseit, nem meglepő, ha a szülő elmaradó figyelme szorongást kelt benne, megfosztja őt attól a biztonságérzettől, amit egy megfelelően jelenlévő szülő biztosíthatna számára, illetve ennek talaján egyéb figyelmi, mentális zavarok is kialakulhatnak. Arról nem is beszélve, hogy a kielégítetlen érzelmi szükségleteit máshol fogja keresni – esetleg épp a technológiai eszközöknél (ahogy azt a szülő példáján is látta), így előre huzalozva saját magának is az utat a függőséghez."
A pszichológus továbbá figyelmeztet: "eközben a telefonfüggőség hat a szülő mentális állapotára is: összefüggést találtak az alvászavarral, emlékezetzavarral, csökkennek a figyelmi képességek – egyszóval még ha épp nem a telefont nézi a szülő, akkor sem tudja szellemi kapacitását megfelelően a gyermekére fordítani. "Ráadásul, – folytatja Michaletzky Luca pszichológus – minden anya ismeri az „anyai bűntudatot”: számos szerepben szükséges helytállnunk, miközben a feladatok, ingerek és igények ömlenek ránk. Ha százból kilencvenkilencben jól teljesítünk, a nap végén akkor is a maradék egy miatt fogjuk rémes anyának érezni magunkat. Ezért nem is szeretném senkire ráerőltetni a zéró telefonhasználatot, viszont azt javaslom,
próbáljuk meg keretezni a képernyővel töltött időt, valamint dedikáljunk napi legalább 15-30 percet arra, hogy száz százalékig, képernyőktől mentesen a gyerekünkkel legyünk,
lelassulva hozzá, rá fordítva teljes figyelmünket, azzal foglalatoskodva, amire épp gyerekünknek igénye van."
Ha kíváncsi vagy rá, milyen ma az élet okostelefon nélkül, ezt a cikkünket is olvasd el.
