Egy autizmus kialakulásával foglalkozó tanulmány összefüggést talált az idegi-fejlődési rendellenesség és a terhesség alatti műanyagnak való kitettség között. A kutatások kimutatták, hogy ha a magzatot az anyaméhben biszfenol-A (BPA)-szennyeződés éri, nagy valószínűséggel a fiúgyermeknél 11 éves korára autizmust diagnosztizálnak.
A kutatók azt is megállapították, hogy az érintett gyermekek már 2 éves koruktól nagyobb valószínűséggel mutatnak autista tüneteket. Az ausztrál tudósok állításukat arra a kutatásra alapozzák, melynek során hetven édesanyát figyeltek meg egy évtizeden keresztül.
A BPA a fiúmagzatoknál növeli az autizmus kockázatát
A biszfenol-A egy olyan vegyi anyag, amelyet az 1950-es évek óta háztartási eszközök, például műanyag italpalackok és higiéniai termékek gyártásához használnak fel, hogy keményebbé tegyék a műanyagot. Manapság a BPA-tartalmú műanyagokat általában élelmiszer tárolására, üdítős- és vizespalackok, cumisüvegek gyártására alkalmazzák.
A legfrissebb kutatás, amely segít jobban megérteni az autizmus kialakulását, egyértelműen alátámasztja, hogy a BPA az anyaméhben az egészséges fejlődés ellen hat, hiszen kikapcsolja az anya szervezetében azt az ösztrogénszintézisért felelős aromatáz enzimet, amely különösen fontos a hím magzatok fejlődéséhez.
Az enzimhiányos állapotban fejlődött fiatal lányokat sokkal kevésbé befolyásolja a probléma, miután az enzim egészséges mennyiségének hiánya később a nőket inkább fizikailag, mint neurológiailag érinti, és elsősorban a másodlagos nemi jellemzők késleltetett fejlődését, illetve kopaszodást okoz.
Állatkísérletek irányították a figyelmet az autizmus lehetséges okára
Bár a kutatók üdvözölték az újabb felfedezés eredményét, attól tartanak, hogy a műanyag által okozott szennyezettség elkerülhetetlen, hiszen nagyon sok termékben jelen van a BPA. A műanyagból származó vegyszerek sokféleképpen bejuthatnak a szervezetünkbe, például élelmiszer- és italcsomagolások által, a lakásfelújítás során keletkező gőzök belélegzése révén, valamint a bőrön keresztül különféle kozmetikumokkal.
A tudósok azt szerették volna megtudni, hogyan hatnak a műanyagok az egészségünkre.
A kutatást állatkísérlettel kezdték, és észrevették, hogy a vegyszerrel kezelt egerek viselkedése megváltozott. Ekkor figyeltek fel először arra, hogy a BPA elnyomja az aromatáz enzimet, ami összefüggésbe hozható a hím egerek anatómiai, neurológiai és viselkedési változásaival, melyek kapcsolatban állnak az autizmus spektrumzavarral. Ezeket a mellékhatásokat egy 10-hidroxi-2-decénsavnak nevezett zsírsavval minden állatnál sikeresen vissza tudták fordítani. Hogy ez a kezelés az embereknél is alkalmazható-e, további vizsgálatokat igényel.
Az autizmus és a BPA összefüggését pontosítani kell
A kapott eredmény mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy igazolja, a terhesség során az anya szervezetébe jutó vegyi anyagok befolyásolják a magzat fejlődését, és hatással vannak a hormontermelésre a gyermek fejlődése során.
Az összefüggések pontosítása azonban néhány szakember szerint állatkísérletekkel már nem igazolható, hiszen az emberek szervezetében végbemenő változásokat nem lehet egerekkel modellezni. Éppen ezért mindenképpen szükség van arra, hogy a tanulmányt nagyobb léptékben, többször is megismételjék, mielőtt valódi következtetéseket vonnának le a szakemberek. Ez azért is fontos, mert az autizmus oka többtényezős, és vannak köztük öröklődő, genetikai okok is.
A kutatók kiemelték: az autizmust nem olyan rendellenességnek kell tekinteni, amelyet meg kell előzni vagy gyógyítani kell. Ez sokkal inkább egy olyan állapot, amely hozzájárul az emberiség idegrendszeri sokféleségéhez, ezért minden klinikai lehetőséget alaposan meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy kiderüljön, hogyan lehet javítani az autisták életminőségét.
Az anya által bevitt mérgek súlyos egészségügyi problémákhoz vezethetnek. A kutatók már azt is tudják, mindezt hogyan örökítik tovább.
