Ez a teszt segít eldönteni, iskolaérett-e gyermeked

Olvasási idő kb. 6 perc

Amikor arról kell döntenünk, gyermekünk maradjon-e még egy extra évet az óvodában, vagy menjen iskolába, komoly segítséget jelent, ha ezt a magyar fejlesztésű tesztet elvégzik vele.

A DIFER szó a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer rövidítéseként vált a felmérés közkeletű elnevezésévé: a teszttel a 4-8 éves korosztály tagjainak alapvető készségeit tudja feltérképezni az azt elvégző pedagógus. Nem érdemjegyben kifejezhető eredmény lesz a teszt vége, hanem egy olyan értékelés, amely úgy ad igazán jó képet arról, hogyan halad gyermeked az iskolaérettség felé, ha többször is elvégzik a tesztet és összehasonlítják az eredményeket. Így látható a fejlődési ütem mindegyik készség esetében. 

Azt is méri, ha a négyéves készségei a nyolcéves gyermek szintjén állnak, és ez fordítva is igaz, megmutatja azt is, ha a nyolcéves alapkészségei a négyéves gyermek szintjén állnak.

Egyszerűen fogalmazva segítséget nyújt a tehetséggondozásban és a felzárkóztatásban is.

Tényleg segít az iskolakezdés időpontjának kiválasztásában ez a teszt

Amikor a nagycsoportosok iskolakezdéséről döntést kell hoznia a szülőnek, rengeteg szempont mentén gondolkodhat. Van-e beszédhibája, vagy szorul-e bármilyen más típusú fejlesztésre? Testi felépítése révén bírja-e majd az iskolatáskát és a hosszú, tanulós napokat? Rendben van a figyelme? Jól fogja a ceruzát?

Idézőjel ikon

Semmiképp sem az alapján érdemes meghozni a döntést, hogy a szülő vagy környezete mennyire tartja „okosnak” a kicsit: lehet, hogy elszámol kétszázig, angolul is, de ez még nem azt jelenti, hogy iskolaérett.

A szülőben felmerülhet a kérdés: mégis hogyan kaphatna komplex képet arról, hogy kérjen-e iskolakezdési halasztást gyermekének, vagy könnyű szívvel küldje őt tanulni?

Évente tömegek dilemmája, hogy menjen-e már iskolába a gyerek: megnyugtató tudni, hogy egy teszt is segíthet a kérdésben
Fotó: Catherine Delahaye / Getty Images Hungary

„A DIFER Magyarországon az egyetlen olyan hivatalos és elfogadott, iskolaérettséget vizsgáló teszt, amely fejlettségi szinteket állapít meg hét elemi alapkészség területén. Ezek szükségesek ahhoz, hogy a gyerekek iskolakezdéskor jól vegyék az akadályokat” – mondta el a Díványnak Hernádiné Sándor Ildikó, aki 38 éves pedagógiai karrierje során 15 éven át foglalkozott kiemelten a teszt alkalmazásával, és számos készségfejlesztő kiadvány szerzőjeként is ismert. Amint Ildikó rámutat, a 

DIFER nem tudást mér, hanem egy háromnapos vizsgálati folyamatban naponta két-két alapkészséget,

illetve a vizsgálat teljes ideje alatt a hetedik készséget, a szocialitást vizsgálja.

A hét elemi alapkészség

Ezek a készségek megfelelő – a teszt szakkifejezéseivel élve befejező vagy optimum – szinten kell, hogy legyenek ahhoz, hogy egy kisgyermek magabiztosan léphessen be az iskola első osztályába. Lássuk, melyek is ezek a készségek és miért van szükség rájuk.

A szocialitás területén többek között a kapcsolatfelvétel könnyedségét vizsgálják: köszön-e a kisgyermek, mennyire koncentrál a feladatokra, tetszenek-e neki azok és motivált-e arra, hogy végig elvégezze őket, van-e kitartása. „A három napon át folyamatosan megfigyelt készségről kirajzolódik egy kép.

Idézőjel ikon

Lehet, hogy a kisgyermek az első napon még nem mosolyog vagy nincs kedve együttműködni, de a második-harmadik napon már igen. Nem egyformák nekünk, felnőtteknek sem a napjaink.

Ha viszont tartósan jellemző a három napon az együttműködés, a koncentráció hiánya, akkor ott mindig van valami a háttérben, amit vizsgálni kell szakembernek” – fogalmaz Hernádiné Sándor Ildikó.

A beszédhanghallás jelentősége nagy: az iskolai tanórák 70-80 százalékában ugyanis nem a felolvasáshoz hasonló, lassabb tempójú beszéd dominál, hanem a gyorsabb élőbeszéd. Ha ezt nem tudja megfelelően követni a gyermek, nem érti meg az elhangzottakat, „félrehall”, akkor bizony folyamatosan le fog maradni.

„Ha a gyermek nem hallja jól a hangzóbeli különbségeket – amelynek lehet akár organikus oka is, mint például visszatérő fülbetegség, de fakadhat ez koncentráció- vagy figyelemzavarból is –, akkor a rosszul azonosított hangzó rosszul rögzül az írás során is, amelyet igen nehéz korrigálni később. Csak egy példa:

Idézőjel ikon

nem mindegy, hogy azt hallja ki a gyermek a tanító mondatából, hogy megy vagy meggy, olló vagy holló,

és hogy ezután mit ír le a füzetébe” – magyarázta a szakember.

Ezek az alapkészségek fontosak ahhoz, hogy a gyerek boldoguljon az iskolában már a kezdetektől
Fotó: Jose Luis Pelaez Inc / Getty Images Hungary

A relációszókincs, azaz a helyre, időre, térre, napszakokra, mennyiségekre vonatkozó viszonyszavak gyűjteménye is fontos terület az iskolaérettség vizsgálatakor. „Az óvodából kilépő gyermekeknek is tudniuk kell tájékozódniuk például egy papírlapon, érteniük kell, hogy mi van felül, alul, középen, előtte, alatta, vagy hogy melyik a több, a kevesebb, a kisebb, a nagyobb, a leghosszabb. Ezek a kifejezések nyelvünk, beszédünk meghatározó elemei. Ha ez nincs optimális szinten a gyermeknél, akkor az iskolában egyre jobban lemarad, egyre kevesebb lesz a sikerélménye” – világított rá Hernádiné Sándor Ildikó arra, mitől olyan jelentős ez az elemi alapkészség.

A tapasztalati következtetés és az összefüggések megértése két olyan alapkészség, melyeknek a későbbiekben – többek között – például a természettudományok tanulása során lesz kiemelt jelentősége. A logikai készségek működése szinte az egész életünket végigkíséri. Döntéseink, véleményünk mind-mind ezeken alapulnak. A gyerekeknél legfőképp mesehallgatás, mesefeldolgozás közben fejleszthetők: a szakember azt is megjegyzi, hogy a szociokulturális háttérnek nagy szerepe van abban, hogy ki milyen szinten áll ezeknek a készségeknek a terén.

„Minél fejlettebb, gondoskodóbb környezetből jön egy kisgyermek, minél többet beszélgetnek vele, annál fejlettebb a szókincse, tágabb a tapasztalata, és így teljesíthet jobban.

Ahol a gyermek önmagára vagy kizárólag a médiára van utalva, nem foglalkoznak vele, nem segítő a környezete, ott a teljesítménye is gyakran ezt tükrözi vissza” – mondta.

Az elemi számolás kapcsán Hernádiné Sándor Ildikó elmondta: ez a készség fejleszthető a legkorábban, már hároméves kortól, és bár a kicsik szinte mindegyike szeret számlálni, később a matematikaórát sokan nem kedvelik. Ennek épp az lehet az egyik oka, hogy nincs jól felmérve, ki milyen szinten tart ennél a készségnél, kinél mikor jön el az az idő, hogy már nincs szüksége eszközhasználatra – számolópálcikára, egyéb más eszközökre –, mert „el tudja képzelni” a feladatot fejben is. A szakember itt kiemelte például a visszafelé számlálás jelentőségét: a mérések során azt tapasztalják a pedagógusok, hogy ez általában elmaradást mutat, pedig a későbbi alapműveletek végzésekor ez egy fontos terület.

A hetedik készség, az írásmozgás-koordináció az a terület, ahol országos szinten a legnagyobb lemaradás tapasztalható. Az idegrendszeri érés függvényében ennél a területnél nagy különbségek lehetnek a gyerekek között, viszont ez a terület fejleszthető a szakember szerint a legkönnyebben otthoni környezetben is, mivel a mozgásfejlődés segítségével a készség maga is fejlődik.

Idézőjel ikon

Kiemelten fontos tehát a nagymozgások fejlesztése, a labdázás, mászókázás.

A finommozgást pedig nem ceruzával és papírral kell gyakorolni, hanem sokat kell kézműveskedni, legózni, ujjfesteni, gyöngyöt fűzni, gyurmázni, papírt hajtogatni, homokba bottal rajzolni, vagyis minden olyan tevékenységet végezni, ahol a gyermek a kezét, az ujjait használja, és ami egyre finomabb mozgást igényel.

Építsen otthon minél többet a gyermek, ez fejleszti is!
Fotó: Natalia Lebedinskaia / Getty Images Hungary

Így értelmezd az eredményeket

Hernádiné Sándor Ildikó szerint az ideális az lenne, ha minden nagycsoportos óvodással elvégeznék a teljes DIFER tesztet év elején és év végén is.  Az év eleji mérés alapján tudják felépíteni a gyermek iskolára történő felkészítését és az év végi kontrollmérésből mindenki objektív képet kap a kisgyermek alapkészségeinek állapotáról, a fejlődése mértékéről.

Az egyes készségeket egy ötfokozatú skálán értékelik: előkészítő, kezdő, haladó, befejező és optimum névre hallgatnak ezek.

A szakember szerint, ha a kontrollmérés során kettő vagy több készség terén nem éri el a gyermek a befejező-optimum szintet, akkor mindenképpen javasolt még egy évet óvodásként eltöltenie.

„Ha több készség területén van lemaradás, az gondokat okoz az iskolakezdésben, ahol egyébként is egy teljesen új szabályrendszert, környezetet, társakat, felnőtteket kell megismernie és elfogadnia a gyermeknek. Ilyenkor jön az, hogy egy hónap után, például írásóra előtt fáj a kisgyermek hasa, felelés napján belázasodik, nem akar iskolába menni. A szomatikus tünetek okai igen gyakran a készségbeli elmaradások” – mondja, hozzátéve: fontos hangsúlyozni a szülők felé, hogy a teszt nem tudásszintet mér, hanem egy adott készségállapotot mutat meg, amelyhez mérten lehet felépíteni a gyermek fejlesztését. Ebben nincs magára hagyva a szülő, mert

Idézőjel ikon

a Szegedi Tudományegyetem képességkutatói egy komplett csomagot állítottak össze, mindegyik vizsgált készségterület fejlesztéséhez kézikönyvek és foglalkoztató füzetek formájában.

Az ideális az, ha a gyerekeket nem a saját pedagógusuk, hanem másik csoportban dolgozó pedagógus vagy független szakemberek mérik fel. Így lehet a lehető legobjektívebb eredményt megkapni. Ha a készségek szintje ezt indokolja, a DIFER eredménye alapján pedagógiai szakszolgálattól, fejlesztőpedagógusoktól, tehetséggondozó szakemberektől is kérhető segítség. A szakember szerint elmondható, hogy általában minden kisgyermeknél van legalább egy olyan elemi alapkészség, amelyben nagyon jó: ha ezt felfedezzük, akkor segíthetjük, hogy ebben legyen sikerélménye, ami támogatást nyújt az esetleges egyéb kudarcélményei feldolgozásában. Ha valakinél egyetlen készségszint sem éri el a befejező-optimum szintet, az mindenképpen jelzés, amelynek egyéb jeleit vélhetően már a teszt elvégzése előtt érzékelte a szülő.

A DIFER mérés rövid – diagnosztikus – változatát egyébként kötelezően az elsősöknél is elvégzik szeptemberben az iskolákban, ennek eredményei alapján tudják kidolgozni a differenciáláson alapuló pedagógiai munkájukat a tanítók.

Ezért fontos, hogy iskolaválasztáskor lehetőleg olyan pedagógust válasszunk, aki a késleltetett írás- és olvasástanítást részesíti előnyben, és az első iskolai hónapokat az elemi alapkészségek szintre hozásával kezdi.

Ha érdekelnek a fejlesztőpedagógus javaslatai, olvasd el ezt a cikkünket is. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Pár óra, és lejár a határidő: milliós bírságot kaphat, aki nem lép

Ma 16 óráig el kell távolítani a közterületekről a választási plakátokat. A kint maradt darabokat a helyi önkormányzat leszedi, ennek költségeit pedig az érintett szervezetnek vagy személynek kiszámlázza. Bizonyos esetekben közigazgatási bírságot is kiszabhatnak, mely akár milliós tételű is lehet.

Szülőség

Szigorítanák az új KRESZ-t: ezt a korhatárt emelnék magasabbra

Dr. Kőnig Róbert 25 éves pályafutása alatt nem látott annyi balesetet egyetlen eszköz miatt, mint az elektromos rollerekkel kapcsolatban. A szakember a magyar traumatológusokkal egyetértésben szigorítaná a KRESZ erre a járműkategóriára vonatkozó szabályait a gyermekek testi épsége védelmének érdekében.

Offline

Saját neve sem lehetett, mégis világhírű lett: japán udvarhölgy írta a világ első bestsellerét

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.