10 tulajdonság, amit biztosan a nagymamádtól örököltél

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Biológiából megtanultuk, hogy nemcsak a szüleinktől, hanem mind a négy nagyszülőnktől öröklünk bizonyos tulajdonságokat. Mindez azt jelenti, hogy a családunktól kapott genetikai információk tesznek bennünket azzá, akik vagyunk.

Bár mind a négy nagyszülőnk szerepet játszik abban, hogy milyen a genetikai kombinációnk, de ez nem jelenti azt, hogy szükségszerűen mindegyikük egyenlő mértékben hozzájárul ahhoz, hogy milyenek leszünk biológiai szempontból. 

Nem is olyan egyszerű a képlet az öröklődés szempontjából

Azt, hogy pontosan mennyi DNS-ünk származik a szüleinktől és a nagyszüleinktől, nehéz lenne megmondani. Úgy képzelnénk, hogy fele-fele arányban keveredhetnek bennünk a szüleinktől örökölt gének, és mindegyik nagyszülőnk a kromoszómáink egynegyedéért felelős, és az így alkotott egész keveredik össze bennünk.

Nem is olyan egyszerű a genetikai képlet, hogy kitől és milyen tulajdonságokat öröklünk
Fotó: skynesher / Getty Images Hungary

A genetikailag ránk hagyományozott tulajdonságaink azonban ennél kicsit bonyolultabban alakulnak ki.

Csupán általánosságban igaz, hogy a DNS-ünknek körülbelül 25-25 százalékát kapjuk minden nagyszülőnktől, a valóságban nagymamáinktól és a nagypapáinktól örökölt gének aránya a véletlentől függ. 

A DNS minden generációban összekeveredik

Az imént említettek szerint a szüleink is megkapták mindkét szülőjüktől a genetikai információk felét, amit aztán továbbadtak nekünk. De mielőtt ezt a biológiai „üzenetet” továbbadták volna, a gének összekeveredtek egy genetikai rekombinációnak nevezett folyamat során. A genetikai rekombináció azt jelenti, hogy a kromoszómáink nem pusztán az egyik nagyszülőtől vagy a másiktól származnak, hanem kromoszómák összekeverednek, mielőtt azokat továbbadták volna.

Van néhány gén, amely nem öröklődik egyformán mind a négy nagyszülőtől
Fotó: Oliver Rossi / Getty Images Hungary

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy egy adott kromoszómához, amelyet az édesanyánktól örököltünk, valószínűleg mindkét anyai nagyszülő DNS-e is belekeveredett. Ugyanígy igaz az is, hogy a kromoszóma, amelyet az édesapánktól örököltünk, valószínűleg mindkét apai nagyszülő DNS-ének a keveréke. Ezért szinte biztos, hogy mind a négy nagyszülőtől eltérő genetikai tulajdonságokat hozunk. És mindez nemtől függetlenül megtörténik. A fiúk és a lányok ugyanolyan valószínűséggel kapnak DNS-t a nagymamájuktól, mint a nagyapjuktól. Ez a véletlenszerű keveredés megmagyarázza, hogy miért osztozunk meg különböző mennyiségű DNS-en minden nagyszülőtől, és hogy miért nincs két teljesen egyforma szaporítósejt.

Az öröklődési szabályok alól kivételek a nemi kromoszómák

Azonban van néhány kromoszóma, amely nem öröklődik egyformán mind a négy nagyszülőtől. Ez az utolsó kromoszómapár, vagyis a nemi kromoszómák. Csak a fiúknak van Y-kromoszómájuk, ami azt jelenti, hogy ők csak az édesapjuktól örökölhetik az Y-kromoszómát, az ő apjuk pedig csak a saját apjától. Ezért a férfiak mindig apai nagyapjuktól öröklik az Y-kromoszómájukat. 

Másrészt minden fiú az édesanyjától örökli az X-kromoszómáját. Ebben az esetben is igaz, hogy az unoka X-kromoszómája mindkét anyai nagyszülő kombinációja.

Ám az unokának két X-kromoszómája van, ami az anyától származó mindkét anyai nagyszülő kombinációja, illetve az apától származó X-kromoszóma, ami teljes egészében az apai nagymamától származik.

Mivel az apa Y-kromoszómát örökölt apai nagyapjától, egyik unoka sem örökölt X-kromoszóma DNS-t az apai nagyapjától.

A mitokondriális DNS-t csak az édesanyánktól örököljük

A genetikai információk egy részét a mitokondriumokon keresztül kapjuk. A mitokondriális öröklődés pedig nem engedelmeskedik a genetika klasszikus szabályainak. A mitokondriumok a sejt erőművei. A sejt emésztőrendszereként működnek, tápanyagokat vesznek fel, és energiát termelnek. 

A nagymamáktól örökölt tulajdonságoknak fontos szerepük van abban, hogy milyen az önbizalmunk és az elfogadóképességünk
Fotó: Jenny Elia Pfeiffer / Getty Images Hungary

A mitokondriumoknak saját, különálló DNS-ük van, ez pedig a mitokondriális DNS. Ez a DNS csak 37 gént tartalmaz, és segít a mitokondriumok működésében.

A mitokondriális DNS-t csak az édesanyánktól örököljük. A spermium mitokondriumjai elvesznek a megtermékenyítési folyamat során, és csak a petesejtből maradnak meg a mitokondriumok. Ez azt jelenti, hogy mindenki mitokondriális DNS-e az édesanyjától származik, aki szintén az anyjától kapta, és így tovább. 

Ezeket a tulajdonságot örököljük a nagymamánktól

Azt, hogy milyen jellemvonásokat örököltünk a nagymamánktól, a mitokondriális DNS-en keresztül ismerhetjük meg. Egyes kutatások szerint ilyen tulajdonság a nyitottság, az extrovertáltság, az elfogadás, továbbá a szorongásra, önbizalomhiányra való hajlam, ahogy az olyan egyéni sajátosságok is, mint az anyagcsere-működés, az izmok egészsége, az öregedésre való hajlam, a testalkat és a testmagasság, valamint a mentális jóllét.

Megvan a magyarázat arra, hogy a férfiak miért nem hibáztathatják már többé az édesanyjukat a kopaszodás miatt. A kutatók ugyanis bebizonyították, hogy a hajvesztésért főként az apától örökölt gének a felelősek.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.