Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A tanév több mint két hétre megállt. Sok szülőben merül fel ilyenkor a kérdés: vajon a tankönyvek és munkafüzetek milyen gyakran kerüljenek elő ebben az időszakban – már ha egyáltalán elő kell kerülniük?
Minél kisebb egy diák, annál fáradtabb lehet december közepére – még ha a felügyelet megszervezése nem is gyerekjáték, minden család érzi, hogy rá is fér már a gyerekekre, hogy egy kicsit kizökkenjenek az iskola mókuskerekéből. Tudjuk, hogy már gyerekként, a tanulásban is ki lehet égni, ezért szeretnénk biztosítani a legkisebbeknek is a lehetőséget arra, hogy az ünnep környéke valódi feltöltődést jelenthessen számukra.
Tanulás és téli szünet: összeférnek egyáltalán?
De vajon hibát követünk el, ha december 21-én este az íróasztal fiókjába zárjuk a füzeteket és könyveket, aztán legközelebb csak január hetedikén nyúlunk hozzájuk, amikor be kell pakolni 2024 első tanítási napjára?
Gróf Roberta gyógypedagógus szerint ez a kérdés igencsak sok szülőt foglalkoztat.
„A hosszú szünet arra való, hogy a gyerekek feltöltődjenek, kikapcsolódjanak, mert ez is lényeges testi és mentális egészségük szempontjából. Azt szoktam javasolni,
hadd élvezze a gyerek, hogy kiszakadhat a hétköznapokból, hogy lehet tovább aludni, nem kell sietni, rugalmasabbak a keretek.
Több időt tölthet a szabadban, kirándulva, korcsolyázva, síelve, vagy egyszerűen sétálva” – árulta el a választ a dilemmára Gróf Roberta, aki szerint a gyereket figyelve felmérhetjük, hogy van-e igénye valamiféle gyakorlásra – de ezt sem úgy kell elképzelni, hogy feladatlapokat nyomtatunk neki.
A szakember játékos, élvezetes és érdekes közös tevékenységeket javasol ehelyett, amelyekben minőségi időt is tölthetünk gyermekünkkel. A következő tevékenységeket javasolja:
- közös meseolvasás: ehhez a legváltozatosabb témákban találunk a könyvesboltokban kezdő olvasóknak készült köteteket, nehézségi szintekre bontva,
- rejtvényfejtés vagy logikai feladványok megoldása,
- diafilmvetítés, ahol a gyerek is kibetűz egy-egy sort,
- különböző kreatív tevékenységek, mint gyurmázás, festés, rajzolás vagy ajándékkészítés,
- közös sütés-főzés, amelyben a szenzoros tapasztalatszerzésre is alkalom nyílik a különböző alapanyagokkal való, több érzékszervet bevonó ismerkedés során.
A gyógypedagógus úgy látja, ha ilyen, a mindennapoktól eltérő tevékenységgel járó, izgalmas feladatokba vonjuk be a gyerekeket, azzal meg tudjuk nekik mutatni azt is, mi lehet a haszna a száraznak vélt tananyagnak – egy recept követéséhez ugyanis szükség van a mértékegységek ismeretére, adott esetben azok átváltására is.
A fejlesztésben is tarthatsz szünetet
Kíváncsiak voltunk arra is, szakemberként hogy látja, mennyire kímélik meg a gyerekeket a szünidei extra feladatoktól manapság az iskolákban.
„Egyre gyakrabban találkozom azzal, hogy
nem kötelező házi feladatokat, hanem javaslatokat, játékos, kreatív ötleteket kapnak a gyerekek.
A pedagógusok is figyelembe veszik, hogy milyen fontos szerepe van a pihenésnek” – mondta el.
Az is felmerülhet kérdésként, hogy ha egy kisgyermek intenzív fejlesztésben részesül valamilyen alapkészségének vagy részképességének elmaradása miatt, vajon az ő esetében is indokolt-e, hogy a téli ünnepek idején szüneteljenek foglalkozásai? Gróf Roberta szerint erről sem kell másként gondolkozni, mint az iskolai feladatokról.
„A fejlesztő foglalkozások nagyon intenzív, koncentrált alkalmak, amit a gyerek onnan magával visz, az tovább dolgozik benne később is. Ezért is jó a rendszeresség, ugyanakkor kell idő ahhoz is, hogy leülepedjenek és érjenek benne a dolgok” – világította meg a pihenést indokló érveket, hozzátéve: a szünetre bizony a gyógypedagógusnak magának is szüksége van.
„Mi a személyiségünkkel is dolgozunk, ahhoz, hogy érzelmileg támogató, biztonságos légkört tudjunk teremteni, nekünk is kell pihenni, töltekezni” – fogalmazott.
A felvételizőknél az arany középutat érdemes keresni
Van még egy csoport, melynek tagjai karácsony környékén speciális helyzetben vannak: ők azok a felvételizők, akik írásban január 20-án adnak számot tudásukról.
Negyedikes, hatodikos és nyolcadikos tanulók is készülnek a felvételire: vajon náluk is elengedheti a szülő a gyeplőt?
„Itt is az egyensúly a fontos. Ha egy gyerek jól érzi magát, tudott pihenni, az hozzájárulhat a sikeres felvételihez. A hatodikosok és a nyolcadikosok már nagyok, velük érdemes megbeszélni, mit látnak jónak, az egyéb programokat is megtervezve. Számukra az is megnyugtató lehet, hogy tudják: nem hanyagolták el ezt a feladatot. Ha stresszeli őket, hogy eleget tanultak-e, érdemes lehet időt szakítani erre is” – tudtuk meg Gróf Robertától.
