A válást kimondták, az apuka pedig többé nem jelentkezik. Jó esetben a gyerektartás minden hónapban megérkezik a számlára, de előfordul, hogy az sem. De mi lehet az oka, hogy többé nem akar találkozni a saját vérével?
A volt amerikai elnök, Barack Obama szülei a hawaii egyetemen találkoztak 1960-ban. Apja Kenyából érkezett, anyja pedig amerikai. 1961 augusztusában születik meg fiuk, ám mindössze kétéves, amikor a szülők elválnak, az idősebb Obama pedig később visszaköltözik Kenyába. Ezek után az Egyesült Államok későbbi első embere csupán egyszer találkozott az apjával: 10 évesen, amikor rövid látogatást tett Hawaiin. Az elnök memoárjának a Dreams from my father címet adta, amely azt jelenti: Álmok apámtól. Jó néhány olyan család él, ahol eltűnnek az apák, és a gyerekek csak álmodhatnak róla, milyen lenne velük lenni.
Egy képeslapot sem küldenek
Ez Egyesült Államokban készült kutatás szerint, azoknál a szülőknél, ahol a válás után a férfi neveli a gyerekeket, sokkal kisebb százalékban esik meg, hogy a különélő anya ne tartaná a kapcsolatot a gyerekeivel, mint ahol az apuka költözik külön. Azonban jó eséllyel a te környezetedben is van olyan anya, aki egyedül neveli a gyerekeit, ám az apjuk nemhogy a láthatásra nem viszi el a kicsiket, de még egy képeslapot sem küld a születésnapjukra.
„Annak, hogy ez sajnos sokszor így alakul, társadalmi gyökerei is vannak – mondja dr. Belső Nóra pszichiáter. Még ma is nagyon sok családban ugyanaz a felállás működik, ami évszázadok óta elfogadott: a nevelés, a gyerekekkel való foglalkozás az anya dolga, az apa pedig eltartja a családot – legalábbis addig, míg az asszony otthon van a kicsikkel. Így könnyen előfordulhat, hogy mélyebb kötődés az apában csak a későbbi években alakul ki a gyerekkel, amikor már tudnak esetleg közös programokat csinálni, míg ez az anyában ösztönösen az első perctől ott van.”
Szakértőnk szerint kisgyerekkorban ez a nem túl mély kötődés az oka, ha az apa nem keresi a lehetőséget, hogy találkozzon a gyermekével, amennyiben a párjával búcsút mondanak egymásnak.
A későbbi időszakban pedig – ha már a gyerek tinédzser – esetleg azzal nyugtathatja magát, hogy már nincs szükség rá, hiszen a gyerekét sokkal jobban érdeklik a kortársai, és megáll a saját lábán.
Az új pár is lehet az oka, ha eltűnnek az apák
A Victoria Egyetem professzora, Calvin Sandborn egy férfiaknak szóló heti pszichológiai csoportot vezet. Ő úgy magyarázza azt a helyzetet, amikor a férfiak a válás után eltűnnek a gyermekeik életéből, hogy nagyon kevesen tudják kifejezni az érzelmeiket, például a ragaszkodásukat is. Ez a saját életében is így történt: szenvedélybeteg apjától csak azt tanulta meg, hogyan éljen érzelemmentesen, és ennek a rossz példának is a számlájára írja, hogy 25 év és három gyermek után tönkrement a házassága.
Ráadásul, az a férfi, aki addig sem tudott közelebbi kapcsolatba kerülni a gyermekeivel, amíg egy fedél alatt éltek, jó eséllyel nem keresi majd az alkalmakat, hogy találkozzon velük.
Constance Ahrons, aki a válásról több könyvet is írt, arról számolt be, hogy az elvált férfiak sokszor azért tűnnek el a gyerekeik életéből, mert a láthatásokon – és azok után – még nagyobb lesz a hiányérzetük, ami idővel átvált egyfajta dühbe. Nagyon meglepő, de a veszteség élményét átfordítják egy még erősebb veszteségbe: amikor szembesül azzal, hogy korábban sem ő volt az elsődleges gondozó, és ez problémákat okozhat az apás hétvégéken, szép lassan elmaradnak ezek az alkalmak. De az okok között szerepelhet, ha nevelőapa lép be a képbe, aki mellett úgy érzi, hogy perifériára szorul, de akár az is, hogy a férfi újraházasodik, és nem akarja vagy nem tudja megosztani a figyelmét.
Az érzést nem lehet erőltetni, de kötelességek vannak
Mindezen magyarázatok mellett is nagyon fájdalmas lehet a gyereknek, ha úgy érzi, az apja nem kíváncsi rá.
„Egy gyerek úgy 12-13 éves koráig egyfajta egocentrikus létben él; azt gondolja, hogy minden körülötte forog, és minden miatta van – magyarázza dr. Belső Nóra. Többek között azt is hiheti, hogy a szülei miatta váltak el. Ha mindehhez még az is társul, hogy az apa eltűnik az életéből, még inkább megmaradhat ebben a meggyőződésében. Éppen ezért – hacsak nem olyan az életmódja az apának, hogy az már káros a gyerekre nézve – mindenképpen javaslom, hogy az anyuka szorgalmazza a kapcsolattartást. Hallottam már olyan pozitív esetekről is, amikor a volt feleség el tudta hívni a gyermeke apját párterápiára, és tudták úgy rendezni a kapcsolatukat, hogy a későbbiekben a gyereket elvitte az apuka a láthatásra.
Nagyon sok minden múlik azon is, hogy a férfi új párja hogyan áll a gyerekhez. Akad, aki kimondottan fontosnak érzi, hogy tartsák a kapcsolat, míg mások esetleg minden alkalommal akadályt gördíthetnek elé, így az apa egy idő után feladja a próbálkozást. Fontos azonban minden esetben leszögezni: az apai érzéseket nem lehet kierőltetni, de a kötelességek azért még léteznek.
