Egy rendszeresen templomba járó kisfiú, miután már sokadik vasárnapon erősítették meg különös benyomásait, elhatározta, csak rákérdez már szüleinél a magasságból reá tekintő, az Égből minket figyelő Jóistennel kapcsolatos legnagyobb kételyére, s megkérdezte: „Anya! A Jézuska apukája madár volt?” Szerkesztőségünk tagjai is meséltek, mi mindent nem értettek gyerekként.
És mivel a gyermek mindenben önkéntelenül is keresi az értelmet, az is teljesen érthető, hogy Lilla kisfia a keresztény oviban az ebéd előtti ima végén azt mondta: „Ábel”, ahelyett, hogy „ámen”.
Vallási dilemmák
Mint látjuk, mise közben az ember gyermeke több furcsasággal is találkozhat, de van, ami éppen hogy csak egy kicsit furcsa. Ilyen például, az: „uzsonna a magasságban”, amit Petra gyermekei szoktak hallani. Végül is, sokkal kevésbé meglepő, mint a „hozsanna a magasságban”.
Teljes képzavar
Gyerekfejjel sok mindent mi is máshogy értettünk, vagy éppen egyáltalán nem. Így voltam én azzal, amikor arról hallottam, hogy csípő- vagy térdprotézist kapott valaki. Gyermeki fogalomtáramban a protézis kizárólag műfogsort jelölt, így föl nem foghattam, mit kezd valaki a csípőjében, hát még a térdében egy fogazattal? Pedig akkor még fogalmam sem volt arról, hogy a térdprotézisek egyik fajtája az úgynevezett szánkóprotézis. Ezzel már végképp nem tudtam volna mit kezdeni bontakozó képzeletemben, pedig a sípcsont és a combcsont egyik felének ízületi felszínét pótló kis eszköz sokakat szabadít meg a gyötrő térdfájástól, és semmi köze a térdben csúszkáló fogazathoz.
Furcsa kombináció
Az is legalább ennyire nehezen fért a fejembe, hogy szenvednek annyian comb-nyak törést, miközben egyáltalán nem lehet olyan könnyű pont ezt a két csontot egyszerre eltörni? Hosszasan próbáltam elképzelni azt a mozdulatot, amely éppen ennek a két testrésznek az egyidejű rongálódásához vezethet, de nem volt könnyű. Pedig biztos nem lehetetlen, ha ennyi embernek „sikerül”.
Én ugyan nem megyek Amerikába!
Egészségügyben dolgozó szüleim esti beszélgetéseiből nemcsak ezeket a nehezen értelmezhető dolgokat hallottam ki, hanem más furcsaságokat is. Beszámolóinkból napról napra, újra és újra bebizonyosodott, hogy az amerikai utat megjárva XY állapota sokkal rosszabb lett. Sőt, másoknál egyenesen műtéttel végződött a kaland az amerikai úton. Gondoltam is magamban: ki a fene akar Amerikába menni, ha ott mindenkivel ilyen szörnyűség történik? – hiszen a legtöbben nem ússzák meg ép bőrrel. Aztán kiderült, hogy az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet címe: 1145 Budapest, Amerikai út 57.
De nem csak az egészségügy okozott fejtörést, más benyomások is érték az embert. Azt sem volt könnyű belátni, hogy lehet, hogy szinte minden eladó ház vagy autó, nagyobb érték Érden került értékesítésre. De legalábbis minden hirdetésen ez állt: Eladó! Érd.: …
Varázslatos közterek
Ha jobban belegondolunk, gyermekszemmel világunk, de akár csak szűkebb lakókörnyezetünk is telis-tele van mesés helyekkel: Szonja gyermekeinél a Kapisztrán tér Pisztráng tér, Rákosrendező pedig Mákosrendező. Petra gyerekeivel az enyémek is kezet foghatnak, a Mechwart liget nekik ugyanis leginkább csak Lekvár-sziget.
Csalóka nevek
A mi Zsuzsink sokáig hitte, hogy a jellegzetes, piros csomagolású ételízesítőről egy Vegetari János nevű bácsi kacsint rá, de még ennél is jobban emésztette a félsz, hogy egy nap vele is megtörténik, hogy Elvis(z) Presley.
Weissman Fréd is nagy csalódást okozott, amikor sok év hallomásból való ismertség után írásban is megmutatkozott, és bizonyosságot nyert, hogy neve valójában: Weiss Manfréd.
Az általános iskolai fizikatanulmányokban elszenvedett első, de messze nem utolsó kudarcélmény a híres bencés rendi szerzetes, természettudós, feltaláló nevéhez fűződött, melyet hiába diktált a tanárnő, csak nem sikerült jól leírni: Jedli Kányos ugyanis nem létezett. Mennyivel jobban jártam volna, ha a kiváló oktatóként is számontartott tudós megmarad eredeti nevénél, az Istvánnál, és nem tér át a rendben felvett Ányos keresztnévre. Az ugyanis semmivel nem hangzott számomra ismerősebben, mint a Kányos.
Örök kérdés
Talán a legmegfoghatatlanabb dilemmával azonban Lilla szembesülhetett, aki még a szocializmusba lógó gyermekkorában nem értette, miért emlegetjük a himnuszban Reagant: „Balsors, akit Reagan tép…”
