Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A legtöbb kisgyermek örömmel veti bele magát a homokozásba, a szülőket pedig általában csak az zavarja, hogy a játszótérről hazaérve cipőből-ruhából hull a homok marokszámra. Arra kevesen gondolnak, milyen piszkos lehet egy homokozó valójában, és milyen következményei lehetnek annak, ha a gyermek abban játszik.
Akinek otthon, a kertjében van homokozója, az ideális esetben használaton kívül mindig letakarja azt, mivel tudja, hogy ha saját állata nincs is, a kerten átjáró kóbor vagy épp szomszédoló macskák belepiszkíthatnak abba. De azt vajon hányan tudják, milyen következményekkel járhat az, ha szennyezett homokkal érintkezik gyermekünk bőre, szeme, szája?
Ettől veszélyes a piszkos homok
Több mint 100-féle betegséget kaphatnak el a gyerekek, ha nem tiszta homokozóban játszanak – és ha játszótérre visszük őket, el kell fogadnunk, hogy ez történik velük.
„A kutyaürülékben potenciálisan megtalálható egy olyan baktérium, amely akár vakságot is okozhat” – avatta be a Díványt Szemán György, a Tiszta Homokozóért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Ahhoz, hogy ez a szennyeződés a homokba kerülhessen, nem kell, hogy az eb abba piszkítson, elegendő az is, hogy a kisgyermek cipőtalpa valahol az utcán ürülékkel érintkezzen.
„A homok kidörzsöli a cipőtalpból az összes szennyeződést, a gyerekek így érintkezhetnek azzal” – világított rá Szemán György a lehetőségre, hozzátéve, hogy a kutya ugyan nem végzi dolgát egyenesen a homokozóba, a macska esetében ugyanakkor ez megtörténhet.
Ha a macska ürülékével érintkezik, hányást-hasmenést okozó fertőzéseket is elkaphat a gyerek, valamint akár toxoplazmózist, egy parazita okozta betegséget is összeszedhet.
Szemán György szerint a sokfajta, homokozás közben elkapható betegség némelyikére esetleg csak évek múltán derül fény, amikor a gyermek testében egy másik kórokozóval is találkozik a kórokozó – ilyenkor nehezen kezelhető betegségek is kialakulhatnak.
A tiszta homok vajon tiszta?
Kézenfekvőnek tűnik, hogy a szennyeződés ellen letakarással védekezzünk, ez az otthoni homokozók mellett sok esetben megtörténik már óvodákban és bölcsődékben is, köztéri játszótereken azonban nem.
Ha most úgy gondolod, semmi probléma, mivel a te gyermeked jóval nagyobb már annál, hogy homokot tegyen a szájába, ezért biztosan nem fenyegeti a veszély, tévedsz.
„A bőr érintkezik a kórokozókkal, van, ami azon keresztül fel is szívódik.
Ha a játszótér után kézmosás nélkül elmegy a család fagyizni, a gyermek a tölcséren keresztül már meg is ette a baktériumokat.
A szél nemcsak a homokot, de a kórokozókat is befújja a szembe, azok a könnycsatornán keresztül is felszívódnak” – sorolja Szemán György a lehetőségeket a megfertőződésre.
Mindennek ismeretében gondolhatnánk azt is, hogy mostantól be sem érdemes engedni gyermekünket a homokozóba közterületen – ennek nem kell így lennie, ha ott időről időre gondoskodnak arról, hogy tiszta legyen a homok. Erre nem biztos, hogy a legköltségesebb megoldás, azaz a homok cseréje az ideális, mivel a bányákból vagy Tüzép-telepekről származó homok ugyanúgy nem feltétlenül tiszta, mint az, ami már egy ideje a homokozóban van.
Így tehető biztonságossá a homokozás
A homokot sokan vegyi úton tisztítják, hipóval vagy klórmésszel kezelik, ennek maradványai azonban a nem megfelelő hígítás esetén bőrproblémákat okozhatnak a gyerekeknek, akik tisztítás után játszanak benne. Az ideális az, ha a friss homokot is hőkezeléssel tisztíttatjuk: a módszer szerint 1200–1400 fokon kezelik az átrostált homokot, amely
még akkor is 100 fokos, amikor elhagyja a gépet, így garantáltan nincsen benne kórokozó.
Így kezelve a homok egy évig is biztonságos maradhat.
A cél ugyanis Szemán György szerint nem az, hogy gyakorlatilag steril legyen a homokozó, ha grammonként 300-as baktériumszám van abban, az biztonságos. Amikor azonban néhány éve felmérték több játszótéri homokozó tisztaságát, három-négyezres baktériumszámot találtak a mintákban. Ez már bőven meghaladja azt, ami mellett a játék biztonságos. A homoktisztítás módszere ugyanakkor jelenleg még nem túl elterjedt hazánkban, pedig enélkül nem elég biztonságos a játszóterezés.
