Hamarosan a szülő is igazolhatja a gyerek gyógyultságát az orvos helyett

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az intézménybe járó gyerekek szülei jól ismerik ezt a harcot: az óvoda, iskola orvosi igazolást követel egy szimpla megfázás után is, még akkor is, ha a gyermeket háziorvosa nem is látta. Most úgy tűnik, az orvosok rendszerszinten lázadnak fel ez ellen.

A 2022–2023-as nevelési év nagyságrendileg nyolcadik felső légúti megbetegedésének vége felé azért látogattam meg gyermekeim háziorvosának weboldalát, hogy megnézzem, aznap mikor tudom rendelési időben hívni orvosi igazolásért. A friss hírek menüpontban az szerepelt,

február 13-a után több pecsétes orvosi igazolást nem adnak ki intézménybe járó beteg gyerekek részére a kerületben praktizáló gyermekháziorvosok.

Egy szülőiigazolás-mintát bocsátanak rendelkezésünkre ahhoz, hogy magunk igazoljuk a hiányzást.

Igazolás – de miről is?

Azt gondolom, a szülők kilencven százaléka egy ilyen hír olvastán nagyjából fellélegzik. Sima orrfolyással, 3-4 nap lázzal járó betegséggel amúgy sem kerestem fel a gyermekorvost: ha nincs olyan tünet, amit ne ismernék a megelőző tucatnyi hasonló megbetegedésből, nincs is erre okom.

Gyakorló óvodás szülőként a kéz-láb-száj betegség, a háromnapos láz megsejtése sem ördöngösség.

A gyermekét egészségügyi szempontból is legjobban ismerő szülő döntötte el eddig is a legtöbb esetben, mikor mehet közösségbe – mivel ő számolt be arról, mikor szűnnek a tünetek, és ő jelezte azt is, mikortól szeretné, hogy közösségbe járhasson a gyermek. Most csak ezt próbálja intézményesíteni egyre több gyermekháziorvos országszerte, megspórolva az igazolásírogatást – a szülőnek meg a telefonálgatást, nyomtatást vagy a papírnak a rendelőben való felvételét.

A jogi felelősséget a dologért ugyanakkor eddig az orvos vállalta, hiszen az ő pecsétje alatt érkezett meg az igazolás egy olyan gyermekkel kapcsolatosan, akit betegsége alatt egyszer sem látott (és okkal nem látott).

Ennek is véget szeretnének vetni az orvosok, de más oka is van annak, hogy a rendszert fenntarthatatlannak látják a benne dolgozók.

Az orvosi igazolások komoly része csak „bemondásra” íródik már jó ideje: a gyereket sokszor a szülő kezeli csak, mert nincs is többre szükség
Fotó: Ray Kachatorian / Getty Images Hungary

Eltörölnék a pecsétes papírt

A jelenség ellen most már a Magyar Orvosi Kamara is lázad: Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárt keresték meg az ügyben, azzal is indokolva az igazolás rendszerének megváltoztatását, hogy jelenleg megkereséseik 60-70 százalékát ezek jelentik. Nagy az adminisztrációs terhe ennek a munkának, ami a gyógyítástól vesz el az időt.

Az intézményeknek saját házirendjükön belül akad lehetősége arra, hogy az orvosi igazolás helyett szülői igazolás elfogadását is lehetővé tegyék, ugyanakkor jelenleg ez még jelentheti azt is, hogy egy intézmény ellenáll a reformer ötletnek.

Idézőjel ikon

Tudok is olyan intézményről, amely elzárkózott a szülői igazolás elfogadásától, meglehetősen nehéz helyzetbe hozva a családokat:

az orvos nem ad, az intézmény követel. Én is gombóccal a torkomban adtam le az első szülői igazolásomat, de eleddig még nem kértek másikat helyette.

Nem mindenkinek tetszik majd az orvosi igazolás hiánya

Tisztában vagyok ugyanakkor azzal is, hogy vannak szülők, akik nem fogják üdvözölni a rendszert, esetleg a fenti kellemetlenség miatt – amit egy központi engedélyeztetés megoldhat –, vagy azért, mert ők tényleg leviszik az egyszerűen náthás gyermeket is az orvoshoz. (Félreértés ne essék: a gyerekorvosok nem azt üzenik, hogy hozzájuk beteg gyerekkel se tegye be a lábát senki. Van, hogy a gyerek állapota ezt tényleg indokolja, jöhet egy súlyosabb betegség, és elképzelhető, hogy valamilyen alapbetegség miatt valóban szükség is van arra, hogy lássa a gyermeket orvos. Ezeket azonban a szülő általában érti, tudja, mikor elég otthon maradni, és mikor kell orvoshoz indulni.)

Egy mezei nátha miatt miért terhelnénk a gyerekorvost?
Fotó: PeopleImages / Getty Images Hungary

Jó lenne, ha egy ilyen változtatással esetleg arra ösztönöznék a szülőket, hogy ők maguk is nagyobb felelősséget vállaljanak a gyerek egészségéért – ami ott is kezdődhet, hogy nem rettegünk minden alkalommal, ha a gyerek belázasodik, és nem öntjük az édes lázcsillapító szirupot már 37,8-nál a csemetébe, miközben ő még boldogan viháncol.

Az egész magyar lakosság egészségügyi tudatosságának fejlesztése is kezdődhetne azzal, hogy a szülők – és rajtuk keresztül a gyerekek – reálisabban átlátják, milyen állapot milyen terápiát vagy annak hiányát követeli meg,

és ebben önállóan is képesek dönteni az egyszerű esetekben. Úgy, ahogyan magukat is kezelik, vagyis remélhetőleg jobban, nem begyógyszerezve, majd az oviba belökve a gyereket.

Így nyerhet a szülő

Az orvosi igazolások korának vége így üthet két legyet egy csapásra: a gyerekorvosok inkább szentelhetik magukat a gyógyító munkának, ami valóban lényege is tevékenységüknek, a szülők pedig tudatosabbakká válhatnak. Persze, ebben szükségük lesz az orvosok segítségére is akkor, ha épp elbizonytalanodnak, megtorpannak. A gyerekcipőben járó egészségügyi tudatosság nyilván megnehezíti a helyzetet: ha saját testünk alapvető működésével sem vagyunk tisztában, nehezebb egy gyermek egészségéről dönteni, főként, ha esetleg túlzó aggodalommal állunk a helyzethez. Érdemes ebben is fejlődni: ez lehet a szülők extra nyeresége az igazolásmizéria kapcsán.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.