Ezért műtötték érzéstelenítés nélkül a kisbabákat még ötven évvel ezelőtt is

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ma már senkinek sem jutna eszébe, hogy érzéstelenítés nélkül vessen alá műtétnek egy csecsemőt, pedig a nyolcvanas években ez még gyakorlat volt.

A 19. század végéig a közvélekedés úgy tartotta, a csecsemők érzékenyebbek a fájdalomra, mint a felnőttek – ezt követően azonban a hozzáállás gyökeresen megváltozott. A tudomány világa úgy döntött, hogy a legkisebbek egészen egyszerűen nem éreznek fájdalmat, ennek megfelelően, ha műtétnek kell őket alávetni, nem szükséges anesztéziát alkalmazni esetükben.

A csecsemő nem érez fájdalmat – vélték

Az elméletet mindössze azzal támasztották alá, hogy egy, a negyvenes években végzett fájdalomteszten a csecsemők nem azt a fájdalomreakciót adták egy fájdalomtesztre, mint a felnőttek.

Azóta ennél jóval megalapozottabb kutatások kimutatták, hogy már a harmadik trimeszterben képes a magzat arra, hogy fájdalmat érezzen,

azaz egy csecsemő mindenképpen érzi a fájdalmat. Bármi is a valóság, még a nyolcvanas évek közepén is gyakorlat volt érzéstelenítés nélkül műteni.

Ma már azt is tudjuk, hogy az újszülöttek még erőteljesebben is érzik a fájdalmat, mint az idősebb gyerekek vagy akár mi, felnőttek. Ennek ellenére még 2003-ban is csak az újszülöttek harmada kapott fájdalomcsillapítót vérvétel vagy körülmetélés alkalmával.

A csecsemők is éreznek fájdalmat, akár műtétről, akár másról van szó
Fotó: Thanasis Zovoilis / Getty Images Hungary

Izomlazítót kaptak csak a babák műtét esetén

A jelenség hátterében egy komoly félreértés áll: az, ami nem olyannak látszik, mint egy felnőtt fájdalma, még ugyanúgy lehet fájdalom. Kutatások ráadásul bizonyítják azt is, hogy még felnőttek is nehezen képesek megérteni egymás fájdalmát: leginkább önbevallás alapján dől el egy vizsgálat során az, hogy a beteg milyen erős fájdalmat él meg, ez pedig félrevezető is lehet adott esetben.

Kutatások azóta kimutatták, hogy a nem megfelelő érzéstelenítésben részesülő vagy érzéstelenítés nélkül műtött csecsemőknél

Idézőjel ikon

megnövekedett a különböző stressz kiváltotta szteroidok, köztük az adrenalin és a kortizol szintje,

amelyek a csecsemők szervezetében tárolt szénhidrátok és zsírok lebontására hatnak. Az ilyen veszteségek veszélyeztethetik a gyógyulást. A csecsemők ebben az időszakban legfeljebb izomlazító injekciót kaptak, hogy ne kapálózzanak úgy.

Egy londoni orvos áttörést hozott

1987-ben aztán Kanwaljeet Anand londoni orvos azt figyelte meg, hogy azok a csecsemők, akiket műtétre vittek el osztályáról, szürke bőrrel, nagyon rossz állapotban kerülnek vissza oda. Elhatározta, hogy utánajár az oknak, mert 

nem tetszett neki, hogy a frissen műtött gyerekek életfunkcióinak stabilizálására volt szükség: oxigént kellett kapniuk, illetve vércukorszintjük emelésén is dolgoznia kellett.

A műtőben azzal szembesült, hogy a kora- és újszülötteket mindenféle érzéstelenítés nélkül vetik alá a beavatkozásoknak, aminek felépülésükre nézve is komoly következményei voltak. Akik kaptak érzéstelenítőt, azoknál jóval kisebb esélye volt a komplikációk kialakulásának, stabilabb állapotban kerültek vissza a kórházi osztályra, és a gyermekhalálozást is javították ezek az intézkedések.

A fájdalom sokféleképp csillapítható: akár hordozással is
Fotó: NataliaDeriabina / Getty Images Hungary

A gyakorlat gyökeresen megváltozott

Az orvos eredményeit tudományos lapokban is publikálta. Anand és társa a New England Journal of Medicine című szaklapban megjelent tanulmányában részletesen bemutatta azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a csecsemők és az újszülöttek fájdalmat éreznek. A felnőttekhez hasonlóan a csecsemők idegpályái a bőrben található érzékszervi receptoroktól az agykéreg területeire vezetnek, ahol az emlékek, az érzékelés és a tudatosság kialakul. Ráadásul – jegyezték meg a kutatók – a csecsemők bőrében a nociceptív idegvégződések sűrűsége hasonló vagy nagyobb, mint a felnőttek bőrében.

Ezek az idegvégződések érzékelik a testi sérüléseket, reagálnak rájuk, és fájdalomjeleket továbbítanak az agyba.

Azt is bebizonyították, hogy az érzéstelenítés nélkül műtött gyerekeknél PTSD léphet fel a későbbiekben.

Mindennek hatására a nyolcvanas évek végén megszűnt az érzéstelenítés nélkül végzett csecsemőműtétek barbár gyakorlata: ma ez már senkinek nem jutna eszébe, sőt, léteznek készítmények, melyek oltás előtt is segítenek érzésteleníteni a bőrfelületet, a tűszúrás fájdalmát csillapítandó.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.

Édes otthon

Eleged van a galambürülékből és a turbékolásból? Ezzel a trükkel erőszak nélkül elűzheted a madarakat

A nyári hónapok beköszöntével menetrendszerűen érkezik meg a legtöbb társasházi lakó rémálma: a galambinvázió. Elég néhány nap, amikor nem figyelünk oda az erkélyre, és máris arra eszmélünk, hogy kéretlen szárnyas lakóink letáboroztak a párkányon. Mit tehetünk, ha a drasztikus módszereket elutasítjuk, de szeretnénk visszakapni a teraszunkat? Léteznek hatékony, erőszakmentes házi trükkök, amelyektől végleg elmehet a madarak kedve az erkélyünktől.