„A szerelemhez hasonlítanám leginkább ezt az állapotot” – Ezért járj gyerekkel múzeumba

Olvasási idő kb. 3 perc

Múzeumba járni jó. De vajon hányan mondhatjuk el magunkról, hogy nem csak szökőévben egyszer, esetleg a nyaralás alatt látogatunk el egy-egy kiállításra? És mikor fordult utoljára elő, hogy családi programként múzeumba mentünk?

Dr. Kolosai Nedda Ilona, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző karának docense szerint már az óvodásokkal érdemes múzeumba menni. Mielőtt azonban felkerekednénk valamely absztrakt kiállítás megtekintésére, gondoljuk végig, melyek azok a múzeumok, amelyek felkészültek az óvodáskorú gyerekek fogadására, illetve hogy csemeténk életkorát figyelembe véve melyik lenne az a tárlat vagy kiállítás, amihez ő a legjobban tudna kapcsolódni. „Tapasztalataink szerint a gyerekekkel párhuzamosan a felnőtteket is meg kell győzni arról, hogy egy óvodás jól érezheti magát múzeumi terekben. Amikor erre a pedagógusok, a családanyák rácsodálkoznak – például a projektünkhöz kapcsolódó foglalkozások megtekintése során –, akkor kezdődik el a közös múzeumlátogatás” – mondta el a szakember.

A játékos feladatok felkeltik a gyerekek érdeklődését

Dr. Kolosai Nedda és munkatársai az ELTE TINLAB program keretében az óvodás, kisiskolás és felső tagozatos gyerekek számára fejlesztettek ki múzeumlátogatásra épülő programokat. Ehhez új múzeumi módszertant alakítottak ki, amely a gyerekek életkori sajátosságaiból indul ki.

Idézőjel ikon

„Úgy építjük fel a múzeumi tanulási folyamatokat, hogy az a gyerekek számára élvezetes és vonzó legyen”

– vallja dr. Kolosai Nedda. „ A múzeumi tevékenységünk alapja egy olyan történet, amely keretbe foglalja a múzeumban töltött időt, és kimondottan arra a térre, azokra a tárgyakra van megalkotva amelyekkel a gyermek a múzeumban találkozik. Fontosnak tartjuk, hogy a játékok, a feladatok a kíváncsiság felkeltésén túl hassanak az érzékszervekre, természetes módon támogassák a gyerekek tanulási folyamatait, annak érdekében, hogy eszükbe jusson máskor is ellátogatni abba a múzeumi térbe, ahol már egyszer jól érezték magukat.”

A gyerekek számtalan érdekességgel találkozhatnak a múzeumban
Fotó: Cultura RM Exclusive/KMM Product / Getty Images Hungary

Múzeum a legkisebbeknek

A program szempontjából kulcskérdés az óvodások megszólítása. „A Múzeum a Legkisebbeknek márkanevű programban elsősorban az óvodások és családjuk, pedagógusaik múzeumi tanulására koncentrálunk, mert tapasztalataink szerint őket szólítja meg a legkevesebb múzeumpedagógiai foglalkozás valóban szakszerűen” – mondja az ELTE docense. Az óvodásokra jellemző mágikus gondolkodásmódot figyelembe véve legtöbbször egy történet vagy mese alkotja a foglalkozások alapját. Ehhez járul még hozzá az ének, a hangszeres zene, a mondókázás és a verselés, egy komplex összművészeti alkotást létrehozva, ami maga a múzeumpedagógiai foglalkozás. „A gyerekek kis csoportokban, egymással együttműködve járják végig a kiállított műtárgyakat, vitrineket.

Idézőjel ikon

Játék közben megemelkedik az agyi alapaktivitási szint, kicsit emelkedik a vérnyomás, tágulnak a pupillák, kipirul az arc, a szerelemhez hasonlítanám leginkább ezt az állapotot.

Ekkor a leghatékonyabb a gyermeki tanulás” – árulja el a szakember.

Mitől lesz interaktív egy múzeum?

Manapság sok gyerek életének részei a különféle kütyük, a különböző színes-szagos applikációk, játékok. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a virtuális valósághoz szokott gyerekeket mennyiben tudja lekötni egy kiállítás; illetve az is, hogy szükséges-e, hogy a kiállítás interaktív legyen, a gyerekek figyelmének jobb megragadása érdekében. dr. Kolosai Nedda szerint azonban nem feltétlenül az okoseszközök használatán múlik az interaktivitás: „Szerintem abban az értelemben szükséges, hogy egy múzeum interaktív legyen, hogy képes legyen megszólítani különböző generációkat, képes legyen párbeszédeket kezdeményezni, képes legyen személyessé varázsolni az ott eltöltött időt.”

Generációk közötti párbeszéd

A program céljának tekinti a generációk közötti párbeszéd előmozdítását, valamint az élethosszig tartó tanulás élvezetes módszereinek megtanítását és a helyi, lokális kötődések erősítését is. „Ezeknek a céloknak az elérésére a csoportos múzeumi foglalkozások mellett úgynevezett múzeumi tematikus bőröndöket is létrehoztunk. Ezek segítségével különböző generációk együtt járják be a múzeum néhány helyszínét, megtekintik tárgyait, vitrinjeit, a megismerés közben egymással is interakcióba lépve” – mesél a részletekről dr. Kolosai Nedda. A projekt az Új kulturális játszóterek kisgyerekeknek és családjaiknak címet kapta, és célkitűzése szerint új viselkedési formákra szocializál, új kulturális gyakorlatokat mutat meg a résztvevőknek, valamint erősíti a generációk közötti párbeszédet.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.