Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vajon a depresszió kialakulásában a genetika vagy a környezeti hatások számítanak, esetleg mindkettő? Egy friss kutatás annak járt utána, hogy vajon a depressziós anyák génjeinek vagy nevelésének van nagyobb hatása gyermekeik agyi jutalmazó működésére.
A depresszió mocskos szörnyeteg, amelyet gyakran nem is tudunk beazonosítani rögtön, hanem inkább saját magunkat kezdjük helyette szidni, hogy milyen életképtelenek vagyunk, hogy még a legalapvetőbb teendőkre sem telik rendesen az energiánkból. Az sem segíthet, ha a környezetünk is hasonló gondolkodásmóddal lustának bélyegez bennünket ahelyett, hogy inkább a külső szemszög éleslátását kihasználva felhívná a figyelmünket arra, hogy ne ostorozzuk magunkat feleslegesen, hanem keressünk fel egy szakembert, és kérjünk segítséget a hozzánk közel állóktól. Ha pedig valaki depresszióval küzdő egyénként az anyaságon gondolkodik, esetleg megrémülhet attól, hogy továbbörökítheti depresszióját, vagy a depressziója miatt nem lesz képes elég jó anyává válni. Egy friss kutatás megvizsgálta, hogyan hat valójában az anya depressziója a gyermekére.
A depresszió ezer arca és forrása
A depressziós emberek megélésében néhány közös pont általában fellelhető, noha minden eset más és más alakot tud ölteni: a hangulatingadozások, a végtelen kimerültségérzet és az általában örömet okozó tevékenységek (evés, hobbik, szex stb.) csökkent élvezete. A depressziónak több típusa is létezik a melankolikustól kezdve a szorongásoson át a traumatikusig, de létezik még veszteségből fakadó vagy a kudarcok következményeként fellépő depresszió is, azonban a három általános megélési „tünet” mindegyikben előfordulhat.
A tudományos párbeszédben továbbra is nagyon népszerű téma, hogy mennyire befolyásolja a környezetünk vagy a velünk született természetünk azt, hogy kinél alakul ki a depresszió. Egyik viselkedésmintánkat sem egyedül a génállományunk határozza meg Robert Sapolsky szakértő szerint, csupán némelyikre nagyobb hajlamot plántál belénk, míg másokra kisebbet. Ugyan kétségkívül nagy szerepet játszik az agyi betegségek kialakulásánál a genetikai komponens, mint amilyen például a major depresszió vagy a skizofrénia, sok másik érzelmi reakciós mintánkat jobban befolyásolja a családi környezetünk, mint a specifikus génjeink. Ebből a gondolatból kiindulva állt neki egy kutatócsapat annak, hogy a mélyére ássanak, miként van hatással az anya depressziója gyermekére.
Milyen hatással van a depressziós anya a gyerekére?
Összesen 49 gyereket gyűjtöttek össze, akiknek nem volt pszichiátriai betegsége, továbbá 6 és 8 év közöttiek voltak. Az egyik felüknek olyan édesanyja volt, akinek semmilyen pszichiátriai betegsége nem mutatkozott, a másik felüknek pedig olyan, aki klinikai depresszióval élt együtt. Mivel a depresszió következtében nem úgy működik a jutalmazásért felelős agyterület, mint a többi embernél, így a gyerekeknek is ennek az agyi résznek az aktivitását mérték fMRI-géppel, miközben egy olyan videójátékkal játszottak, amelyben 2 ajtó közül kellett kitalálniuk, melyik mögött található jutalomzseton.
Eközben az édesanyákkal egy olyan kérdőívet töltettek ki, amely azt mérte fel, hogy mennyire voltak képesek elősegíteni a gyermekek érzelmi szocializációját azzal, hogy miként szoktak reagálni gyermekük örömére. A pozitív szocializációs válaszok az elismerést, az imitálást és a kifejtést jelentik, a negatívak pedig az elutasítást, érvénytelenítést vagy büntetést. Az érzelmi érvénytelenítő szülői magatartásról egy másik tanulmány azt találta, hogy különösen rossz hatással van a gyerekekre, és akár olyan mentális betegségek kialakulásához is vezethet, mint a borderline személyiségzavar és a narcisztikus személyiségzavar.
Minden depresszióval küzdő anyuka és leendő édesanya legnagyobb örömére a friss kutatás azt találta, hogy a kísérletben részt vevő gyerekek jutalmazásra adott agyi válasza csak abban az esetben változott meg, amikor az anya depressziója mellé negatív érzelmi szocializáció társult. Tehátazok a depressziós anyák, akik képesek voltak pozitívan reagálni gyermekük örömére, nem voltak rossz hatással gyermekük agyi jutalmazó folyamataira.
