Itthon négyéves kislány a legutolsó áldozat: orvos mondja el, hogyan nem lesz a te gyereked a következő

Olvasási idő kb. 3 perc

Szomorú eset mutatott rá a közelmúltban, mivel járhat, ha a nyári forróságban órákra autóban felejtenek egy kisgyermeket: a szakértő szerint egy felnőtt szervezetét is megviseli egy ilyen helyzet.

Intézménybe szállította az óvodásokat az a kisbusz, amelyben hosszú órákon át maradt egyedül a nyári melegben egy négyéves kislány – a szervezetben ilyenkor lezajló folyamatok több szervet és szervrendszert is érintenek, ettől lehet igazán súlyos az állapota annak, aki hasonló körülmények közé kerül. Hogy megtudjuk, milyen hatást gyakorolhat egy ember szervezetére az, ha forró autóban kell akár órákat eltölteni, megkérdeztük dr. Krivácsy Pétert, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinikájának osztályvezető főorvosát a jelenségről. Amit sejtesz, az igaz: a gyerekek még nagyobb veszélyben vannak ilyen helyzetben, mint a felnőttek.

Hőguta alakulhat ki a forró autóban

„Mindenki nyitott már ki autót nagy melegben, miután pár órát állt a napon: tudjuk, milyen forró is lehet az autó belseje, akár ötvenfokos is. Ez extrém hőterhelést jelent, amely felborítja az élettani folyamatokat, lényegében hőguta következik be” – magyarázza az osztályvezető főorvos. A hőguta hatására a következő folyamat indul el a melegnek kitett emberek szervezetében:

  • folyadékvesztés mellett extrém terhelés kerül a keringésre,
  • ez az extrém keringésterhelődés egyre fokozódik, sokkos állapot alakul ki vérnyomáscsökkenéssel, miközben a pulzus emelkedik, a bőr pedig száraz, meleg és kipirult lesz,
  • a vérnyomáscsökkentés következményeképp a szervek vérellátása romlik, ami az egyes szervek károsodásához vezet,
  • ezután leáll a vese, a belekben vérellátási problémák alakulnak ki, tudatzavar, agyvizenyő is lehet a következmények közt: ezt összességében sokszervi elégtelenségnek nevezik.

Ez a többszörös érintettség egy komplexen súlyos állapotot alakít ki, amely már felnőtteknél is veszélyes, a gyerekekre azonban ez különösen igaz.

„Gyerekeknél a testfelület és a testtömeg aránya nagyobb, mint a felnőtteknél, emellett a hőháztartás éretlenebb, hamarabb megviseli őket a meleg vagy akár a hideg, a tartalékkapacitásaik is kisebbek”

 – sorolja a főorvos, hozzátéve: a gyerek nem tud az állapot kialakulása ellen védekezni sem, vagy jelezni, ha autóba zárták. Ráadásul sírhat, amivel csak fokozódik a folyadékveszteség.

A meleg nem csak autóban veszélyes a gyerekekre: hőguta kialakulhat akkor is, ha a szabadban nem védekezünk ellene
Fotó: EyeWolf / Getty Images Hungary

A gyerekeket érő balesetek nagy része nem rosszindulatból történik

Felmerült bennünk a kérdés: ha forró autóban utazunk órákon át, az is rejt hasonló veszélyeket? Dr. Krivácsy Péter szerint menet közben lehet kellemetlen az, hogy meleg van, ilyenkor is előfordulhat, fokozott folyadékvesztés, ettől csökkenhet az élénkség, a gyermek kevesebbet pisil, de ez korrigálható állapot. 

Ezek kivédésére érdemes nyáron – akár gyalog, akár bármilyen más közlekedési eszközzel is indulunk el – elkerülni a legforróbb órákban történő utazást, illetve más a helyzet akkor is, ha az autóban használjuk a légkondicionálást, persze csak mértékkel.

Segít még az, ha forró napokon árnyékban mozgunk, sapkát viselünk, fényvédő krémeket használunk.

„Ezt kollégáimmal minden nyár elején el szoktuk mondani, a legtöbb ember unottan olvassa, mégis: mindig vannak ilyen esetek” – fogalmazott a főorvos. Hozzátette: a legtöbb gyerekbalesethez apróságok vezetnek: a szülő azt gondolja, ez még belefér, egy percre ott hagyhatja a gyereket, ebből nem lesz gond.

„Nem rosszindulat vagy felelőtlenség az ok ilyenkor, hanem a helyzet helytelen felmérése” – vélekedik dr. Krivácsy Péter.

A légkondit sem szabad túlzásba vinni

Kíváncsiak voltunk arra is, a légkondi használatával kapcsolatosan milyen szabályok betartását véli fontosnak a gyermekorvos. Elmondta: a túlzott használat elterjedt gyakorlatával van a baj autóban-otthonokban egyaránt. Ezt el kell kerülni: 23-25 foknál nem érdemes alacsonyabbra állítani a légkondit.

„Ez nem tesz jót sem gyereknek, sem felnőttnek, a környezeti hatásról nem is beszélve” – fogalmazott. Túlhűtésből fakadóan kezelendő gyermekkel a sürgősségi osztályon nem szoktak találkozni – abból inkább megfázás lesz –, de napszúrásos és kiszáradásos eseteik vannak bőven minden évben.

A hűtést se vigyük túlzásba!
Fotó: fizkes / Getty Images Hungary

Ezek megelőzésében fontos a megfelelő folyadékmennyiség fogyasztása: egy egyéves gyereknél ez normál hőmérsékleti viszonyok közt egy liter, egy hatévesnél másfél liter kellene, hogy legyen, nagy melegben azonban akár másfél-kétszeresére is emelendő a mennyiség.

„Ha valaki nem akar számolgatni, akkor figyeljen arra, hogy a gyerek rendszeresen pisiljen, a vizelete ne legyen koncentrált, maradjon élénk, és a bőre is jól nézzen ki, ne legyen ráncolható. Ha ezt teljesül, akkor nincs baj” – mondta el dr. Krivácsy Péter a Díványnak.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.