Itthon négyéves kislány a legutolsó áldozat: orvos mondja el, hogyan nem lesz a te gyereked a következő

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Szomorú eset mutatott rá a közelmúltban, mivel járhat, ha a nyári forróságban órákra autóban felejtenek egy kisgyermeket: a szakértő szerint egy felnőtt szervezetét is megviseli egy ilyen helyzet.

Intézménybe szállította az óvodásokat az a kisbusz, amelyben hosszú órákon át maradt egyedül a nyári melegben egy négyéves kislány – a szervezetben ilyenkor lezajló folyamatok több szervet és szervrendszert is érintenek, ettől lehet igazán súlyos az állapota annak, aki hasonló körülmények közé kerül. Hogy megtudjuk, milyen hatást gyakorolhat egy ember szervezetére az, ha forró autóban kell akár órákat eltölteni, megkérdeztük dr. Krivácsy Pétert, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinikájának osztályvezető főorvosát a jelenségről. Amit sejtesz, az igaz: a gyerekek még nagyobb veszélyben vannak ilyen helyzetben, mint a felnőttek.

Hőguta alakulhat ki a forró autóban

„Mindenki nyitott már ki autót nagy melegben, miután pár órát állt a napon: tudjuk, milyen forró is lehet az autó belseje, akár ötvenfokos is. Ez extrém hőterhelést jelent, amely felborítja az élettani folyamatokat, lényegében hőguta következik be” – magyarázza az osztályvezető főorvos. A hőguta hatására a következő folyamat indul el a melegnek kitett emberek szervezetében:

  • folyadékvesztés mellett extrém terhelés kerül a keringésre,
  • ez az extrém keringésterhelődés egyre fokozódik, sokkos állapot alakul ki vérnyomáscsökkenéssel, miközben a pulzus emelkedik, a bőr pedig száraz, meleg és kipirult lesz,
  • a vérnyomáscsökkentés következményeképp a szervek vérellátása romlik, ami az egyes szervek károsodásához vezet,
  • ezután leáll a vese, a belekben vérellátási problémák alakulnak ki, tudatzavar, agyvizenyő is lehet a következmények közt: ezt összességében sokszervi elégtelenségnek nevezik.

Ez a többszörös érintettség egy komplexen súlyos állapotot alakít ki, amely már felnőtteknél is veszélyes, a gyerekekre azonban ez különösen igaz.

„Gyerekeknél a testfelület és a testtömeg aránya nagyobb, mint a felnőtteknél, emellett a hőháztartás éretlenebb, hamarabb megviseli őket a meleg vagy akár a hideg, a tartalékkapacitásaik is kisebbek”

 – sorolja a főorvos, hozzátéve: a gyerek nem tud az állapot kialakulása ellen védekezni sem, vagy jelezni, ha autóba zárták. Ráadásul sírhat, amivel csak fokozódik a folyadékveszteség.

A meleg nem csak autóban veszélyes a gyerekekre: hőguta kialakulhat akkor is, ha a szabadban nem védekezünk ellene
Fotó: EyeWolf / Getty Images Hungary

A gyerekeket érő balesetek nagy része nem rosszindulatból történik

Felmerült bennünk a kérdés: ha forró autóban utazunk órákon át, az is rejt hasonló veszélyeket? Dr. Krivácsy Péter szerint menet közben lehet kellemetlen az, hogy meleg van, ilyenkor is előfordulhat, fokozott folyadékvesztés, ettől csökkenhet az élénkség, a gyermek kevesebbet pisil, de ez korrigálható állapot. 

Ezek kivédésére érdemes nyáron – akár gyalog, akár bármilyen más közlekedési eszközzel is indulunk el – elkerülni a legforróbb órákban történő utazást, illetve más a helyzet akkor is, ha az autóban használjuk a légkondicionálást, persze csak mértékkel.

Segít még az, ha forró napokon árnyékban mozgunk, sapkát viselünk, fényvédő krémeket használunk.

„Ezt kollégáimmal minden nyár elején el szoktuk mondani, a legtöbb ember unottan olvassa, mégis: mindig vannak ilyen esetek” – fogalmazott a főorvos. Hozzátette: a legtöbb gyerekbalesethez apróságok vezetnek: a szülő azt gondolja, ez még belefér, egy percre ott hagyhatja a gyereket, ebből nem lesz gond.

„Nem rosszindulat vagy felelőtlenség az ok ilyenkor, hanem a helyzet helytelen felmérése” – vélekedik dr. Krivácsy Péter.

A légkondit sem szabad túlzásba vinni

Kíváncsiak voltunk arra is, a légkondi használatával kapcsolatosan milyen szabályok betartását véli fontosnak a gyermekorvos. Elmondta: a túlzott használat elterjedt gyakorlatával van a baj autóban-otthonokban egyaránt. Ezt el kell kerülni: 23-25 foknál nem érdemes alacsonyabbra állítani a légkondit.

„Ez nem tesz jót sem gyereknek, sem felnőttnek, a környezeti hatásról nem is beszélve” – fogalmazott. Túlhűtésből fakadóan kezelendő gyermekkel a sürgősségi osztályon nem szoktak találkozni – abból inkább megfázás lesz –, de napszúrásos és kiszáradásos eseteik vannak bőven minden évben.

A hűtést se vigyük túlzásba!
Fotó: fizkes / Getty Images Hungary

Ezek megelőzésében fontos a megfelelő folyadékmennyiség fogyasztása: egy egyéves gyereknél ez normál hőmérsékleti viszonyok közt egy liter, egy hatévesnél másfél liter kellene, hogy legyen, nagy melegben azonban akár másfél-kétszeresére is emelendő a mennyiség.

„Ha valaki nem akar számolgatni, akkor figyeljen arra, hogy a gyerek rendszeresen pisiljen, a vizelete ne legyen koncentrált, maradjon élénk, és a bőre is jól nézzen ki, ne legyen ráncolható. Ha ezt teljesül, akkor nincs baj” – mondta el dr. Krivácsy Péter a Díványnak.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.