Így beszélj gyermekeddel a koronavírusról, hogy ne ijeszd meg!

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A pandémia harmadik évében már nem kérdés, hanem tény, hogy a koronavírusról a gyerekekkel is beszélgetni kell.

A hogyan azonban sokakban vegyes érzéseket ébreszt: nem akarják megijeszteni a kicsiket, ugyanakkor komolyan is szeretnék venni kérdéseiket. És érdemes is ezt tenni, hiszen mint minden fontosabb témában, itt is akkor járunk a legjobban, ha tőlünk, szülőktől tudják meg a lehető legtöbbet, nem pedig kétes igazságértékű forrásokból vagy hozzájuk hasonlóan nem teljeskörűen tájékozott kortársaktól.

Az elsődleges szabály épp ezért az őszinteség kell, hogy legyen. Ez nem azt jelenti, hogy az aktuális fertőzöttségi és halálozási adatokat is megvitatod a gyermekeddel, hanem hogy nem vezeted félre.

Ha azt kérdezi, ti is el fogjátok-e kapni, ne győzd meg arról, hogy biztosan nem.

Ha tudni akar róla, veszélyes lehet-e a vírus, mondd el neki, hogy épp ezért vesszük komolyan. Nem kell ugyanakkor a sokszervi gyulladás vagy a citokinvihar részleteit is hozzátenni a képhez.

Maradj a gyerek szintjén!

Mindezt úgy tedd, hogy a gyermek szintjén maradjon mondandód: egészen másként kell a részletekbe beavatni egy óvodást, mint egy olyan kamaszt, aki olvas híreket. Ugyanúgy, ahogyan a halál kérdésével kapcsolatosan is más mélységű a mondandónk a két korosztály tagjainak, úgy a vírus témájában is hasonlóan érdemes hozzáállni a beszélgetéshez. A nagyobbaknak taglalhatjuk, hogy miért is érdemes a fertőzések átadásának számát azzal csökkentenünk, hogy most nem megyünk el moziba, a kicsiknek egyszerűbb azt mondani, hogy most itthon maradunk, hogy ne betegedjünk meg.

Biztassuk őket maszk viselésére
Fotó: Catherine Delahaye / Getty Images Hungary

Mindig válaszolj a koronavírussal kapcsolatos kérdéseire!

A kérdésekre ugyanakkor mindenki esetében válaszoljunk, ismét csak saját szintjükön és legjobb tudásunknak megfelelően. A nagyobbaknak érdemes arról is szót ejteni, hogy a folyamatban levő pandémia valódi arcát a kutatók lépésről lépésre ismerik meg, ezért 

lehetséges, hogy ami még fél éve atombiztos ténynek tűnt, azt mostanra meghaladta az élet.

Így ők nem lesznek majd egyszeri kommentelők, akik értetlenkednek azon, hogy a tudomány halad és változik a koronavírus témájában is.

A hangnem is nagyon fontos: megnyugtató, magabiztos hangon beszéljünk, hogy a gyermek érezze, jelentős dologról van szó, viszont ne ültessünk el benne irracionális félelmeket a koronavírussal kapcsolatosan. Utóbbiak kiküszöbölésében a kisebbeknél segít az, ha a hírfogyasztást olyan időszakokra limitáljuk, amennyiben rádióról vagy tévéről van szó, amikor ők nem fültanúi annak.

Légy ott, ha kérdezne!

A beszélgetés végén tegyük egyértelművé, hogy bármikor, amikor kérdésük van a témában, bátran fordulhatnak hozzánk: nyugodtan megoszthatják aggodalmaikat és félelmeiket is, mert mi ott vagyunk, hogy meghallgassuk őket. 

Ha olyan kérdést tesznek fel, amelyre nem tudjuk a választ, ne térjünk ki: ismerjük be a tényt.

Végezetül igyekezzünk nekik mankót adni azzal, hogy elmondjuk, saját szintjükön hogyan tehetnek a megfertőződés ellen. Biztassuk őket maszk viselésére, rendszeres kézmosásra, és ha másra nincsen lehetőség, akkor fertőtlenítésre. Hívjuk fel a figyelmüket arra, miért nem jó ötlet most egymás poharából inni vagy egymás ételét megkóstolni, és emeljük ki annak fontosságát is, hogy beoltatjuk magunkat és őket  – így azt érzik majd, képesek valamire a vírus elleni küzdelem jegyében.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.