Várkonyi Andrea gondolatai az anyaságról

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Már bárki beszerezheti Dr. Várkonyi Andrea És ezt lehet? – Jogod van jól lenni című könyvét, és megpróbálhat az ország egyik legbefolyásosabb nőjétől átemelni néhány életvezetési tanácsot az életébe. Ezúttal a szülőség témakörét bontogatjuk a pszichológus szemüvegén keresztül.

Korábban a Dívány szerkesztősége is szemügyre vette a belgyógyászból lett tévés, majd pszichológus nemrég megjelent könyvét. Legutóbb a szeretői viszonyokat vettük górcső alá Várkonyi Andrea perspektívájából, ezúttal pedig megnézzük, mit gondol a szülőségről egy olyan nő, akinek egyébként papírja is volt arról, hogy nem lehet gyermeke, és, bár első házasságában nem sikerült teherbe esnie, később máshogy alakult az élete. Várkonyi Andrea lánya, Nóra jelenleg tizennégy éves.

A volt televíziós, és Mészáros Lőrinc jelenlegi felesége könyvében a szülőség témakörében is megosztja gondolatait az érdeklődőkkel. Ezúttal ezekből szemezgetett a Dívány szerkesztősége. 

  1. „Egyébként érzékeny receptorok kellenek ahhoz, hogy észre vedd a pillanatot, amikor a gyerek fogékony a tanításra. Éppen ezért, azt vallom, főleg, így kamaszkorban, hogy amikor a lányomnak szüksége van rám, akkor azonnal ott vagyok. Dobok félre mindent, nem veszek föl telefont, semmit, amikor végre bejelenti, hogy anya, most beszélgethetnékem van. Ha van, akkor most beszélgessünk.”
  2. „Bár valahol vicces, hogy kamaszgyerek szüleiként ha a nagyságos kisasszonynak, vagy úrfinak van kedve beszélni, ha méltóztatik fogadni bennünket, akkor mi azonnal ugrunk. Hogy hálásak lehetünk, amíg hajlandó a társaságunkban utazni, és nem érzi a világ legnagyobb kitolásának, ha a tengerparton a pálmafa alatt velünk kell üldögélnie.″
  3. „Ettől neki még kamasznak kell lennie, és meg kell élnie a kamaszkorát, amikor újra és újra egymásnak feszülünk. Mondtam is neki a múltkor, hogy valószínűleg valamelyikünk nem fogja túlélni ezt az időszakot, vagy te, mert agyonütlek, vagy én, mert eret vágok magamon. Bizonyos kereteket meg kell szabni, azt mondom, figyelj, ez a stílus nem fér bele!″
  4. „Milyen anya vagyok én, hogy lepattintom a gyereket? A nagy magyar anya az legalább hat évig otthon van vele, a nagy magyar anya, ha tehetné, még oviba sem vinné, nemhogy bölcsibe! Hogy felelek meg én a nagykönyvben előírt társadalmi normáknak? Meg fognak kövezni! Hát nem elég, ha egy ország látja, időnként ott ülök a tévében, és megállapítják, hogy nahát, ez a rohadék dolgozik a gyerek mellett! Az a szegény gyerek meg szenved!″
  5. „Nálunk, ha anyaként dolgozol, akkor semmirekellő vagy, mert bébiszitter neveli a gyereket. Ha meg nem dolgozol, akkor az a baj, mert biztos eltartanak. Szóval bármit csinálsz, sehogyan sem tudsz jó lenni.″
  6. „Közben azért azóta is rendszeresen visszatérő kérdésként jelentkezik nálam, hogy rossz anya vagyok-e. De talán mégsem, mert voltak beszélgetéseink, amelyek alapján úgy ítélem, bizalommal viszonyul hozzám. Ennek ellenére azt gondolom, ez egy élethosszig tartó projekt.″

(Dr. Várkonyi Andrea könyve, az És ezt lehet? – Jogod van jól lenni című könyve a Jaffa kiadó gondozásában jelent meg.)

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Alig 50 ezret kapnak havonta, és esélyük sincs kitörni: egyre több a 60 évnél idősebb hajléktalan Magyarországon

Ötven év feletti, többnyire legfeljebb szakmunkás végzettségű, tartósan hajléktalan, egyedül élő férfiak alkotják a fedél nélkül élők legnépesebb csoportját – többek között ez derült ki az idei Február Harmadika Munkacsoport országos hajléktalanügyi adatfelvétele során. A kutatás arra a szomorú tényre mutatott rá, hogy a hajléktalanság Magyarországon ma már messze nem csupán lakhatási probléma: az otthontalan emberek helyzete egyre szorosabban összefonódik az egészségügyi, szociális, oktatási és munkaerőpiaci rendszerek hiányosságaival.

Életem

Nem Budapesten keresnek a legjobban: meglepő magyar települések vezetik a fizetési toplistát

Nagykovácsi, Telki, Budajenő és Paks is a legmagasabb átlagkeresetű magyarországi települések közé tartozik, miközben Budapest a kerületi átlagokat figyelembe véve nem fér fel a képzeletbeli dobogóra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) június 1-jétől települési szinten is elérhetővé tette a kereseti adatokat a TIMEA nevű interaktív térképes alkalmazásában.

Testem

Újabb országban merült fel ebolagyanú: hazánkban ennyire kell tartani a járványtól

Brazília két legnagyobb városában, São Paulóban és Rio de Janeiróban nemrégiben két turistát is megfigyelés alá helyeztek ebola-fertőzés gyanúja miatt. São Paulóban egy 37 éves, a Kongói Demokratikus Köztársaságból származó férfinál, míg Rio de Janeiróban egy Ugandából érkező belga férfinál jelentkeztek a súlyos betegség tünetei.

Testem

Ez az otthoni munka legnagyobb veszélye: hosszú távon jelentkezik káros hatása

A home office kezdetben a szabadság és a kényelem szimbóluma volt, de mára kiderült, hogy komoly mentális kockázatokat rejt. Az otthoni munkavégzés legnagyobb veszélye a szociális kapcsolatok drasztikus leépülése és a munka-magánélet határainak elmosódása, ami hosszú távon súlyos pszichés állapotromláshoz vezet. Egy friss kutatás szerint a mai emberek jelentős része a mentális kimerültségtől és a szorongástól fél a legjobban, miközben az otthoni környezet és az izoláció észrevétlenül rombolja a lelki egészségünket. Utánajártunk, hogyan alakul ki ez a veszélyes folyamat, és mit tehetsz ellene.

Életem

Ezért tör rád vasárnap esténként a szorongás

Vasárnap este sokaknál furcsa kettősség jelenik meg: a hétvége még tart, fejben azonban már a hétfő reggel zakatol. Ilyenkor a legkisebb feladat is óriási tehernek tűnhet, és hirtelen úgy érezzük, az egész életünket újra kellene tervezni.

Testem

Ha így írsz, nagyobb az esélyed a demenciára

Egy friss kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a kognitív hanyatlás jele lehet az, ha valakinek változik a kézírása. Ha lassabban formálja a betűket, sokszor megáll, darabossá válik az írása, az utalhat a demencia kezdeti jelenlétére.