A kapunyitás az új pánik

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Kapuzárási pánikról már sokat hallhattunk, de egy ideje már nem a zárás, hanem inkább a kapunyitási pánik aggasztja az internet népét. Hogy ez micsoda, kiket és miért érint, alább összeszedtük.

Bizonyára mindenki ismeri a „bezzeg az én időmben” és az „ezek a mai fiatalok” kezdetű frázisokat, amelyek még soha nem oldottak meg semmit, de legalább meglehetősen frusztrálóak. Ezek azok a megjegyzések, amelyek soha nem fognak segíteni senkinek semmiben, cserébe még több szorongást, rágódást, önmarcangolást okoznak azoknak, akik éppen a nagybetűs életbe készülnek kilépni. 

Pár évvel a diplomaátadójuk után Alexandra Robbins és Abby Willmers futott össze, hogy megvitassák az élet nagy kérdéseit, és ekkor tűnt fel nekik, hogy nagyon hasonló problémákkal küzdenek. Aztán arra is rájöttek, hogy kortársaik jó részét is ugyanazok a dolgok aggasztják, így ez idő tájt született meg a jelenség definiálásának ötlete, majd közös művük Quarterlife Crisis: The Unique Challenges of Life in Your 20s (Kapunyitási pánik: A huszonévesek nagy kihívása) címmel.

A kifejezés tehát ennek a 2001-es New York Times-bestsellernek a nyomán terjedt el az Egyesült Államokban − számolt be róla a Semmelweis Egyetem hallgatóinak lapja, a Szinapszis.

A jelenség többnyire a 20-as, 30-as, de leginkább a felsőoktatásban tanuló korosztályt érinti, és kevésbé jellemző azokra a fiatalokra, akik nem mennek egyetemre. És hogy mindez mitől alakulhat ki? Az állandóan változó viszonyok és a túl sok lehetőség kiszámíthatatlansága miatt úgy tűnik, egyszerűen folyamatos bizonytalanságban élnek a fiatalok. 

Mitől van mindez?

Szorongást és bizonytalanságot okoz nekik ugyanis, hogy nem tudják, vajon jó úton indulnak-e majd el a tanulmányaik befejezése után, vagy éppen abban sem teljesen biztosak, hogy egyáltalán megfelelő hivatást választottak-e maguknak. Aggasztja őket az is, hogy mi lesz, ha már a szülők nem lesznek ott támaszként a hátuk mögött.

Egyszerűen annyi elvégzendő feladatot látnak maguk előtt, hogy jobbnak látják, ha bele sem kezdenek, mert túl bonyolultnak tűnnek számukra a felnőtt élet kihívásai.

Hová, merre tovább?
Fotó: SIphotography / Getty Images Hungary

Ehhez hozzájárul, hogy a közösségi felületeken folyamatosan azzal szembesülnek, hogy mindenki, akit követnek, tökéletes életet él, és ezt ők is mielőbb, de lehetőleg azonnal szeretnék elérni. Ezek a fiatalok ugyanis hozzászoktak ahhoz, hogy mindent készen kapnak, és nem kell valamire éveket várni, vagy rengeteg munkát befektetni. 

A kapunyitási pánik lehetséges tünetei az alábbiak:

  • fejfájás
  • szorongás
  • emésztési zavarok
  • szédülés
  • pánikrohamok
  • depresszió

Tipikus tünet lehet még a halogatás, amikor a felsőoktatási tanulmányok elhúzásával késleltetik a felnőttek világába való belépést.

Így lehet megelőzni a bajt

Nagyot csökkenhet a kiégés és a motiváció elvesztésének a lehetősége, ha mindenki olyat szakmát próbálna választani, ami érdekli is, és jó is benne. Jelentősen segítene az is, ha az iskolákban a kötelező lexikális tudás mellett olyan órákat is tartanának, amelyek felkészítik a fiatalokat az életre, mondjuk olyan bagatell dolgokra, mint hogy hogyan fizessenek be egy számlát, vagy hogyan utaljanak el egy bizonyos összeget valamely közműszolgáltatónak.

Az sem volna hátrány, ha már középiskolában minél több munkahelyet láthatnának a diákok, így tudnák, hogyan működik egy cég vagy egy hivatal belülről. 

A jelenséggel kapcsolatban nemrég debütált a hazai mozikban egy kis mankónak szánt film. A legjobb dolgokon bőgni kell című alkotás a harmincas korosztályra jellemző kapunyitási pánikot járja körbe. Hernádi Judit ebben 10 év kihagyás után tér vissza a vászonra, szerepe szerint csetlő-botló anyukaként, amiben elmondása szerint jócskán van tapasztalata.

A film tulajdonképpen azt járja körbe, hogy mekkora feszültséget tud szülni, ha az élettel kapcsolatos elvárások és a realitás között óriási szakadék tátong – mondja a film főszereplője, Reiner-Micsinyei Nóra, aki forgatókönyvíróként is jegyzi a mozit. Elmondása szerint ebbe jócskán beleszőtte saját és kortársai útkeresését. A film egy felnőni képtelen generáció tökéletes tükre, nyirkos őszi estékre pedig minőségi moziélményt biztosít.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Farkas Virág Ágnes
Farkas Virág Ágnes
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?

Világom

Változik a Nap „szívverése” – a Földön is érezni a hatását

A Nap belsejében folyamatos mozgás zajlik, de ennek intenzitása ciklikusan változik. A 11 éves ciklusoként egy aktívabb időszakot egy kevésbé aktív követ, ám az utóbbi két ciklus során valami elkezdett megváltoznil – ez pedig hatással van az „űridőjárásra” és a bolygónkra is.