Már egy hónap után javult a gyerekek immunrendszere az óvodák udvarán kialakított erdei környezet hatására

Olvasási idő kb. 3 perc

A városi környezet nem áldásos az immunrendszer működése szempontjából, és közel sem biztos, hogy városlakóként elegendő időt tudunk eltölteni a természetben. Pedig ha a gyerekek rendszeresen túrhatnák a földet, akkor bizonyítottan javulna az immunrendszerük, és – mint egy kísérletből kiderült – ezt már egy nagyvárosi, teljesen lebetonozott óvoda udvarán is meg lehet valósítani.

A Natural Resources Institute Finland felügyelete alatt finn tudósok egy több óvodát is érintő kísérletet végeztek el, az eredményekről a Science Advances oldalán számoltak be. A kísérlet során abból a hipotézisből indultak ki, hogy a modern, városi környezetben lecsökkent biológiai sokféleség az egyik oka, amiért az itt élők körében megnőtt az immunrendszer nem megfelelő működésére visszavezethető betegségek száma. 

A biodiverzitás csökkenése ahhoz vezet, hogy sokkal kevesebb mikrobával találkozik a szervezet. Márpedig a mikrobák változatos jelenléte fontos lenne ahhoz, hogy a test sejtjeiből és a mikrobák alkotta mikrobiomból álló ökoszisztéma hatékony védőpajzsként működjön a betegségek ellen.  

Sok más mellett az eltúlzott higiéniát, a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, az antibiotikumok nem körültekintő használatát és a magas légszennyezettséget is okolják amiatt, hogy a kényes egyensúly felborul, és ez bizonyos esetekben az immunrendszert érintő betegségek kialakulásához vezethet.

Zöldfelületet alakítottak ki az óvodákban

A kísérletet végző tudósok a városi környezet biodiverzitásába avatkoztak be oly módon, hogy zöldfelületet hoztak létre a kísérletben részt vevő óvodákban. Azt vizsgálták, hogy városi körülmények között, a biodiverzitás növelésével lehet-e ideális környezetet teremteni az emberi mikrobiom hatékonyabb működéséhez, ezzel javítva a fejlődésben lévő gyerekek immunrendszerét.

Tíz óvodát vontak be a kísérletbe, mindegyikük tipikus betonudvarral, vagy csak nagyon kis méretű zöldfelülettel rendelkezett. Három óvoda gyermekei az eddigiek szerint folytatták a napirendjüket, a gyerekek a betonudvaron játszottak. Három másik óvoda gyermekei szintén a betonudvaron játszottak, de őket rendszeresen vitték a természetbe is. Ez a hat intézmény kontrollcsoportokként vett részt a kísérletben.

A fennmaradó négy óvodának az udvarát több részre osztották, és különböző természetes közegeket hoztak létre rajta. Az egyiket gyeptéglákkal rakták ki, a másikon erdei flórát alakítottak ki, a harmadikon pedig miniágyásokat építettek az évelő növényeknek. Sőt, tőzegtéglából olyan pályát építettek, amin a gyerekek tudtak mászni, illetve ásni is. A természetes erdőtalaj növényzetét áfonyabokrok, különböző mohafajták, hanga, mámorka, csenkesz és réti perje alkotta.

Fotó: VladGans / Getty Images Hungary

A 28 napig tartó kísérletben 75 gyereket vizsgáltak, akiknek az életkora 3–5 év között mozgott. A kicsik átlag másfél órát töltöttek az udvaron, a kontrollcsoportok a hagyományos betonudvaron, míg a kísérleti óvodák gyerekei az új, természetes közegben. A kutatók kétszer vettek bőr-, széklet- és vérmintát a gyerekektől, egyszer a kísérlet megkezdése előtt, és egyszer utána. 

Eredmények egy hónap után

Az eredmények összevetése után arra a következtetésre jutottak, hogy a kizöldült udvaron eltöltött heti öt alkalom már egy hónap alatt növelte a gyerekek bőrének mikrobiális sokféleségét. A vérképben is olyan kedvező változások történtek, amelyek hatására javult a bőr védekezőképessége, és csökkent bizonyos autoimmun betegségek kialakulásának kockázata. 

Vagyis fontos lenne, hogy biztosítsuk a változatos növényzettel és szennyeződéssel történő napi érintkezést, mert az immunrendszer fejleszthető. Az egészséges mikrobiom csökkenthetné az eltúlzott immunválaszokat, ez pedig mérsékelné az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát. A biológiai sokféleség nemcsak az immunrendszerre hat pozitívan, de jótékony hatással lehet az általános testi-lelki egészségere, és a kint eltöltött idő növeli a gyerekek fizikai erőnlétét is. Az aktív gyerekek esetében kevésbé gyakori az elhízás, és úgy tűnik, hogy a természetben eltöltött idő pozitívan hat az iskolai teljesítményre is.

Ha az óvodánkban nincsen zöldfelület, akkor is sokat tehetünk a gyerekeink egészségéért. A kísérlet arra is rávilágított, hogy a betonudvaron játszó, de a közeli erdőt rendszeresen látogató gyerekek eredményei hasonlóak voltak a zöldfelületen játszó társaikéval. Vagyis irány a természet, minél gyakrabban vigyük őket olyan helyre, ahol nyakig elmerülhetnek a földben, homokban, sárban, aljnövényzetben.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

K. Dalma Tengeri
K. Dalma Tengeri
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.