Már egy hónap után javult a gyerekek immunrendszere az óvodák udvarán kialakított erdei környezet hatására

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A városi környezet nem áldásos az immunrendszer működése szempontjából, és közel sem biztos, hogy városlakóként elegendő időt tudunk eltölteni a természetben. Pedig ha a gyerekek rendszeresen túrhatnák a földet, akkor bizonyítottan javulna az immunrendszerük, és – mint egy kísérletből kiderült – ezt már egy nagyvárosi, teljesen lebetonozott óvoda udvarán is meg lehet valósítani.

A Natural Resources Institute Finland felügyelete alatt finn tudósok egy több óvodát is érintő kísérletet végeztek el, az eredményekről a Science Advances oldalán számoltak be. A kísérlet során abból a hipotézisből indultak ki, hogy a modern, városi környezetben lecsökkent biológiai sokféleség az egyik oka, amiért az itt élők körében megnőtt az immunrendszer nem megfelelő működésére visszavezethető betegségek száma. 

A biodiverzitás csökkenése ahhoz vezet, hogy sokkal kevesebb mikrobával találkozik a szervezet. Márpedig a mikrobák változatos jelenléte fontos lenne ahhoz, hogy a test sejtjeiből és a mikrobák alkotta mikrobiomból álló ökoszisztéma hatékony védőpajzsként működjön a betegségek ellen.  

Sok más mellett az eltúlzott higiéniát, a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, az antibiotikumok nem körültekintő használatát és a magas légszennyezettséget is okolják amiatt, hogy a kényes egyensúly felborul, és ez bizonyos esetekben az immunrendszert érintő betegségek kialakulásához vezethet.

Zöldfelületet alakítottak ki az óvodákban

A kísérletet végző tudósok a városi környezet biodiverzitásába avatkoztak be oly módon, hogy zöldfelületet hoztak létre a kísérletben részt vevő óvodákban. Azt vizsgálták, hogy városi körülmények között, a biodiverzitás növelésével lehet-e ideális környezetet teremteni az emberi mikrobiom hatékonyabb működéséhez, ezzel javítva a fejlődésben lévő gyerekek immunrendszerét.

Tíz óvodát vontak be a kísérletbe, mindegyikük tipikus betonudvarral, vagy csak nagyon kis méretű zöldfelülettel rendelkezett. Három óvoda gyermekei az eddigiek szerint folytatták a napirendjüket, a gyerekek a betonudvaron játszottak. Három másik óvoda gyermekei szintén a betonudvaron játszottak, de őket rendszeresen vitték a természetbe is. Ez a hat intézmény kontrollcsoportokként vett részt a kísérletben.

A fennmaradó négy óvodának az udvarát több részre osztották, és különböző természetes közegeket hoztak létre rajta. Az egyiket gyeptéglákkal rakták ki, a másikon erdei flórát alakítottak ki, a harmadikon pedig miniágyásokat építettek az évelő növényeknek. Sőt, tőzegtéglából olyan pályát építettek, amin a gyerekek tudtak mászni, illetve ásni is. A természetes erdőtalaj növényzetét áfonyabokrok, különböző mohafajták, hanga, mámorka, csenkesz és réti perje alkotta.

Fotó: VladGans / Getty Images Hungary

A 28 napig tartó kísérletben 75 gyereket vizsgáltak, akiknek az életkora 3–5 év között mozgott. A kicsik átlag másfél órát töltöttek az udvaron, a kontrollcsoportok a hagyományos betonudvaron, míg a kísérleti óvodák gyerekei az új, természetes közegben. A kutatók kétszer vettek bőr-, széklet- és vérmintát a gyerekektől, egyszer a kísérlet megkezdése előtt, és egyszer utána. 

Eredmények egy hónap után

Az eredmények összevetése után arra a következtetésre jutottak, hogy a kizöldült udvaron eltöltött heti öt alkalom már egy hónap alatt növelte a gyerekek bőrének mikrobiális sokféleségét. A vérképben is olyan kedvező változások történtek, amelyek hatására javult a bőr védekezőképessége, és csökkent bizonyos autoimmun betegségek kialakulásának kockázata. 

Vagyis fontos lenne, hogy biztosítsuk a változatos növényzettel és szennyeződéssel történő napi érintkezést, mert az immunrendszer fejleszthető. Az egészséges mikrobiom csökkenthetné az eltúlzott immunválaszokat, ez pedig mérsékelné az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát. A biológiai sokféleség nemcsak az immunrendszerre hat pozitívan, de jótékony hatással lehet az általános testi-lelki egészségere, és a kint eltöltött idő növeli a gyerekek fizikai erőnlétét is. Az aktív gyerekek esetében kevésbé gyakori az elhízás, és úgy tűnik, hogy a természetben eltöltött idő pozitívan hat az iskolai teljesítményre is.

Ha az óvodánkban nincsen zöldfelület, akkor is sokat tehetünk a gyerekeink egészségéért. A kísérlet arra is rávilágított, hogy a betonudvaron játszó, de a közeli erdőt rendszeresen látogató gyerekek eredményei hasonlóak voltak a zöldfelületen játszó társaikéval. Vagyis irány a természet, minél gyakrabban vigyük őket olyan helyre, ahol nyakig elmerülhetnek a földben, homokban, sárban, aljnövényzetben.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

K. Dalma Tengeri
K. Dalma Tengeri
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.