Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Helikopterszülőnek azt nevezzük, aki állandóan a gyereke feje fölött köröz, nem hagyja, hogy hibázzon, túlfélti őt és minden lépését követi. És mivel mindannyian a legjobbat akarjuk a gyerekeinknek, joggal merül fel a kérdés: mi baj lehet ebből?
A helikopterszülők rövid távon hasznosak lehetnek a gyerekek számára. Mindig ott vannak, ha szükség van rájuk, segítenek megtalálni a helyes utat, ezzel lehetőséget sem adva a gyerekeknek arra, hogy hibázzanak. Ez nyilván sikerélményeket ad a gyereknek: gondolj csak bele, mennyivel könnyebb jól teljesíteni, ha van mögötted egy támogató csapat, mint ha teljesen egyedül kellene elérned a céljaidat. A helikopternevelés hosszú távú hatásait vizsgáló kutatások eredményei szerint azonban vannak problémák, amik jellemzően a túlféltett gyerekek felnőttkorában alakulnak ki.
#1 Egészségügyi problémák
Egy 2016-os kutatás eredményei szerint a helikoptergyerekek felnőttkorban nagyobb valószínűséggel szenvednek valamilyen egészségügyi problémától. Ennek oka igen egyszerű: gyerekként sokan nem tanulták meg, hogy mit kell tenni az egészségük megőrzése érdekében, hiszen minden esetben a szüleik utasítását követték. A túlféltő szülők gyakran a kelleténél jobban aggódnak a gyerekek egészségéért, ebből kifolyólag pedig folyamatosan emlékeztetik őket a tennivalókra. A kutatások eredményei szerint azonban az így felnövő gyerekek nem tanulnak meg figyelni a testük jelzéseire, így hajlamosak elhanyagolni az egészségüket is.
#2 Túlzott egocentrizmus
A helikopterszülők hajlamosak annyira sokat foglalkozni a gyerekükkel, hogy ezzel már kis korban hozzászoktatják őket ahhoz, hogy ők a világ közepe. Ez a hozzáállás, miszerint ők a különlegesnél is különlegesebbek, attól bizony nem múlik el, hogy a gyerek betölti a tizennyolcat. Az Arizonai Egyetem kutatói azt találták, hogy a helikoptergyerekek felnőttként hajlamosak úgy érezni, hogy ők többet érdemelnek, nekik több minden jár, mint a társaiknak. Más tanulmányok eredményei következetesen összekapcsolják ezt az érzést az élettel való folyamatos elégedetlenséggel.
#3 Érzelmi gondok
A túlféltett gyerekek gyakran anélkül nőnek fel, hogy megtanulnák szabályozni az érzelmeiket. Ha szomorúak voltak, a szüleik felvidították, ha pedig dühösek, a szüleik ott voltak, hogy megnyugtassák őket. Az érzelemszabályozás készségének hiánya komoly problémává növi ki magát, amikor a gyerek elhagyja a családi fészket. Egy 2013-as kutatás eredményei szerint a túlféltett gyerekek egyetemi éveik alatt nagyobb valószínűséggel szenvednek depressziótól, összességében pedig kevésbé elégedettek az életükkel.
#4 Gyógyszerek
A túlféltett gyerekek viszonylag ritkán kerülnek számukra kényelmetlen helyzetbe. Szüleik megvédik őket a fájdalomtól, megelőzik a nehézségeket. Ezen túlmenően pedig jellemzően azonnali kielégüléshez vannak szokva. A Tennessee Egyetem kutatói által végzett tanulmány eredményei szerint azok az egyetemisták, akik helikopterszülők mellett nőttek fel, nagyobb valószínűséggel szednek valamilyen szorongásgátlót, hangulatjavítót vagy depresszió elleni gyógyszert, sőt gyakrabban nyúlnak fájdalomcsillapító után is.
#5 Az önszabályozás képességének hiánya
A helikoptergyerekek életében kevesebb a szabadság, legtöbbjük élete strukturált, pontos szabályrendszer alapján működik. Ha azonban nincs lehetőségük önmaguk irányításának gyakorlására, nem sajátítják el a céljaik eléréséhez szükséges készségeket. Egy 2014-es tanulmány szerint ezekből a gyerekekből aztán felnőttként hiányozni fog a sikerek eléréséhez szükséges önuralom és motiváció.
Sokszor valóban nehéz hátralépni és engedni, hogy a gyerekünk hibázzon, csalódjon, negatív tapasztalatokra tegyen szert. Ezek azonban mind hozzájárulnak ahhoz, hogy később egyedül is megállja a helyét a világban, felnőttként könnyedén vegye az akadályokat és önálló sikereket érjen el.
