Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Évtizedek óta kérdés, hogy hüvelyi úton vagy császárral jobb-e szülni, és bár mindkét esetben a baba és a mama egészsége a lényeg, kutatók mégis találtak egy szempontot, aminek kapcsán nem mindegy, hogy miként jön a gyerek a világra.
Az újszülöttek bőrének mikrobiomja nagyrészt megegyezik az édesanya bőrén található baktériumok populációjával, és hosszú távon befolyásolja az is, hogy hüvelyi úton vagy császármetszéssel jött-e világra a baba – írja az EurekAlert.
A baktériumok, amelyek elengedhetetlenek az immunrendszer működéséhez
A bőrön található mikrobiom fejlődése elengedhetetlen az egészséges bőr és a megfelelő immunrendszer kialakulásához. A csecsemőkori mikrobiomokat eddig csak kevesen vizsgálták, de kínai kutatóknak most sikerült megállapítaniuk, hogy a szülés módjától is függ, hogy a gyerek bőrén lévő baktériumok milyen arányban egyeznek meg az anya mikrobiomjában találhatókkal.
„A korábbi kutatások jellemzően csak a születést követő állapotot vizsgálták, és a csecsemőkor utáni állapotokra eddig nem fektettek nagy hangsúlyt” – magyarázza Xue Quan, a kínai Fudan Egyetem professzora. Éppen ezért ezúttal 158, 1 és 10 év közötti gyerek bőrének mikrobiomját vizsgálták és hasonlították össze az anyák közül véletlenszerűen kiválasztott 50 személy bőrén élő baktériumokkal. A mintákat három különböző bőrfelületről, az arcról, az alkarról, valamint a lábikráról vették, az eredményeket pedig 36 csoportra osztották életkor, nem és testrész szerint.
Az eredmények szerint a mikrobiom összetétele életkoronként és testrészenként eltérő, a Streptococcus és a Granulicatella baktériumok előfordulása például az évek során csökkenni látszik. A legtöbb esetben a gyerekek mikrobiomja sokkal inkább hasonlít a saját édesanyjuk bőrén található baktériumokhoz, mint azokéhoz, akikkel nem állnak rokoni kapcsolatban. Ezenkívül a tízéves gyerekek arcáról vett minták összetétele szoros összefüggést mutatott azzal, hogy a gyerek természetes úton vagy császármetszéssel jött-e a világra. Hüvelyi szülés esetén ugyanis a magzatnak át kell küzdenie magát a szülőcsatornán, így fokozatosan kerül az addig megszokottól eltérő környezetbe, és az első baktériumadagot az édesanyjától szerzi, míg a császármetszés során minden előjel nélkül távozik a baba az anyaméhből, szervezete nem készül fel a hirtelen változásra, a szülés helyén jelen lévő baktériumokra.
Az eredményekből egyértelműen látszik, hogy a baktériumok közösségének felépítésében nagy szerepet játszik azok mikrokörnyezete. A gyerekek bőrén található baktériumok nagyjából megegyeznek az anyjuk mikrobiomjával, amit a születés módja hosszú távon befolyásol. A mikrobiom és az immunrendszer fejlődése pedig nagy eséllyel párhuzamosan zajlik. A bőr szervezetünk elsődleges védelmi vonala, amin 1,8 négyzetméterenként nagyjából tízmilliárd baktérium található. Az ezekből kialakuló mikrobiom rengeteg módon léphet kölcsönhatásba az immunrendszerünkkel, a bőr mikrokörnyezetétől függően egyes baktériumok hasznos mikrobaként vagy akár kórokozóként is működhetnek.
