Hüvelyi szülés vagy császármetszés: a bőrünknek nem mindegy

Évtizedek óta kérdés, hogy hüvelyi úton vagy császárral jobb-e szülni, és bár mindkét esetben a baba és a mama egészsége a lényeg, kutatók mégis találtak egy szempontot, aminek kapcsán nem mindegy, hogy miként jön a gyerek a világra.

Az újszülöttek bőrének mikrobiomja nagyrészt megegyezik az édesanya bőrén található baktériumok populációjával, és hosszú távon befolyásolja az is, hogy hüvelyi úton vagy császármetszéssel jött-e világra a baba – írja az EurekAlert.

A baktériumok, amelyek elengedhetetlenek az immunrendszer működéséhez 

A bőrön található mikrobiom fejlődése elengedhetetlen az egészséges bőr és a megfelelő immunrendszer kialakulásához. A csecsemőkori mikrobiomokat eddig csak kevesen vizsgálták, de kínai kutatóknak most sikerült megállapítaniuk, hogy a szülés módjától is függ, hogy a gyerek bőrén lévő baktériumok milyen arányban egyeznek meg az anya mikrobiomjában találhatókkal.

„A korábbi kutatások jellemzően csak a születést követő állapotot vizsgálták, és a csecsemőkor utáni állapotokra eddig nem fektettek nagy hangsúlyt” – magyarázza Xue Quan, a kínai Fudan Egyetem professzora. Éppen ezért ezúttal 158, 1 és 10 év közötti gyerek bőrének mikrobiomját vizsgálták és hasonlították össze az anyák közül véletlenszerűen kiválasztott 50 személy bőrén élő baktériumokkal. A mintákat három különböző bőrfelületről, az arcról, az alkarról, valamint a lábikráról vették, az eredményeket pedig 36 csoportra osztották életkor, nem és testrész szerint.

Az újszülöttek bőrén található baktériumok nagy része megegyezik az édesanya mikrobiomjával
Az újszülöttek bőrén található baktériumok nagy része megegyezik az édesanya mikrobiomjávalFotó: Ariel Skelley / Getty Images Hungary

Az eredmények szerint a mikrobiom összetétele életkoronként és testrészenként eltérő, a Streptococcus és a Granulicatella baktériumok előfordulása például az évek során csökkenni látszik. A legtöbb esetben a gyerekek mikrobiomja sokkal inkább hasonlít a saját édesanyjuk bőrén található baktériumokhoz, mint azokéhoz, akikkel nem állnak rokoni kapcsolatban. Ezenkívül a tízéves gyerekek arcáról vett minták összetétele szoros összefüggést mutatott azzal, hogy a gyerek természetes úton vagy császármetszéssel jött-e a világra. Hüvelyi szülés esetén ugyanis a magzatnak át kell küzdenie magát a szülőcsatornán, így fokozatosan kerül az addig megszokottól eltérő környezetbe, és az első baktériumadagot az édesanyjától szerzi, míg a császármetszés során minden előjel nélkül távozik a baba az anyaméhből, szervezete nem készül fel a hirtelen változásra, a szülés helyén jelen lévő baktériumokra.

Az eredményekből egyértelműen látszik, hogy a baktériumok közösségének felépítésében nagy szerepet játszik azok mikrokörnyezete. A gyerekek bőrén található baktériumok nagyjából megegyeznek az anyjuk mikrobiomjával, amit a születés módja hosszú távon befolyásol. A mikrobiom és az immunrendszer fejlődése pedig nagy eséllyel párhuzamosan zajlik. A bőr szervezetünk elsődleges védelmi vonala, amin 1,8 négyzetméterenként nagyjából tízmilliárd baktérium található. Az ezekből kialakuló mikrobiom rengeteg módon léphet kölcsönhatásba az immunrendszerünkkel, a bőr mikrokörnyezetétől függően egyes baktériumok hasznos mikrobaként vagy akár kórokozóként is működhetnek.

Mustra