Le tudnál érettségizni biológiából? Kvíz!

A növénynemesítők régóta dolgoznak azon, hogy termesztés és fogyasztás szempontjából egyre előnyösebb növényváltozatokat hozzanak forgalomba. Kísérleteik genetikai hátteréről szólnak az alábbi példák. A paradicsom hajtásrendszerének szőrözöttsége bizonyos betegségekkel szembeni ellenállóképesség miatt fontos tulajdonsága. Kialakításában egyetlen gén vesz részt. A nemesítők úgy találták, hogy a sima és szőrős szárú paradicsomok keresztezéséből (I.) származott egyedek mindegyike szőrös szárú. Ezeket a szőrös szárú egyedeket egymással keresztezve (II.) a kutatók szőrös és sima szárú paradicsomokat is kaptak a második utódnemzedékben. Hányféle fenotípusú egyed származott az I. számmal jelölt keresztezésből?

Egy növényhatározó így jellemzi az őszi kikericset: „Nálunk főként hegyi réteken, üde kaszálókon és lápokon találkozhatunk a szép, őszi színfoltot adó növénnyel, amelynek halványlila, lepellevelű virágai helyenként óriási tömegben virítanak augusztus és október között. Hagymagumójából* ősszel csak virágok fejlődnek, majd tavasszal hajtanak ki arasznyi lándzsás levelei. A sokmagvú toktermések nyárra érnek be, utána a növény visszahúzódik. A magokat a hangyák terjesztik, mivel magvainak héja sok keményítőt tartalmaz, ezért kedvelt eleségük.” Milyen szénforrásból jut hozzá szerves anyagaihoz az ősszel megjelenő virág?

Az alább felsorolt reflexek közül melyikre lehet igaz, hogy feltétlen reflex?

Az eukarióta vagy a prokarióta sejtekre igaz, hogy autotróf és kemotróf anyagcseréjűek is lehet?

Válaszoljon a szöveg alapján a feltett kérdésre! Egy rákkutatóval készült interjú részletét olvashatja az alábbiakban. „Kétségtelen, hogy a rákot génállományunk betegségének tekinthetjük. Kialakulása a sejtjeink örökítőanyagában bekövetkező változásokhoz – mutációkhoz – köthető. Más ismert genetikai betegségekkel ellentétben azonban, ezek a mutációk nagyrészt nem öröklöttek, hanem az egyén élete során alakulnak ki, és nemcsak egy bizonyos gént, hanem több gént is érintenek… A rák kialakulásának elmélete szerint a rákos sejtekben lépésről lépésre felhalmozódó mutációk elősegítik olyan képességek kifejlődését, amelyek lehetővé teszik a mutáns sejtek szervezeten belüli túlélését és öncélú szaporodását. Ilyen képességek például a folyamatos sejtosztódás vagy az immunrendszer támadásának elkerülése.” (Chikán Ágnes interjúja Mátés Andrással) Melyik daganattípusra igaz, hogy átlépheti szövetének határait?

Olvassa el az alábbi szövegrészletet, és válaszoljon annak alapján a feltett kérdésre! „A kanyaró kórokozója az ún. morbillivírus. A betegség rendkívül ragályos, gyakorlatilag mindenkit megfertőz a beteg környezetében, aki nem védett ellene. Cseppfertőzéssel terjed, s először légutak hámsejtjeit támadja meg. A kezdeti panaszok – köhögés, orrfolyás – után a legnagyobb problémát a rendkívül magas – 40 °C feletti – láz okozza, ami több napon keresztül fennmaradhat. Kellemetlen szövődménye lehet a középfülgyulladás. Hazánkban 1969-ben kötelező védőoltást vezettek be a kanyaró ellen. Legyengített morbillivírust tartalmazó oltóanyagot használnak, ami megbízható védettséget ad, bár létrehozhat a természetes kanyaróhoz hasonló oltási betegséget. 1989 óta kevesebb mint 200 megbetegedés történt hazánkban, amelyek kivétel nélkül szórvány formában jelentkeztek. Napjainkban kanyarójárványok ütötték fel a fejüket Európában, köztük a hazánkkal szomszédos Romániában is.” (Antmann Katalin és Paulovkin András cikke alapján.) Kérdés: Milyen fajta immunizálást végeznek a kanyaró elleni védőoltás során?

A virágos növények életciklusában az alábbiak közül mi követi a beporzást?

Fénymikroszkóp alatt emberi vérkenetet vizsgálunk. A látótérben rengeteg korong alakú, piros alakos elemet látunk. Mik ezek?

Az alábbi cikk elolvasása után válaszoljon a kérdésre! „A kövérség mára a világon mintegy 250 millió embert sújtó »járvánnyá« nőtte ki magát, amely egyre terjed, és a neheze még csak most következik – hívták föl a figyelmet a problémára egy most zajló nemzetközi konferencián. (…) A tizenévesek körében a kövérség ma már sokkal nagyobb ütemben nő, mint a középkorúak között, ennek oka pedig a magas zsírtartalmú gyorsételek, a televízió, illetve a számítógép előtt eltöltött órák, évek, azaz a mozgásszegény életmód – magyarázza a professzor. A mai elhízott felnőttek többsége gyermekkorában még nem volt túlsúlyos. Felesleges kilóikat általában 25-30 éves koruk után szedték fel. Ma viszont egyre több olyan esetet látunk, amikor az elhízás már 10-15 évesen bekövetkezik. A túlsúlyosság és a kövérség azon kívül, hogy esztétikai és életviteli problémákkal jár, igen komoly veszélyeket rejt az egészségre nézve: cukorbetegséghez, szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet, sőt növeli egyes daganatok kialakulásának kockázatát. Az Egyesült Államokban, ahol a felnőtt népesség több mint fele elhízott vagy kövér, évi 93 millió dollárba kerül a betegség orvosi kezelése. Egyes fejlődő országokban az elhízottak a felnőtt lakosság 2%-át teszik ki … [Origo, 2003. június 3.] Melyik igaz az alábbi megállapítások közül?