Le tudnál érettségizni biológiából? Kvíz!

A virágos növények életciklusában az alábbiak közül mi követi a beporzást?

Az eukarióta vagy a prokarióta sejtekre igaz, hogy autotróf és kemotróf anyagcseréjűek is lehet?

A növénynemesítők régóta dolgoznak azon, hogy termesztés és fogyasztás szempontjából egyre előnyösebb növényváltozatokat hozzanak forgalomba. Kísérleteik genetikai hátteréről szólnak az alábbi példák. A paradicsom hajtásrendszerének szőrözöttsége bizonyos betegségekkel szembeni ellenállóképesség miatt fontos tulajdonsága. Kialakításában egyetlen gén vesz részt. A nemesítők úgy találták, hogy a sima és szőrős szárú paradicsomok keresztezéséből (I.) származott egyedek mindegyike szőrös szárú. Ezeket a szőrös szárú egyedeket egymással keresztezve (II.) a kutatók szőrös és sima szárú paradicsomokat is kaptak a második utódnemzedékben. Hányféle fenotípusú egyed származott az I. számmal jelölt keresztezésből?

Válaszoljon a szöveg alapján a feltett kérdésre! Egy rákkutatóval készült interjú részletét olvashatja az alábbiakban. „Kétségtelen, hogy a rákot génállományunk betegségének tekinthetjük. Kialakulása a sejtjeink örökítőanyagában bekövetkező változásokhoz – mutációkhoz – köthető. Más ismert genetikai betegségekkel ellentétben azonban, ezek a mutációk nagyrészt nem öröklöttek, hanem az egyén élete során alakulnak ki, és nemcsak egy bizonyos gént, hanem több gént is érintenek… A rák kialakulásának elmélete szerint a rákos sejtekben lépésről lépésre felhalmozódó mutációk elősegítik olyan képességek kifejlődését, amelyek lehetővé teszik a mutáns sejtek szervezeten belüli túlélését és öncélú szaporodását. Ilyen képességek például a folyamatos sejtosztódás vagy az immunrendszer támadásának elkerülése.” (Chikán Ágnes interjúja Mátés Andrással) Melyik daganattípusra igaz, hogy átlépheti szövetének határait?

Az alábbi cikk elolvasása után válaszoljon a kérdésre! „A kövérség mára a világon mintegy 250 millió embert sújtó »járvánnyá« nőtte ki magát, amely egyre terjed, és a neheze még csak most következik – hívták föl a figyelmet a problémára egy most zajló nemzetközi konferencián. (…) A tizenévesek körében a kövérség ma már sokkal nagyobb ütemben nő, mint a középkorúak között, ennek oka pedig a magas zsírtartalmú gyorsételek, a televízió, illetve a számítógép előtt eltöltött órák, évek, azaz a mozgásszegény életmód – magyarázza a professzor. A mai elhízott felnőttek többsége gyermekkorában még nem volt túlsúlyos. Felesleges kilóikat általában 25-30 éves koruk után szedték fel. Ma viszont egyre több olyan esetet látunk, amikor az elhízás már 10-15 évesen bekövetkezik. A túlsúlyosság és a kövérség azon kívül, hogy esztétikai és életviteli problémákkal jár, igen komoly veszélyeket rejt az egészségre nézve: cukorbetegséghez, szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet, sőt növeli egyes daganatok kialakulásának kockázatát. Az Egyesült Államokban, ahol a felnőtt népesség több mint fele elhízott vagy kövér, évi 93 millió dollárba kerül a betegség orvosi kezelése. Egyes fejlődő országokban az elhízottak a felnőtt lakosság 2%-át teszik ki … [Origo, 2003. június 3.] Melyik igaz az alábbi megállapítások közül?

Egy növényhatározó így jellemzi az őszi kikericset: „Nálunk főként hegyi réteken, üde kaszálókon és lápokon találkozhatunk a szép, őszi színfoltot adó növénnyel, amelynek halványlila, lepellevelű virágai helyenként óriási tömegben virítanak augusztus és október között. Hagymagumójából* ősszel csak virágok fejlődnek, majd tavasszal hajtanak ki arasznyi lándzsás levelei. A sokmagvú toktermések nyárra érnek be, utána a növény visszahúzódik. A magokat a hangyák terjesztik, mivel magvainak héja sok keményítőt tartalmaz, ezért kedvelt eleségük.” Milyen szénforrásból jut hozzá szerves anyagaihoz az ősszel megjelenő virág?

Embereknél a kromoszomális nemet a nemi kromoszómák határozzák meg. Egészítse ki a hiányos mondatokat! (A mutációk lehetőségétől végig tekintsünk el!) A petesejt egyszeres kromoszómaszámú, azaz (1).…………………………… . a zigóta pedig kétszeres kromoszómaszámú, tehát (2)………………………… Az utód kromoszomálisan akkor fiú, ha 23. kromoszómapárja: (3).………………………….

Olvassa el az alábbi szövegrészletet, és válaszoljon annak alapján a feltett kérdésre! „A kanyaró kórokozója az ún. morbillivírus. A betegség rendkívül ragályos, gyakorlatilag mindenkit megfertőz a beteg környezetében, aki nem védett ellene. Cseppfertőzéssel terjed, s először légutak hámsejtjeit támadja meg. A kezdeti panaszok – köhögés, orrfolyás – után a legnagyobb problémát a rendkívül magas – 40 °C feletti – láz okozza, ami több napon keresztül fennmaradhat. Kellemetlen szövődménye lehet a középfülgyulladás. Hazánkban 1969-ben kötelező védőoltást vezettek be a kanyaró ellen. Legyengített morbillivírust tartalmazó oltóanyagot használnak, ami megbízható védettséget ad, bár létrehozhat a természetes kanyaróhoz hasonló oltási betegséget. 1989 óta kevesebb mint 200 megbetegedés történt hazánkban, amelyek kivétel nélkül szórvány formában jelentkeztek. Napjainkban kanyarójárványok ütötték fel a fejüket Európában, köztük a hazánkkal szomszédos Romániában is.” (Antmann Katalin és Paulovkin András cikke alapján.) Kérdés: Milyen fajta immunizálást végeznek a kanyaró elleni védőoltás során?

Az alább felsorolt reflexek közül melyikre lehet igaz, hogy feltétlen reflex?