A férfiaknak is beszélniük kell a vetéléssel járó gyászról

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Bár a vetélést fizikailag csak az anya éli át, a veszteség az apáé is – ennek ellenére ők nagyon kevés segítséget kapnak ahhoz, hogy feldolgozzák az érzéseiket. Mivel a férfiak általában úgy szocializálódnak, hogy nem szabad sírniuk, ezért nem is mindig egyértelmű, ha gyászolnak.

A családalapítás és gyermekvállalás egyik legnagyobb tabuja a vetélés, ami sokkal gyakoribb annál, mint amennyit beszélünk róla. Egy húszas éveiben járó nőnél legalább akkora a valószínűsége a vetélésnek, mint az élveszületéssel végződő terhességnek. Ez az arány pedig a kor előrehaladtával csak nő, és egy kései negyvenes nőnél egy élveszületésre már több mint 30 vetélés jut. 

A vetélés tehát teljesen természetes dolog, ennek ellenére érthetően nagyon megviseli az érintetteket. Azzal, hogy a nőkre milyen hatással van a vetélés, több kutatás is foglalkozott: egy amerikai vizsgálatban például a részt vevő, vetélésen átesett nők 40 százaléka számolt be arról, hogy milyen magányosnak érezte magát, míg más tanulmányok kimutatták, hogy a nők közel 20 százaléka küzd depresszióval és szorongással vetélés után, írja a Huffington Post.

A férfiak inkább elfojtják az érzéseiket
Fotó: coldsnowstorm / Getty Images Hungary

Ezzel szemben nagyon keveset tudunk arról, hogy a férfiak miként élik meg a magzat elvesztését, pedig nyilvánvalóan őket is megviseli. Kutatási eredmények híján a szakemberek kénytelenek az anekdotákra támaszkodni, és azok alapján megállapítani a hasonlóságokat, amelyek általában a férfiakra jellemzőek.

A férfiak másképp dolgozzák fel az érzéseiket, mint a nők

Ha egy férfi gyászol, akkor nem feltétlenül fog úgy sírni vagy épp beszélni róla, mint egy nő. Helyette inkább elkerülő viselkedést mutat, és belefeledkezik a munkájába, vagy épp elkezd inni. Mivel a viselkedése gyakran nem utal arra, hogy gyászol, ezért a környezetében lévők nem feltétlenül kötik össze a kettőt, sőt gyakran a férfiban sem tudatosul, hogy mi az ok.

Vetéléskor a férfiak általában úgy érzik, hogy nekik kell támaszt nyújtaniuk a párjuknak, és ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy a saját érzéseikkel foglalkozzanak. Dan Singley San Diegó-i pszichológus szerint korunk férfijai úgy szocializálódtak, hogy mindig higgadtnak kell maradniuk. Vetéléskor pedig az apa gyakran bűntudatot érez, ami általában annak az eredménye, hogy ő maga is szenved. Szorong és depressziós, de úgy érzi, hogy ezekhez nincs joga, mert nem ő veszítette el a babát. 

Mivel a férfiak nem mutatnak egyértelmű jeleket, ezért rendszerint nem kapnak megfelelő segítséget. A depresszió férfiak esetében nehezen felismerhető, mert más jelei vannak, mint a nőknél, és a segítségkérés sem megy nekik olyan könnyen.

Vetéléskor a férfi feladatának érzi, hogy támaszt nyújtson a párjának
Fotó: kupicoo / Getty Images Hungary

Más utat jár be a nő és a férfi

A nők a vetélést általában érzelmi oldalról élik meg: gyászolják az elvesztését valakinek, akihez már erősen kötődtek. Sok férfi ezzel szemben azt látja, hogy a körülmények megváltoztak (a párjuk várandós volt, és már nem az), és próbálnak megoldást találni a problémára, például a mielőbbi teherbeeséssel. De alapvetően ezek mind csak gyakorlati tapasztalatok, kutatások ugyanis egyelőre még nem vizsgálták, hogy milyen különbségek figyelhetők meg ilyenkor a férfiak és a nők között.

Kate Kripke, egy coloradói szülés utáni mentális egészséggel foglalkozó központ alapítója szerint fontos tudni: az eltérő reakció nem jelenti azt, hogy az apa ne akarta volna ugyanúgy a gyereket, mint az anya. De miután fizikailag csak az anya élte át a várandósságot, az ő élményei mások, mint az apáé, így nem is lehet elvárni, hogy ugyanolyan legyen a reakció.

Társadalmi szinten tehát feladatunk, hogy lehetővé tegyük, a férfiak is beszélhessenek az érzéseikről. Mert bár a vetélést a nő éli át, a veszteség az apáé is, és ő is gyászol – még ha nem is mutatja ki.

Varga Orsolya Molnár
Varga Orsolya Molnár
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.