Így altatnak a szülők a világ körül

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A szülők altatási stratégiáit és a gyerekek alvási szokásait megvizsgáló kutatások szerint már a tekintetben is nagyok a különbségek, hogy hol és mikor fektetik le a gyerekeket.

Szemlátomást egyáltalán nem magától értetődő ugyanis, mikor, hol és milyen kisebb-nagyobb rituálék után kerülnek ágyba a gyerekek – írja a CNN. Jól szemlélteti mindezt James Mollison fotósorozata is, amellyel azt dokumentálta a velencei fotós, milyen hatalmas és drasztikus különbségek jellemzik már azt is, hol alszanak a gyerekek a tehetősebb országokban, és hol hajtják álomra a fejüket Kenyában.

Hatalmasak a különbségek

Mollison jó pár olyan családdal megismerkedett a sorozat készítése közben, akik a gyerekeikkel egy szobában térnek nyugovóra, de találkozott sok olyan gyerekkel is, akik a szabad ég alatt, vagy kidobott kanapékon aludtak. A gyerekek ágyba parancsolásának idejét megvizsgáló pszichológus, Jodi Mindell által lefolytatott kutatás persze kevésbé drasztikus aspektusaira koncentrál a gyerekek alvási szokásainak, a különbségek azonban még így is szembetűnők.

Ausztráliában és Új-Zélandon ugyanis már fél nyolc körül ágyba parancsolják a szülők a kicsiket, az ázsiai országokban és Indiában viszont sokkal később, csak 10 óra után kezdődik az alvásidő. A 30.000 kisgyerek szüleit kikérdező felmérés szerint majdhogynem három óra a különbség a leghamarabb és a legkésőbb ágyba bújó gyerekek órarendje között.

Ez a felmérés amúgy csak az ázsiai országokra, Ausztráliára és Észak-Amerikára koncentrált. Ha Európát és Afrikát is számításba vesszük, még nagyobbak lesznek a különbségek, Hollandiában ugyanis már 6:30 körül csicsikálnia kell a gyerekeknek, méghozzá többnyire egyedül és a saját szobájukban, a kenyai törzsek esetében azonban tulajdonképpen az „alvóhely” és az „alvási idő” is teljesen ismeretlen fogalmak.

Fürdetés és ima

A tekintetben is hatalmasak egyébként a különbségek, mivel próbálkoznak a szülők, hogy felgyorsítsák vagy kellemesé tegyék a csemetéjük álomba szenderülését. Az Egyesül Államokban és az Egyesült Királyságban kifejezetten gyakori például a 0-3 évesek esetében a lefekvés előtti fürdetés. Az amerikai szülők emellett altatódalokkal és olvasással is kiegészítik a rituálét, azonban amíg Angliában a kisgyerekesek 81 százaléka fürdet, Indonéziában már csak a gyerekek 6 százalékét mossák patyolattisztára lefekvés előtt.

A gyerekek megetetése is szinte mindenhol kötelező lefekvés előtt, imafronton ugyanakkor megint csak elég nagy a különbség. Indonéziában és a Fülöp-szigeteken például a családok egyharmada együtt imádkozik lefekvés előtt, Ausztráliában viszont csak a gyerekek 6 százaléka imádkozik esténként.

Együttalvás

Itt megint csak a máig törzsi életformát folytató afrikaiak, valamint Európa és az Egyesült Államok között a legnagyobb a különbség. Afrikában a gyerekeket védik úgy a szülők, hogy együtt alszanak velük. Az ázsiai országok egy részében is ez a norma: éjszaka előhúzzák a matracaikat, reggel pedig elrakják őket a családok.

Fotó: John Moore / Getty Images Hungary

Az Egyesült Államokban ugyanakkor már régóta inkább az együttalvás veszélyeit hangsúlyozzák a gyerekorvosok, ezért arrafelé már meglehetősen ritka, hogy egy ágyban vagy egy szobában aludjanak a gyerekek és a szülők. Európában egyébként egy fokkal kevésbé veszik szigorúan a dolgot. Kivéve a gyerekeket már 7 körül lefektető hollandok, akik a tetthellyel kapcsolatban is meglehetősen vaskalaposnak számítanak: a gyerek aludjon egyedül, és a saját szobájában.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Consuela
Consuela
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

A Gulag titkos börtönnyelve ma is él: kiberbűnözők használják

A titkos nyelvek évszázadok óta segítik a különböző közösségeket abban, hogy kívülállók ne értsék meg a beszélgetéseiket. Oroszországban azonban létezik egy kifejezetten érdekes nyelvi rendszer, amely a bűnözői világból indult, majd a Gulag táborokon keresztül milliókhoz jutott el – és ma is él egy bizonyos formában.

Offline

Elfogyott a vászna, azbesztcement lapokra festett zománcfestékkel – ma milliókat érnek Picasso remekművei

A második világháború utáni hiánygazdaságban nem volt könnyű művésznek lenni: Pablo Picassónak sem spanyol vászon, sem drága olajfesték nem jutott, amikor 1946-ban berendezte műtermét a dél-franciaországi Antibes kastélyában. A zseniális alkotó azonban nem jött zavarba: olcsó háztartási zománcfestékkel, valamint építkezésekről maradt azbesztcement lapokra skiccelte fel a huszadik század legmeghatározóbb remekműveit.

Édes otthon

Itt a friss lista: 30 magyar településen rendeltek el vízkorlátozást

A tartós kánikula és a hirtelen megugró lakossági vízfogyasztás miatt rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerültek Zala megye számos településén. A Zalavíz Zrt. hivatalos tájékoztatása szerint a víziközmű-rendszer tartalékai teljesen kimerültek, így a szolgáltatási területen nemcsak jelentős nyomáscsökkenésre, hanem egyes helyeken már átmeneti vízhiány kialakulására is számítani lehet a következő napokban.

Életem

Normális a Velencei-tó rekordalacsony vízszintje: rosszul gondolkodunk a jelenségről

A Velencei-tó vízszintje Agárdnál elérte a történelmi mélypontnak számító 53 centimétert, ami a hajóforgalom leállításához vezetett. Dr. Boromisza Zsombor, a MATE egyetemi docense és tájépítészmérnöke szerint azonban a probléma nem a vízhiányban, hanem az alkalmazkodási válságban gyökerezik, mivel hibásan és mereven egy üdülésre optimalizált medenceként gondolkodunk a tóról.

Életem

52 ezer forintos büntetést kockáztat a magyar sofőrök fele

Egy friss német kutatás szerint az autósok több mint fele bevallotta, hogy vezetés közben már használta a mobilját. A jelenség Magyarországon sem ritka, egy hazai felmérés alapján a sofőrök közel fele nyúlt már kézben tartott telefonhoz menet közben, pedig ezért akár 52 ezer forintos bírság és 3 büntetőpont is járhat.

Mindennapi

Nyári veszély az utakon: erre figyelmezteti az autósokat a Kamara

Országszerte zajlik az aratás, ezért a következő hetekben több kombájnnal, traktorral és szállítójárművel találkozhatunk a közutakon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra kéri az autósokat, hogy ezek mellett a megszokottnál is óvatosabban közlekedjenek.

Édes otthon

Tönkreteheti a fát, ha így szeded le a gyümölcsöt

A gyümölcsszüret végén hajlamosak vagyunk a nehezen elérhető, legfelső ágakon hagyni az utolsó szemeket azzal a megnyugtató gondolattal, hogy jó lesz az a madaraknak. Ez a jóhiszemű zöld reflex azonban hatalmas csapda a kertünk számára. Ha a fán felejtett cseresznye sérült vagy rothadni kezd, az aszalódó szemekből úgynevezett „gyümölcsmúmiák” képződnek, amelyek a legveszélyesebb gombás fertőzések téli menedékhelyei. Ha nem takarítjuk le az ágakat, a trehány szüreteléssel szó szerint egy biológiai időzített bombát hagyunk a fán, ami jövő tavasszal a teljes termést, hosszú távon pedig magát a fát is elpusztíthatja.

Offline

Melyik folyó partján fekszik Varsó? Nehéz földrajzkvíz

Európa nagyvárosai nem csak kedvelt úti célnak számítanak, történelmük és földrajzi fekvésük miatt is különlegesek. Kvízünkkel tesztelheted, mennyire vagy tisztában azzal, hogy melyik hol, mely folyó mentén vagy tenger mellett helyezkedik el.

Testem

Sokszor éveken át félrediagnosztizálják ezt a krónikus betegséget: memóriaromlással is jár

Éveken át tartó vándorló fájdalom, állandó kimerültség, ijesztő memóriazavarok és koncentrációs problémák – mégis minden laborlelet negatív. Sokan nem is sejtik, de a reumatológiai betegségek egyik leggyakoribb, mégis legnehezebben felismerhető kórképe állhat a háttérben. A fibromyalgia sokáig az orvosi szkepticizmus céltáblája volt, ma már azonban tudjuk: nem hipochondriáról van szó, hanem arról, hogy az idegrendszer szó szerint felerősíti a fájdalmat, a betegek agyát pedig egy állandó, bénító köd, a „fibro-fog” uralja.