Három tévhit a szülésről

Olvasási idő kb. 2 perc

Tényleg később érkeznének az első babák? Ha tényleg szőrszálhasogatók akarunk lenni igen. Néhány órával.

Sok olyan szájról szájra terjedő, és gyakran anekdotákkal és személyes tapasztalatokkal is megtámogatott városi legenda létezik a szülés bizonyos aspektusaival kapcsolatban, amelyek gyakran megalapozatlanok vagy csak félig-meddig igazak. A szüléssel kapcsolatos három leggyakoribb tévhitről a BBC írt.

Az első babák előszeretettel késnek egy kicsit

Egy számítógépes analízis során arra jutottak a kutatók, hogy bár valóban „pontatlanabbak” az első gyerekek, rengetegen vannak között olyanok is, akik korábban, és olyanok is, akik később érkeznek. Tulajdonképpen csak a babák 4 százaléka születik pont akkor, amikor „kéne” nekik, összességében tehát nem jelent túl sokat az a kilenc hónap.

Fotó: Shutterstock

A korábban és később érkező elsőszülöttek is többen vannak azért, mint a második és harmadik gyerekek, átlagosan csupán 16 órát késnek ugyanakkor az első babák. Semmiképp sem napokról, és pláne nem hetekről van tehát szó. A második és harmadik gyerekek esetében egyébként akkor szokott rövidebb lenni a terhesség hossza, ha az első terhessége után egy éven belül újra megfogan valaki.

Fűszeres ételekkel megindítható a szülés

Egy amerikai kutatás szerint a szülés napjaként megjelölt nap elmúltára nem kevesebb, mint az anyák ötöde reagál azzal, hogy csípős és fűszeres ételekkel próbálja elősegíteni a szülés megindítását. Ők azt remélik, hogy az emésztőrendszert átmozgató fűszeres ételek a méhösszehúzódásokat is képesek lesznek majd megindítani. Ezt a módszert azonban nem nagyon tesztelték le eddig, tudományos igényű magyarázatok vagy statisztikák nem állnak tehát az anyák rendelkezésére.

A magzatvíz ömlik és árad, mint az Amazonas

A filmekből ismerős drámai jelenetek igazából jóval kevésbé gyakoriak a valóságban. Sok esetben már a magzatvíz „kiömlése” előtt elkezdődnek az összehúzódások, és az is előfordul, hogy mesterségesen kell előidézni a folyamatot. Az is gyakori, hogy csak szép lassan csordogál ki valakiből a magzatvíz, sőt bizonyos esetekben akár ép magzatburokban is megszülethet egy baba.

Jelentősége persze van azért a dolognak, egy kutatás szerint ugyanis az esetek többségében 24 órával a magzatvíz távozása után valóban megindul a szülés.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Consuela
Consuela
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?