Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha minden jól megy, lassan valóra válik, amiről évek óta álmodozunk: végre bevonják a tanulásba a digitális eszközöket, ahelyett, hogy eltetetnék őket a gyerekekkel. Idén indul a Digitális Oktatási Stratégia, de más változások is lesznek ebben az évben: ingyenes lesz a középfokú nyelvvizsga, és menet közben is lehet pályamódosításra gyúrni a szakgimnáziumokban.
Az új év az iskolákban is hoz bizonyos változásokat. Na, nem olyan eget rengetőeket, inkább csak elkezdődik valami, de ha minden jól megy – nem tudunk leszokni az optimizmusról – akkor egész jó dolgok is kisülhetnek belőle. Mi legalább is lelkesen és kíváncsian várjuk.
Ott van mindjárt a Digitális Oktatási Stratégia (DOS), ami a 2018-ban már el is kezdődik, habár igazából csak akkor épül ki az új, komplex rendszer, amikor bevezetik az új Nemzeti Alaptantervet. Tudjátok, azt, amiről már mi is írtunk egy párszor, és Csépe Valéria nevéhez kötődik. Van, amikor rajongunk érte, és van, amikor nem annyira, majd az idő eldönti, hogy mi lesz belőle. Minden esetre, ez majd csak 2019-ben startol, de addig is van mit tenni digitális fronton.
A DOS célja, hogy egyetlen gyerek se kerülhessen ki az iskolából digitális írástudás nélkül. Rájöttek ugyanis, hogy a cybertérben való készségszintű eligazodásnak nincs alternatívája, sőt, már az ország gazdasági növekedését gátolja, hogy nincs ezen a fronton is jól teljesítő munkaerő. Erről Horváth Ádám, a stratégia megvalósításáért felelős központ vezetője beszélt a HVG-nek.
Ennek érdekében először is minden iskolában lesz gyors internet, és természetesen wifi. Lesznek tantermi és tanári eszközök, lesz hozzá tanárképzés, és mögötte természetesen elvárások a tanárok felé, és lesznek digitális tananyagok, amit nem magának fejleszt le mindenki, hanem megosztják egymás közt a tudást a tanárok. De ez még nem minden. Szemléletváltást is ígérnek: a tanár nem leadja a tananyagot, hanem a gyerekeket beszélteti, ők jönnek majd rá dolgokra, és ehhez a digitális tananyag is segítséget fog nyújtani.
A tanárokat motiválják is, hogy beillesszék a digitális tartalmakat az órába. Nem elég, ha mondjuk, videót mutat arról, amiről korábban beszélt, hanem kihasználják például azokat a csodás lehetőségeket, amik akkor tárulnak az ember elé, ha a net előtt ül: az információ azonnali hozzáférhetőségét, a megosztás, a közös munka lehetőségét, és a problémaközpontú hozzáállást.
2018-ban valószínűleg még csak a kezdőlépésekig fognak eljutni, ez az egész azonban hosszú távon megváltoztathatja például a tankönyvek rendszerét, hozzátesszük, éppen ideje lenne. Jelenleg a gyerekek zsebében, vagy a táskájában több tízmilliárd forint értékű tankönyvek mellett ugyanilyen értékű digitális eszköz is lapul, utóbbiakat az iskolában tilos használniuk. A cél pedig az, hogy a gyerekek tankönyvekkel dugig pakolt táska helyett egy tablettel menjenek iskolába, és készségszinten tudják használni is. Szükséges alapeszközzé váljon, amit úgyis egész nap nyomkodnak, és annak a segítségével tanuljanak, miután bejelentkeztek a megfelelő tárhelyekre, alkalmazásokba.
Borzasztóan kíváncsiak vagyunk rá, hogy mi lesz ebből.
Ingyen lesz a középfokú nyelvvizsga
A másik változás, hogy jövőre már ingyenes lesz a középfokú nyelvvizsga 35 éves kor alatt. Anélkül ugyanis már nemcsak, hogy a diplomát nem lehet átvenni, de 2020-tól már a felsőoktatásba sem lehet bekerülni.
A támogatás az alapfokú nyelvvizsgákra nem vonatkozik, csak a B2-es középfokú, és a C1-es, felsőfokú, és a szaknyelvi vizsgákra. Akkor is lehet igényelni a támogatást, ha az írásbeli, vagy a szóbeli rész már megvan, és csak a másik felét kellene még megszerezni. Ez komplex középfokú nyelvvizsga körülbelül 30 ezer forintba kerül, és ezt az összeget teljes egészében fedezi a támogatás, aminek maximális összege 2018-ban 35 ezer forint lesz.
Mégis lehet pályát módosítani a szakgimnáziumokból
Miután tavaly egy egész szakgimnáziumi évfolyamot megszívattak, mivel a követelmények csak négy hónappal az érettségi előtt derültek ki, idén lazítottak egy kicsit a rendszeren. Így legalább nem kell 13 évesen végleg eldönteni a gyereknek, hogy mi szeretne lenni, a módosítás lehetősége nélkül.
Az ágazati szakmai érettségi továbbra is kötelező marad ugyan, de a mellék-szakképesítés vizsgát választhatóvá tennék. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy fiatal a tanulmányai megkezdése után rájön, hogy rosszul választott, és nem is érdekli, amit tanul, akkor menet közben is változtathat. Persze nem teljesen, nem mondhatja, hogy nem tesz szakmai érettségit, mert az kötelező marad, hanem ha más irányba szeretne továbbtanulni a felsőoktatásban, akkor egy annak megfelelő hatodik tantárgyból tehet érettségit. Ez persze továbbra is hátrányt jelent egy sima gimnazista esélyeihez képest, de hát tetszettek volna időben tudni, hogy mi akar lenni a gyerek.
