Nem mindegy, hogy 5 éves korukig hány szót hallanak a gyerekek, és a sok beszédtől nem csak a nyelvi képességeik fejlődnek.

Anne Fernald pszichológus szerint meghatározó a gyerekek nyelvi fejlődése szempontjából, hány szót hallanak 5 éves korukig. Az intelligenciahányadosra és így a gyerekek iskolai teljesítményére is kiható folyamatokban pedig lényeges szerepet játszik az is a pszichológus szerint, mekkora bevétellel rendelkezik egy család, és mennyire tanultak a szülők. Dr. Fernald kutatásainak eredményeit az Economist foglalta össze.

Lassabb a reakcióidejük

A gazdagabb és a szegényebb családok gyerekei közti különbségek már 18 hónapos korban megmutatkoznak Dr. Fernald szerint. A különbségek nem csak a szókincs fejlettségében érhetők tetten, hanem abban is, milyen gyorsan reagálnak a gyerekek egy-egy nyelvi képességeket tesztelő feladat során.

A különbségeket egy egyszerű kísérlettel mérte fel a kutató: két képet mutatott a gyerekeknek, majd kimondta az egyik képen látható tárgy vagy élőlény nevét, és egy kamera segítségével lemérte, mennyi időre van szüksége a gyerekeknek ahhoz, hogy felismerjék, melyik ábráról van szó.

Hozzá beszélj, ne róla!

A kutató szerint a 18 hónapos korban tapasztalt, első hallásra jelentéktelennek hangzó 0.2 másodperces eltérés jelentős fejlettségbeli különbségeket takar, kétéves korukra pedig akár féléves lemaradást is felhalmozhatnak a kicsik. A gyerekek otthonában készült egész napos hangfelvételek alapján arra a következtetésre jutott Fernald, hogy nagy valószínűséggel azon múlik a dolog, mennyit beszélnek egy családon belül a gyerekekhez.

Ebben a tekintetben pedig sokkal nagyobb a jelentősége a közvetlenül a gyerekekhez intézett szavaknak, mint a háttérben zajló beszélgetéseknek. Ha a szülők többet beszélnek az újszülöttekhez, sokkal gyorsabban fejlődnek a kicsik nyelvi képességei, ami szinte automatikusan maga után vonja a szókincs növekedését is – magyarázta Fernald.

Ahogy arról ebben a cikkünkben bőven is írtunk, az apáknak is jelentős szerepe van a gyerek beszédfejlődésében. Három éves gyerekek apáikkal való kommunikációja jól megjósolta későbbi nyelvi fejlődésüket (akik sokat kommunikáltak apával, azok jobban fejlődtek), míg az anyával való kommunikációnak nem volt kimutatható ilyen hatása.

A kutatók szerint ez talán annak köszönhető, hogy az anyák hajlamosak beszédüket a gyerekéhez igazítani, vagyis direkt olyan szavakat használnak, amikről tudják, hogy a gyerek már megérti. Az apák ezt kevésbé csinálják, így tőlük több új szót lehet megtanulni.

Mustra