A válasznak semmi köze a szívdobogáshoz.
Az emberek és az emberszabású majmok esetében régóta ismert jelenség, hogy az anyák a szülést követő első hetekben a bal karjukba veszik a kicsinyeiket. Felületes ránézésre könnyű rávágni, hogy a legtöbb nő jobbkezes, így érthető, ha a balt foglalja el a gyerek, esetleg azt, hogy így a baba közelebb van a szívdobogásunkhoz, ami megnyugtathatja.
A Szentpétervári Egyetem kutatói azonban több emlősnél és egyes vonuló állatoknál is megfigyelték a jelenséget - írja a BBC. Ebből kiindulva mélyebb evolúciós indokot sejtettek a háttérben és felülvizsgálták az eddigi teóriákat.
Az új elmélet szerint a szemkontaktus a magyarázat. A kicsik és az anyák is a bal szemükkel látják a másikat, így az információk a jobb agyféltekébe érkeznek, ami az arcfelismerésért, az emlékekért és a figyelemért felelős.
"Ha nincs szemkontaktus, vagy nem megfelelő, akkor az utód társasérintkezésért felelős jobb agyféltekéjén nincs aktivitás" - magyarázza dr. Jegor Malasicsev, a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője. "Minden, általunk tanulmányozott faj esetében megfigyelhető volt a bal oldal előnyben részesítése. Ennek alapján azt feltételezzük, hogy sokkal elterjedtebb a jelenség, akár az összes emlősre jellemző lehet, néhány kivételtől eltekintve."
A kutatásba 11 állatfajt vontak be a rozmároktól és a kardszárnyú delfinektől az antilopokon és a birkákon át a kengurukig. A megfigyeléseik alapján azok az állatfajok is, ahol az anya nem veszi fel a kicsinyét, hanem az mellette halad, a kicsik úgy vonulnak, hogy az anyjukat a bal oldalukon legyen. Ennek véleményük szerint szintén a jobb agyfélteke stimulálása lehet az oka.
Azok a kicsik, akik így viselkedtek, kisebb valószínűséggel vesztették el az anyjukat illetve hamarabb visszataláltak hozzá.
Az állatvilágban az anyaállatok veszély esetén úgy helyezkednek, hogy a bal szemükkel lássák kicsinyeiket. A kardszárnyú delfinek például a delfinborjúktól jobbra úsznak, ha megjelenik a közelükben egy csónak. Ez független attól, hogy a jármű melyik oldalról érkezik, szemben a korábbi feltételezéssel, hogy a borjak védelmében a csónak és az utódok közé igyekeznek kerülni.
Az egyik oldal preferálása nem köthető csak az emberekhez, vagy a fejlettebb aggyal rendelkező állatokhoz, hanem igen széles körben elterjedt, ebből arra következtetnek, hogy ez a "mechanizmus ősibb és elemibb", mint gondolták, állítja Dr Malasicsev.
