Ha van önnek 3-5 év közötti gyermeke, bizonyára gondolt már rá, hogy asztrofizikáról olvasson neki mesét. Nem? Pedig menő lenne, és most már nemcsak igény, hanem lehetőség is lesz rá, legalább is, ha sikerül az erre indított közösségi finanszírozású kampány.
Farkas Róbert, vagy ahogy szakmai körökben ismerik, Astronaut, éppen a kislánya, Fannika születése táján kapott fényt és szeretett bele az asztrofizikába.
"Na jó, egy gyerekkönyvben nem kell súlyos tudományosságra és számításokra gondolni, csak bizonyos összefüggésekre arról, hogy hogyan működik a világegyetem. Mert ez sajnos, nagyon hiányzik még az iskolai fizika tananyagból is, helyette elveszünk a részletekben meg a számításokban" – magyarázta Astronaut.
Pedig –legalább is az alapokat – már tíz oldalon, laponként pár mondatban kisgyerekek számára is érthető módon is meg lehet világítani, mindezt jófej rókákkal előadva.
Hogy miért rókák? Mert a róka a mesékben mindig (többnyire) az okos állat, és egyébként is, Astronaut szeret rókákat rajzolni. És miért angolul? Nos, erre már nem fizikai, hanem a gazdaság összefüggések adnak magyarázatot: egyszerűen túl kicsi a magyar nyelvű piac. Így az alkotó kénytelen az egyébként magyarul megírt és egy új-zélandi író, Scott Alexander Young által lefordított könyvet egy világszerte érthető nyelven kiadni. Asztrofizikáról, kisgyerekeknek – nem tudunk betelni a gondolattal.
Tíz tömör oldalban ilyen kicsi gyerekeknek persze nem lehet okoskodni, meg részletekbe belemenni, de nem is ez a cél. Hanem az, hogy elgondolkodtasson, és ha a gyerekben (vagy a szülőben) felmerülnek kérdések, akkor együtt utánanézzenek. Mert a szülő úgyis arról magyaráz az ovis gyerekének, ami őt magát érdekli. Csak hát asztrofizikáról óvodásoknak elég nehéz érthető sztorit, saját kútfőből kifundálni, úgyhogy itt a segítség.
Farkas Róbert is úgy gondolta először, hogy majd családi összefogásban készül a könyv, ő megrajzolja, újságíró felesége pedig megírja, de valahogy nem jött össze, Lilinek mindig más dolga volt (például gyereket szült, ilyesmi). Úgyhogy Astronaut kapta magát, és kigondolta, majd kidolgozta a mesét.
Ez után elküldte az új-zélandi írónak, hogy fésülje össze, fordítsa le, és csináljon belőle valami könyvszerű szöveget. A fordítás megtörtént, Young azonban ezen kívül nem volt hajlandó hozzányúlni a szöveghez, azt mondta, ez így egyedi, és úgy jó, ahogy van.
Farkas egyébként mindenképpen meg szeretné jegyezni, hogy nagyon hálás Raffai Péternek, az ELTE Atomfizikai Tanszéke adjunktusának, aki hiteles szakértői segítséget nyújtott a könyvhöz, és örömmel támogatta az egész projektet.
A könyv közösségi finanszírozású kiadására létrejött kampány az Indiegogo-n december elejéig tart, az összegyűlt pénzből pedig a könyv kiadását szeretnék finanszírozni. Kis példányszámra, elsőkönyves szerzőként ugyanis eddig nem sikerült kiadót találni, aki vállalná a kockázatot.
A kampány jelenlegi állása szerint úgy tűnik, hogy a várakozásokkal szemben többségében vannak a magyarországi támogatók, ezért Farkas Róbert abban gondolkozik, hogy a következő lépésben magyar nyelven is kiadják a mesét (óvodásoknak, asztrofizikáról!!!), ezt pedig pont a magyarországi támogatók teszik lehetővé.
Ezek a kampányok ugyanis úgy működnek, hogy a támogatásért cserében könyvet, illetve jelen esetben a könyv szereplőit, 3D nyomtatott rókát kapnak ajándékba, aminek a postadíját külföldi díjszabással kalkulálták. Viszont ha ezek többségét belföldre kell postázni, a fennmaradó összegből simán futhatja a magyar nyelvű kiadásra is. Vagy legalább egy mobil applikációra.
Ha egy igazán menő dolog részese szeretne lenni, támogassa az Okos róka meséjét az univerzumról akár 2, akár 249 dollárral, vagy a kettő között bizonyos összeggel. Két dollárért (ez a "planck méret", a világegyetem legkisebb egysége, vagyis 1.616229(38)×10−35 méter) egy virtuális pacsit kap a támogató , a legnagyobb egység, a 249 dollár pedig maga a világegyetem, amiért 3 könyv, 3 róka, 3 póló, és dedikált belső borító jár cserébe. Ha pedig ez jól sikerül, akkor következhet a sorozat második és harmadik részének a kiadása is.
