Van, ahol már iskolában tanítják a boldogságot

Zanza!

A hazánkban is ismert Ilona Boniwell (A boldogság egyenlete című könyv szerzője) állítja: a boldogság is tanítható az iskolákban a hagyományos tantárgyak mellett. A Huffington Postban megjelent cikkében gyakorlati tippeket is ad, hol kell kezdeni a boldog gyerek nevelését.

Annak ellenére, hogy a WHO "egészség" fogalmába már 1947-ben belevették a mentális és szociális egészséget is a fizikai mellett, sok iskolában az egészséges életmód még mindig kimerül a tornaórákban és (esetleg) az étkezésben.

Pedig a kutatások szerint a boldog emberek az élet minden területén jobban boldogulnak. Sikeresebbek a házasság, kapcsolatok, egészség, pénzügyek, iskolai és munkahelyi teljesítmény tekintetében. Képesek egyszerre több dologra is odafigyelni, de jól tűrik a monoton feladatokat. Kreatívabbak, megbízhatóak, segítőkészek és könnyen teremtenek kapcsolatot.

shutterstock 83691799

Boniwell és kollégája, Lucy Ryan kifejlesztettek egy módszert, amit már több általános és középiskolában sikerrel alkalmaznak Angliától Japánon át Ausztráliáig. A 9 és 14 év közötti gyerekekre szabott tanterv alapján két hetente 50 percben olyan trükköket és tevékenységeket tanulnak a diákok, amiktől boldogabbak lesznek.

A módszerrel dolgozó gyerekek magabiztosabbak lettek, a baráti kapcsolataikban ugyanúgy meglátszott az eredmény, mint az iskolai teljesítményükben. A boldogságórákon résztvevő csoportok jobban tanultak, mint a hagyományos oktatásban résztvevő társaik.

Az órákon megtanítják a gyerekeknek a pozitív és a negatív érzelmek szerepét az ember életében, valamint azt, milyen hosszú távú hatása van az előbbinek, és hogyan birkózzanak meg az utóbbival. Beszélnek arról, is, hogy a kapcsolatok az egyik legfontosabb összetevői a boldogságnak, legyen szó extrovertált vagy introvertált emberről. Az igazán szoros baráti kapcsolatok pedig többet lendítenek a közérzetünkön, mint a magas fizetés. Elsajátítják a barátkozáshoz szükséges alapvető készségeket, mint a figyelem, kedvesség, megbocsátás és a hála.

A módszer egyik érzékeny pontja a tanárok bevonása, akik közül sokan folyamatos harcban állnak az idővel és a leadandó tananyaggal, így a dolgozatok és felelések fontosabbakká válnak, mint az egyéb tevékenységek. Erre a helyzetre találták ki a tanórákba beépíthető kis feladatokat, mint az „Ami ma jól ment” - tábla vezetése, amelyre a diákoknak három olyan dolgot kell felírniuk, amiben úgy érzik, jól boldogultak aznap.

A „Figyelsz rám?” játékban a gyerekek párban beszélgetnek. Egyiküknek mesélnie kell egy őt nagyon érdeklő témáról, hobbiról, a szünetről, vagy a házi állatáról, míg a másikuk egyáltalán nem figyel rá, sőt unottnak tűnik. Egy perc után a tanár leállítja a feladatot, majd újabb 1 perc következik, amikor az előbb unatkozó kifejezetten lelkesnek mutatkozik a párja történetei iránt. Ezzel azt érzékeltetik, milyen fontos, hogy valaki ténylegesen odafigyeljen a másikra.

shutterstock 132070610

A pozitív eredmények ellenére sok, a módszerrel dolgozó tanár számolt be arról, hogy a kollégái merev ellenállásába ütközött. Sokan egyszerűen hülyeségnek tartották ezeket az órákat, amiknek semmi kézzel fogható eredményük nincs. A diákok nem írnak semmit a füzetükbe vagy vizsgáznak le belőle az év végén.

Ha szeretnének többet megtudni erről, Ilona Bonewell Tedx előadást is tartott arról, hogyan tanítható a boldogság a gyerekeknek, ezt itt nézhetik meg:

Önök mit gondolnak erről? A boldogságóra az iskolában jó, vagy fölösleges hülyeség?

Menő! (630) (435) Ciki!
Blogmustra