Nem is számít annyira a születési sorrend

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az elsőszülött tényleg okosabb lenne, mint a kicsi? Utánanáztünk a hasonló népszerű nézeteknek, meglepődtünk.

Az elsőszülött gyerekek általában okosabbak a kistestvéreiknél, a kistesók viszont bátrabbak és elevenebbek. Az elsőszülöttek komolyabbak, a legkisebb tesók elkényeztetettek, a középső gyerekek pedig egész életük során küzdenek a figyelemért. És még folytathatnánk.

De tényleg igazak ezek a népszerű pszichológia-irodalomban olvasható jellemzések? Befolyásolja a gyerekek születési sorrendje az intelligenciahányadosukat és a lelki fejlődésüket? Egyértelműnek tűnik, hogy igen, de azért utánanéztünk és el is bizonytalanodtunk.

Az okos és sikeres elsőszülött

Az első gyerek jellemzően sok figyelmet kap a szüleitől, már csak mennyiségben is, hiszen az ő első életéveiben nem kell osztoznia más gyerekekkel. Ráadásul a szülők ilyenkor még rendszerint lelkesebbek, kiolvassák a nevelési szakkönyveket, minden lehetséges fejlesztésre elhordják a gyereket, többet énekelnek neki, többet olvasnak neki. És persze mindez azzal is jár, hogy többet szoronganak az egészen, bizonytalanabbak, esetleg nagyobb elvárásokat támasztanak a gyerekkel szemben, mint szülőségük későbbi éveiben.

Egy online felmérés szerint mindez a későbbi munkahelyi teljesítményükben is megmutatkozik: az elsőszülöttek átlagosan többet keresnek és nagyobb eséllyel töltenek be vezető pozíciókat, mint a további testvérek. Ugyanezen felmérés szerint az elsőszülött gyerekekből jó eséllyel válik kutató, informatikus, mérnök vagy politikus.

Az elsőszülött gyerekek intelligenciahányadosa a kutatások szerint valóban magasabb: több mint húszezer személy vizsgálata során is sikerült ezt igazolni. Fontos leszögezni, hogy a statisztikai összefüggés csupán annyit jelent, hogy gyakrabban fordul elő a kistesókhoz képest magasabb IQ az elsőszülötteknél, mint fordítva, de ettől még a fordítottja is lehetséges – a cikk szerzőjének kistestvére például mintegy 15 ponttal magasabb IQ-val rendelkezik nővérénél.

A legkisebb királykisasszony vagy királyfi

A sorban a legkisebb testvér tehát nem a legokosabb, de gyakran szociálisabb, magabiztosabb. bátrabb és lazább az időseknél. Jobban kedvelik a kihívásokat, az extrém sportokat, a társaságot, az emberek figyelmét, amit gyakran kreativitásukkal nyernek el. A már idézett online felmérés szerint a legkisebb testvérek gyakran dolgoznak valamilyen művészeti területen: pl. képzőművészek, dizájnerek, építészek, írók. De gyakran dogoznak üzleti területen is, amelyhez szintén jól jönnek a fejlett társas készségek.

Illetve ebből egy szó sem igaz?

A kistesó-nagytesó kérdést egyszer s mindenkorra tisztázni kívánó, több mint húszezres mintaszámú tudományos kutatás azonban a fentiekből semmit sem igazol.

Eredményeik szerint a születési sorrend cseppet sem befolyásolja az extroverziót, azaz azt, hogy nyitottak vagy inkább zárkózottak vagyunk társas helyzetekben. Mi több, a születési sorrend az érzelmi stabilitást, a szolgálatkészséget és a kreativitást sem befolyásolja az eredmények szerint.

Azaz egy elsőszülött vagy egy középső gyerek épp ugyanakkora eséllyel lehet szégyenlős vagy épp kalandvágyó, mint a legkisebbik.

A középső gyerek-szindróma

Sok pszichológiai elmélet szerint középsőnek lenni a legnehezebb, mert ezekre a gyerekekre jut a legkevesebb figyelem – hiszen a nagy az elsőszülött, a kicsi meg cuki. A középsők így ugyan kevés figyelmet kapnak, cserébe elég hamar megtanulnak alkalmazkodni és ez a képességük felnőttkorra is fennmarad. Emellett hamarabb és könnyebben nyitnak családon kívüli kapcsolatok felé és szorosabb kortárs barátságokat kötnek.

Ami a karrierjüket illeti, a középső testvérek gyakran dolgoznak olyan területen, ahol jól jön az alkalmazkodóképesség és ahol nem elsősorban magukkal, hanem másokkal törődnek: rendőrség, tűzoltóság, oktatás, egészségügy.

Ugyanakkor a kutatások a középső gyerekek specifikus lelki fejlődését, karaktervonásait sem igazolták: sem nyitottság, sem alkalmazkodóképesség terén nem különböztek lényegesen a kisebbektől és a nagyobbaktól.

Skatulyák és előítéletek?

Az idézett kutatás – amellett, hogy leszögezi, hogy valójában egy csomó pszichológiai jellemző ugyanúgy igaz lehet ránk, bárhol is vagyunk a születési sorrendben - még egy nagyon fontos kitételre felhívja a figyelmet.

Amellett ugyanis, hogy megmérték az első-, másod- harmadszülöttek IQ-ját, egy önkitöltő kérdőív segítségével meg is kérdezték a résztvevőket, hogy mennyire tartják magukat okosnak. Az elsőszülöttek rendre magasabb értékeket értek el ezen a kérdőíven, míg a kistesók inkább alacsonyabbakat – és ez a különbség akkor is fennmaradt, ha a kutatók korrigáltak a valós IQ-pontokat illetően.

Azaz az elsőszülött gyerekek gyakrabban tartják magukat okosabbnak, mint a kisebb testvérek, még abban az esetben is, ha valójában nincs köztük IQ-pontbéli különbség. Ha pedig az ember okosabbnak tartja magát, akkor nyilván nagyobb eséllyel jelentkezik a fizikaszakkörbe vagy készül agykutatónak – ha pedig nem tartja magát túl okosnak, akkor lehet, hogy eleve inkább szörfoktatóként vagy fotómodellként tudja magát elképzelni.

Vagyis a születési sorrenddel kapcsolatos előítéletek gyakran nem objektív adatokon alapulnak, hanem önbeteljesítő jóslatként működnek. Ami azt jelenti, hogy adott esetben érdemes lehet kicsit elszakadni tőlük: észrevenni az elsőszülött gyermekünk kalandvágyát, kreativitását és spontaenitását, meg a legkisebbik kiemelkedő intellektusát is.

Hiszen lehet, hogy épp az elsőszülöttünk fogja megtalálni önmagát festőművészként és a középsőből lesz az atomfizikus.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Puskás Pálma
Puskás Pálma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.