Sok zöldséget meg halat eszem, rögtön a fehér kenyérrel kitunkolt pacal és a csokitorta után. Ilyen, ha többletszolgáltatás az alternatív tanterv.
Valamit akar csinálni a kormány az alternatív oktatási intézményekkel, de hogy pontosan mit, azt még maguk az érintettek sem tudják. A 2017-es költségvetést megalapozó „salátatörvényben” ugyanis van két mondat, ami a közoktatási törvényben megváltoztatná az alternatív intézmények helyzetét, de lehet, hogy nem.
Az egyik kitétel az óvodák finanszírozására vonatkozik: vagyis pénzt csak akkor kapnának az államtól, ha legalább napi nyolc órán át fogadják a gyerekeket. A másik módosítás pedig az alternatív kerettantervekre és óvodapedagógiai programokra vonatkozik, amit csak „többletszolgáltatásként” engedélyezne jövő évtől a javaslat.
Ez utóbbi így elég homályos, és senki sem tudja igazán, hogy mit jelent. Szélsőséges esetben akár azt is, hogy ezen túl az alternatívoknak is mindent az állami tanterv szerint kell csinálniuk, és csak ezen felül jöhetnek az – ezen túl már – pluszszolgáltatások. Pont azok, amik miatt az ember egyébként, általában nem kevés áldozatot vállalva, alternatív iskolába viszi a gyerekét. Csakhogy ezt nem az állami oktatás mellett, hanem éppen a helyett választják a szülők.
Szóval, hogy értsék, ez olyan lenne, mintha, mondjuk, valaki úgy dönt, hogy egészségesen fog táplálkozni, és valóban el is kezd rengeteg zöldséget és gyümölcsöt meg halat fogyasztani – rögtön az ebédre bevágott, teljes adag, fehér kenyérrel kitunkolt pacalpörkölt és csokitorta után. Pluszban, és nem helyette.
További csodálatos körülmény, hogy habár a törvényjavaslatot már hetekkel ezelőtt benyújtották, és az érintettek folyamatos tárgyalásban vannak a döntéshozókkal, még a kormányzati politikusok sem beszélnek egyféleképpen, hogy miről van szó, hogy kell érteni, mire kell számítani vagy felkészülni?
Rétvári Bence EMMI államtitkár parlamenti felszólalása szerint úgy kell érteni, ahogy fent vázoltuk: vagyis az állami kerettanterven felül kell nyújtani valamit az alternatívoknak a finanszírozásért cserében. Palkovics államtitkár ezzel szemben azt mondja, hogy ez az egész nem jelent érdemi változást, sőt kimondottan nagyra becsülik az alternatívok munkáját. Habár, ott kellett volna lenni a köznevelési kerekasztal tárgyalásain, akkor mindez nem történt volna meg – szúrta oda.
Az alternatívok meg azt mondják, hogy ha a javaslat nem jelent érdemi változást, akkor a legjobb lesz, ha visszavonják, és kész.
Beszéltünk a javaslatról az Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapítójával, Horn Györggyel, aki rámutatott: ha az állam megvonná a támogatást az alternatív intézményektől, az a legtöbbjüknek a véget jelentené. Holott hatalmas, és egyre nagyobb igény van ezekre az óvodákra, iskolákra.
Jelenleg száznál is több alternatív intézmény működik az országban, összesen 11 engedélyezett alternatív tanterv szerint. Szemben az összetákolt állami kerettantervvel, az alternatív tantervek koherens rendszert alkotnak, a Waldorfok mögött még saját filozófia is áll. Ezért nem lehet valami „után”, vagy „mellett” így nevelni – magyarázta Horn György.
Az persze neki sem világos, hogy mit takar a törvényjavaslat. Talán ha az AKG-ban á la carte lehet ebédelni, akkor az már többletszolgáltatás, amit támogat az állam? – tette fel a költői kérdést. Vagy az is lehetséges, hogy azt várják, hogy az alternatív iskolákból kikerülő gyerekek jobban teljesítsenek, mint az állami iskolába járók? Vagyis ezek szerint az elit alternatívok megmaradhatnak, a leszakadókkal foglalkozók, felzárkóztatók nem?
Persze mindezek csak ötletek, annak szemléltetésére, hogy mennyire nem lehet semmit sem tudni.
Túl sokáig nem kell már várni a válaszra, a jövő héten szavaz a parlament a javaslatról, azt követően pedig csak kiderül végre, hogy mire gondolt a benyújtója. Lesznek-e még szabadon, gyerekközpontúan nevelő óvodák, iskolák az országban, vagy otthon tessék egyénieskedni, az iskola meg azért van, hogy mindenkit beillesszen a szigorúan egyforma kis kockákból felépített társadalomba.
