Terhesen sokszor csökken az allergia, de ez nem törvényszerű. Lehet szedni az allergiagyógyszert? Árt a babának, ha nem szedem? Utánajártunk.
Néhány hete megkezdődött a pollenszezon, gyakorlott allergiások már rég előrelátóan elkezdték szedni a gyógyszerüket, mi, kevésbé előrelátó allergiások pedig nem kapunk levegőt az orrunkon. A pollenallergia az esetek túlnyomó többségében nem okoz súlyos betegséget, csupán a kellemetlen orrfolyást-tüsszögést-szemviszketést kell túlélni, ugyanakkor előfordulhat asztmás rosszullétekkel járó formája is.
A gyógyszeres kezelés általában hatékonyan csökkenti a súlyosabb és az enyhébb tüneteket is, de mi a helyzet, ha épp babát várunk? A terhesség alatt sok esetben szerencsére csökkent formában jelentkeznek csak az allergiás tünetek, de ez nem törvényszerű. Lehet szedni terhesen az allergiagyógyszert? Árt a babának, ha kezeletlenül hagyom az allergiámat? Utánajártunk.
Fizikai módszerek
Az allergéntől való távolságtartást és minden erre irányuló erőfeszítést egyébként is javasolunk, várandósság esetén pedig még nagyobb figyelmet kellene fordítani ezekre. Azaz igyekezzünk eltávolítani a környezetünkből az allergéneket: pollenszezonban csak este vagy kora reggel szellőztessünk, esténként mossunk hajat és felsőruházatunkat is gyakrabban mossuk, illetve cseréljük. Tisztítsuk a lakásunkban lévő textileket: ilyenkor érdemes gyakrabban porszívózni, vagy takarítógépet bérelni, mosható szőnyeget kimosni, és ha plüssállatokkal élünk együtt, azokat is mossuk ki. Ha van rá lehetőségünk, használjunk vízszűrős porszívót, vagy legalább HEPA-filterrel ellátottat.
Ha a szabadba megyünk, használjunk napszemüveget, orrnyílásaink környékét pedig kenjük be vazelintartalmú (vagy bármilyen zsíros) krémmel. A pollenek elakadnak a krémben, így kevesebb jut az orrunkba. A fizikai módszerek közé tartozik a rendszeres orrmosás is, amit végezhetünk sós vizes orrspray-vel, de a csapvíz is jobb a semminél. Nem árt tudni, hogy vízparton és hegyekben (kb. 1000 m felett) alacsonyabb a pollenkoncentráció, azaz ha van rá lehetőségünk, akkor hagyjuk a fenébe a porszívózást és töltsük a pollenszezont egy kellemes tengerparton vagy hegyvidéken.
Orrcseppek
A nyálkahártyaduzzanatot csökkentő, érösszehúzó klasszikus orrcsepp szuper dolog, azonnal hat, csak az a gond, hogy ezek a szerek egy-két hétnél hosszabb használat után úgynevezett orrcsepp-indukálta orrnyálkahártya-gyulladást okoznak (rhinitis medicamentosa), ami orrdugulással jár, magyarul függőséghez vezetnek. Ezért ennél több időre nem javasolják használatukat. Kismamáknak emellett még azért sem, mert a túlzásba vitt érösszehúzó hatású orrcsepphasználat a magzat vérkeringését elvben ronthatja (persze, ehhez sokat és sokáig kell orrcseppezni).
A receptköteles orrcseppek közé tartoznak a szteroidtartalmú szerek, ezek többnyire a budezonid nevű szteroid hatóanyagot tartalmazzák. Ezek a szerek a várandósság szempontjából az ún. B kategóriába tartoznak: ezt azt jelenti, hogy állatkísérletekben nem okoztak magzatkárosodást, emberrel kapcsolatban még nincs elég adat ahhoz, hogy ezt el lehessen dönteni. Azaz mai tudásunk szerint kockázatuk minimális, de nem nulla. A „B” veszélyességi csoportba tartozó szereket ezért terhesség alatt általában akkor szabad alkalmazni, ha elegendő előnnyel járnak.
Tabletták
A leggyakrabban szedett allergiaellenes gyógyszerek az ún. antihisztaminok közé tartoznak. Ezek közül néhány már VÉNY nélkül is kapható a patikában. A legismertebb hatóanyagok, vagyis a loratadin (pl. Claritin, stb) és a cetirizin (pl. Zyrtec, Xyzal, stb.) szintén „B”-kategóriásak: állatkísérletben biztosan nem okoznak magzatkárosodást, emberről nincs elég adat, vagyis szükség esetén használhatóak. A fexofenadin (pl. Fexgen) és a dezloratadin (pl. Aerius, stb.) szintén recept nélkül is kapható antihisztamin, de ez már C-kategóriás, azaz állatkísérletben megfigyeltek magzatkárosító hatást, ezért ezt a szert várandósság esetén kerülni érdemes.
Azaz a B-kategóriás szerek használatával (loratadin, cetirizin) kapcsolatban nem kapunk tökéletesen egyértelmű választ a kutatóktól: azt javasolják, hogy minden esetben egyénileg kell mérlegelni a lehetséges előnyöket és hátrányokat. Ebben az esetben tehát allergológus és szülész-nőgyógyász véleményét érdemes kikérni, orvosi vélemény nélkül, automatikusan nem javasolt a tabletták szedése. Egyes antihisztaminok helyileg alkalmazott spray-k formájában (orrspray) is léteznek, ebben a formában lényegesen kisebb mértékben kerülnek be a vérkeringésbe, azaz kevesebb jut el belőlük a magzathoz.
A pollenallergia gyógyszeres kezelése mindig szükségessé válik azokban az esetekben, amikor nem csak kényelmetlenséget okoznak a tünetek, hanem asztmás tünetek, fulladás is fellép. Ilyenkor várandósság esetén is gyógyszeresen kell kezelni a bajt, hiszen az anya asztmás rohama, oxigénhiányos állapota ártalmas a magzat számára. Asztmás hörgőszűkület esetén ún. bétamimetikumokat (rohamoldók), valamint szteroidtartalmú gyógyszereket szoktak adni, ezek közül várandósság alatt inkább az előbbiek alkalmazhatók. Várandósság alatti asztmás panaszok esetében a megfelelő szer kiválasztása minden esetben szakorvos feladata.
Alternatív módszerek
Az orrnyálkahártya speciális fénnyel történő megvilágítása javíthatja az orrnyálkahártya allergiás tüneteit. Ezt várandósság is szoptatás alatt is lehet használni, a magzatra teljesen veszélytelen. Bár a kezelés hatékonyságát még nem sok vizsgálat bizonyította, azért bátran ki lehet próbálni, mivel veszélyes mellékhatásai nincsenek.
A homeopátiás szerek allergiaellenes hatékonyságát ugyan jelen pillanatban nem támasztják alá tudományos vizsgálatok, de mellékhatásaik ezeknek sincsenek és a magzatot sem károsítják, ezért nem tilos velük próbálkozni. Ha nem a hatóanyagtartalomnak, hanem a placebohatásnak köszönhetően múlik el a tüsszögésünk, az is jó, a végeredmény szempontjából végtére is mindegy.
