Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A sikeres óvodakezdéshez néhány, az iskolakezdéshez meglehetősen sok képesség szükséges. Mutatjuk, melyek ezek.
A törvény szerint iskolakötelessé válnak azok a gyerekek, akik idén szeptember 1-ig betöltik a hatodik életévüket. Ez azonban (szerencsére) egyáltalán nem jelenti azt, hogy a gyereket, ha törik, ha szakad, be kell suvasztani egy iskolába, a tanköteles kor ugyanis nem feltétlenül jár együtt automatikusan az iskolaérettséggel.
Azt, hogy egy gyermek alkalmas-e arra, hogy iskolába menjen, általában az óvodapedagógusok, illetve az óvodavezető dönti el, illetve tesz rá javaslatot. Ha ezzel a szülő nem ért egyet, kérhetik a helyileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálat véleményét. Utóbbiak egyébként eléggé túlterheltek, így a kérdés (gyerek) sokszor el sem jut odáig, hanem általában sikerül az óvodán belül megegyezni, hogy maradjon-e még egy évig oviban, vagy sem.
Vagyis a gyakorlatban ez egy eléggé rugalmas szabály, és általában senkinek sem célja, hogy olyan kisgyerekek vesződjenek nap mint nap az iskolai kötelezettségeikkel, és éljenek át jó sok kudarcot, akiknek érettségük szerint még bőven játszaniuk kellene naphosszat, vagy el sem bírják az iskolatáskát.
Fizikai, lelki, szociális, mozgásfejlődésbeli érettség, és ezek hiánya
Korábban már írtunk erről a témáról, akkor egy szakértő így fogalmazott:
"A túl korai iskolakezdés komoly negatív hatással lehet a gyerek egész iskolai pályafutására. Ha egy gyerek nehezen boldogul, nehezebben teljesít, saját képességeivel kapcsolatban kudarcélmények érik az iskola első évében, az semmiképpen nem jó alap. Nem ritka forgatókönyv az, amikor a szülő türelmetlenségében inkább "benyomja" a gyereket elsőbe, aztán, amikor az nem úgy teljesít, ahogy elvárta volna tőle, teljesen kikészül, illetve kikészülnek mindketten. Aki nem szeret iskolába járni, nem szereti a tanítóját, az képességei alatt teljesít, és pszichoszomatikus tüneteket produkál, hogy ne kelljen iskolába mennie.
Amennyiben a gyerek szociálisan nem elég érett, a társakhoz való kapcsolódás nehézsége miatt túl harsánnyá, bohóckodóvá válhat. Az ilyen gyerek könnyen kerület olyan helyzetbe, hogy nem fogadják el, ami fokozhatja benne az agressziót.
Az iskolaéretlenség lehet biológiai, amikor a magasság, testsúly kisebb vagy a finommozgások fejletlenek. A "genetikai" iskolaéretlenségre jellemző a gyenge figyelmi képesség, a túlzott játékosság és mozgékonyság, a gondolkodásbeli elmaradottság."
Nézzük tehát, hogy mit is kellene, hogy tudjon egy gyerek, mire iskolába megy.
Testi feltételek
- A testsúly jó, ha eléri a 20 kg-ot, a testmagasság a 110-120-cm-t. Persze ezt nyilván genetikai tényezők is befolyásolják, és még egy csomó minden más, lényeg, hogy a gyerek méretei ne nagyon maradjanak el ettől.
- Elkezdődik az alakváltás: teste megnyúlik, eltűnik a babás pocak, megkezdődött a fogváltás. (Ez utóbbi azért fontos, mert az idegrendszeri érés megfelelő fokát is jelöli)
- Fizikai és egészségi állapota megfelelő (elbírja az iskolatáskát, képes egy helyben ülni)
- Testi szükségleteit képes irányítani, kielégítésüket késleltetni (evés, ivás, WC-zés)
- Nagymozgások és finommozgások egyaránt összerendezettek (képes elvégezni egyszerű tornagyakorlatokat, és a tagjait egymástól függetlenül tudja mozgatni, pl. írásnál nem mozog a kezével együtt a nyelve, és képes a például a csuklóját és ujjait a vállától függetlenül is mozgatni. Ezek fontos készségek például az írástanulásban)
- Jó kéz-szem koordináció, ami képessé teszi majd arra, hogy írás közben a szöveget és ne a kezét nézze
- Egyértelmű, hogy jobb- vagy balkezes-e, sőt az az igazi, ha hozzá ugyanolyan oldali szeme és füle a domináns
- Egyensúlya jó, segédkerék nélkül biciklizik, hajtja magát a hintán
Értelmi, képességbeli követelmények
- Beszéde tiszta, folyamatosan, gazdag szókinccsel, nyelvtanilag helyesen fejezi ki magát
- Figyelme jól leköthető 5, de akár 20 percig is
- Képes rövid- és hosszútávon is emlékezni látott és hallott dolgokra egyaránt
- Logikusan és elvontan is képes gondolkodni, tud következtetéseket levonni
- Ki tudja szűrni a lényeget, a fontos információkat
- Jól tájékozódik térben és síkban, ismeri az irányokat
- Ismeri a saját testrészeit
- Képes soralkotásra, sorminta folytatására
- Eszközzel, tízig magabiztosan számol
- Sok mindent tud az őt körülvevő világról, és ismeri a személyes adatait (név, lakcím, szülei neve, foglalkozása, stb.)
Lelki tényezők
- Szeretne iskolába járni, várja, készül rá, eljátssza, beszél róla
- Képes alkalmazkodni a szabályokhoz (és meg is teszi)
- Igénye van a közösségre, és képes is beilleszkedni, barátságokat teremteni
- Együttműködik, megérti, hogy a feladatokat nincs mese, el kell végezni
- Bizonyos mértékig ura az érzelmeinek, és van önfegyelme, késleltetni tudja az igényei kielégítését
- Kudarctűrés. Elfogadja, hogy a sikertelenség nem tragédia, hibázni nem gond, tovább próbálkozik
- Szót fogad a felnőttnek, elfogadja az irányítását, bízik benne, megteszi, amit kérnek tőle
Akinek hat-hétéves, iskolába készülő gyereke van, biztosan úgy olvasta végig ezt a listát, hogy gondolatban pipálta a feltételeket, esetleg ingatta a fejét, sőt, akár fel-felszisszent: hát ettől az ő gyereke nagyon messze van. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy egyrészt otthon, a szüleinek minden gyerek másképp viselkedik, mint az óvodában, ahol mégiscsak vannak bizonyos különleges elvárások. Vagyis az óvónők gyakrabban látják a gyereket az iskolaihoz hasonló helyzetben, mint a szülei. Ha kétségeink vannak, érdemes először velük elbeszélgetni, biztosan sok érdekes dolgot fognak mondani.
Óvodaérettség
Nem kevésbé izgalmas időszak, amikor az ember a pici gyerekét viszi (először) közösségbe. Magyarországon hároméves kortól kell óvodába járni. A nevelési év, csakúgy, mint az iskolában, szeptemberben kezdőik, aki addig betöltötte a harmadik életévét, az ovis lesz, de ha marad hely, felveszik azokat a kisebb gyerekeket is, akik fél éven belül lesznek csak háromévesek.
Még azok is elképednek, hogy mekkora a különbség egy óvodai nagycsoport, és egy kiscsoport között, akik rutinosan, évek óta hordják az oviba a gyerekeiket. A szeptemberben megjelenő kiscsoportosok tényleg nagyon picik és gyámoltalanok, és úgy is néz rájuk mindenki, de azért néhány dolgot már nekik is tudniuk kell.
- Érzelmileg érett a gyermek a szülőtől való elválásra, tudja, hogy érte fognak menni
- Érthetően ki tudja magát fejezni, szól az óvónőnek, ha valamit szeretne, vagy valami baja van, tud kommunikálni a társaival. Ez nem feltétlenül összetett mondatokban történő választékos beszédet jelent, viszont az értelmezhető kommunikáció fontos.
- Nappalra megbízhatóan szobatiszta. Ez ugyan törvényileg nem elvárás, ugyanakkor az óvodák egyszerűen nincsenek berendezkedve a pelenkázásra. Ha ez nem olyan magától értetődő, egyeztetni kell az óvónővel.
- Bizonyos fokú önállóság: fel tudja venni a szandálját, nadrágját, képes önállóan enni és inni - illetve egyes óvodákban ezen tevékenységek "kezdeményeivel" is megelégszenek.
Természetesen nem kell semmi emberfelettire gondolni, szorongani pedig semmiképpen sem érdemes, hogy vajon „elég jól és gyorsan” fel tud-e öltözni a háromévesünk, mivel az óvónők, dajkák nyilvánvalóan segítenek.
Ráadásul szeptemberig még fél év van hátra, úgyhogy a pillanatnyi helyzet semmiképpen se akadályozzon meg senkit a gyereke óvodai beíratásában.
