Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Titkos hashtagekkel viszik egymást a hülyeségbe a tinik
A kamaszoknak mindig is voltak és lesznek szabályszegő szokásaik, ebben a mai fiatalok sem különböznek elődeiktől. Ezek közül a szokások közül némelyik veszélyes, de ez sem újdonság. Az internet és a szociális média azonban, úgy tűnik, megkönnyíti a veszélyes normaszegő viselkedésmódok terjedését. Két kutatás során azokat a titkos címkehivatkozásokat (#hashtageket) mérték fel, amelyekkel a tinik káros szokásokat népszerűsítenek a különböző online felületeken.
Önsértés és titkos közösségek
Az érzelemszabályozás egy kóros módja, ha megvágjuk, megégetjük, megkarcoljuk magunkat, amikor dühösek vagy szomorúak vagyunk vagy unatkozunk. Ennek a típusú önsértésnek sok köze nincs az öngyilkossághoz: ezek a tinik nem akarnak meghalni, csak épp a fizikai fájdalom érzése révén próbálják elmulasztani negatív érzelmeiket.
Az ilyen viselkedést népszerűsítő honlapokat általában hamar eltávolítják az internetről, a mögöttük álló közösségek azonban rendre olyan hashtageket találnak ki, amivel nehezen megtalálhatóak, de mégis képesek a kapcsolattartásra és a kóros viselkedés bátorítására.
A címkehivatkozások köré aztán olyan online közösségek csoportosulnak, amelyek bevonják a tiniket. A közösségek a valahova tartozás és a kölcsönös törődés, egymásra figyelés érzését nyújtják, csak éppen kóros irányban: tippeket adnak egymásnak, hogyan és hol vágják meg magukat, hogyan titkolják el a szüleik elől, és hogyan álljanak ellen terápiás kísérleteknek. Ez természetesen a gyógyulást is nehezíti.
A témával foglalkozó kutatócsoport a #selfharmmm (nagyjából: #önsértéssss) címkehivatkozással ellátott bejegyzéseket követte az Instagram fotómegosztó oldalon. A keresés segítségével további címkéket tudtak beazonosítani, amelyek önsértést népszerűsítő közösségeket jelöltek: ilyen volt a #blithe (jelentése: könnyed, meggondolatlan), a #MySecretFamily (jelentése: titkoscsaládom) és a #SecretSociety123 (jelentése: titkosközösség123).
Ez csak néhány példa, ráadásul a kutatók az idő elteltével arra lettek figyelmesek, hogy az önsértő témák népszerűsége egyre nőtt az oldalon: az önsértésre utaló #selfharmmm témacímkére 2014-ben 1.7 millió, míg 2015-ben már 2.4 millió találatot kaptak a kutatók.
Legyél te is anorexiás, jó lesz!
A kutatók következtetései szerint a szülők nem bízhatnak meg a közösségi média-oldalakban. Ugyan ezek az oldalak elvileg szabályozzák a megjelenő tartalmat és a káros tartalmakat eltávolítják, a tinik mégis képesek nagy létszámú online közösségekben népszerűsíteni a veszélyes szokásokat. Az önsértés mellett a másik hasonlóan káros és népszerű netes téma az evészavarra, konkrétan az anorexiára buzdító, úgynevezett pro-ana tartalmak.
Ezt a témát egy másik kutatás során vizsgálták, ekkor a kutatók a Youtube videómegosztót kutatták át a „pro-ana” témacímkére fókuszálva. A pro-ana videók nagy népszerűségnek örvendtek, nagyjából 4.8 millió megtekintéssel. A kutatók az ellenkező előjelű, azaz anorexiaellenes videókra is rákerestek „anti pro-ana” címkével. Ezek már kevésbé voltak népszerűek, csupán 1,4 millió megtekintéssel büszkélkedhettek, ugyanakkor elég sok hozzászólást és párbeszédet generáltak.
A szakemberek ebből arra következtettek, hogy a káros tartalmakkal úgy is lehet versenyezni, ha az ember ellenkező előjelű, azaz egészséges viselkedésre buzdító tartalmakat tölt fel a kamaszok körében népszerű fotó- és videómegosztó oldalakra.
