Nyelvtudás dolgában kutyául állnak a gyerekek

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hagyományosan gyatra nyelvtudásunk nem is nagyon fejlődik, mutatja az európai kutatás. Aki tanul, főleg az angollal próbálkozik.

Szeptember 26-án van a Nyelvek Európai Napja, ennek alkalmából pedig egy érdekes gyorsjelentést tett közzé az Eurostat. Nem meglepő módon a nyelvtanulást vizsgálták: azt nézték meg, hogy az általános iskolások hány százaléka tanul idegen nyelvet és melyek a legnépszerűbbek.

Bőven van még hova fejlődnünk: az általános iskolások esetében hiába 80% feletti az EU-s átlag, Magyarországon ez még a 60 százalékot sem éri el. Talán nem meglepő módon az angolt tanulják itthon a legtöbben, ezt pedig a német követi.

A 2013-os adatokból kiderül, hogy az elsődleges oktatásban részesülő, európai uniós diákok négyötöde (17,7 millió diák) tanult valamilyen idegen nyelvet – ebből egymillióan voltak azok, akik kettőt vagy többet. A 24, hivatalos nyelv közül azz angol dominanciája vitathatatlan, a második helyen a francia következik (27,4% tanulja), majd jön a német (16,3%), a spanyol (11,6%), az orosz (2,7% és az olasz (1%).

Mi mit takar?

Az Eurostat jelentése a magyartól kicsit eltérő fogalmakat használ. A "primary", azaz elsődleges oktatás náluk az 5-7 éves kortól kezdődő hatéves időszakot öleli fel, a "lower secondary" pedig az azt követő, általában 2-3 éves szakaszt. Ez a két kategória a KSH értelmezései szerint az általános iskola alsó illetve felső tagozatát jelenti. Bővebben a témáról itt olvashat.

Mivel - az általában negyedik osztálytól kötelező nyelvtanulás miatt - alacsonynak tartottuk a magyar adatokat, megkerestük a KSH-t is, hogy mondják el, honnan származnak az értékek. Megtudtuk, hogy azok az UOE (Unesco-OECD-Eurostat) adatgyűjtésből származnak, melynek forrása az EMMI 2012/2013-as köznevelés-statisztikai adatgyűjtése  (október 1-jei állapot) volt.

Bár az alapfokú oktatásban részesülő diákjaink 59 százalékos nyelvtanulási hányadára nem igazán lehetünk büszkék, vannak országok, akik nálunk is rosszabbul teljesítenek. Egészen pontosan öten: Románia (56,5%), Hollandia (52,2%), Szlovénia (49,8%), Belgium (38,1%) és Portugália (35,2%). Azt viszont érdemes szem előtt tartani, hogy több olyan uniós ország is van, akiknél nem csupán egy hivatalos nyelv van.

Ha a lista elejét nézzük, három 100 százalékos országot is láthatunk (Ciprus, Luxemburg és Málta), ami azt jelenti, hogy vagy az összes vagy majdnem minden, alapfokú oktatásban részt vevő diák tanult valamilyen idegen nyelvet két évvel ezelőtt.

Fotó: Matt Cardy / Europress / Getty

A második nyelvet tekintve is sereghajtók vagyunk: az 1,3 százalékos értékünk azt jelenti, hogy csupán minden 75. diák tanulja. Ez a legtöbbször a német, a 20,4%-os értékünk pedig annyira kiemelkedő, hogy nálunk tanulják a legnagyobb arányban második nyelvként.

Mi a helyzet a tinikkel?

Az ISCED2-es kategóriába sorolt, zömében 11-12 és 13-14 év közötti magyar tanulók kétharmada angolt tanul, ezt pedig a német követi (31%). A francia csak az említett diákok fél százalékának órarendjében van ott, a spanyol, orosz és olasz pedig csak minden ezredikében. Az egész Uniót tekintve itt is tarolt az angol: aki tanul nyelvet, annak 95,6%-a az angolt igyekszik elsajátítani, kicsivel több mint negyedik a franciát, a némettel pedig csak minden hatodik diák ismerkedik.

A spanyol Svédországban, Franciaországban és (talán nem meglepő módon) Portugáliában a legkedveltebb; az orosz a Balti országok körében; az olasz pedig Máltán és a szomszédos Horvátországban.

A felnőtteknél sem jobb a helyzet

Az Eurostat egy diagramot is készített szeptember 26-a alkalmából, ezen pedig az látszik, hogy 2011-ben az emberek hány százaléka mondta azt, hogy beszél valamilyen nyelvet és ha igen, hányat. Ebből kiderül, hogy a magyarok kétharmada azt nyilatkozta, az anyanyelvén kívül semmi mást nem beszél, egy nyelvet minden negyedik ember, kettőt minden tizedik, hármat pedig csak a megkérdezettek 2 százaléka.

Fotó: Eurostat

Ha tud angolul és érdeklik a részletes(ebb) országadatok, akkor kattitntson ide!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.