Ha a gyerek csak 11 hónapos kora után találkozik a mogyoróval, az allergia esélye a hétszeresére nő, állapította meg az öt éven át folyó kutatás.
Az utóbbi években egyre inkább megdől az az elképzelés, hogy az allergén ételeket csak későbbi életkorban adjuk a gyereknek. Míg a glutént a korábbi években fél-egy éves kor előtt nem vezették be, addig a legújabb ajánlások már 4-7 hónapos kortól javasolják. Legutóbb a mogyoróról derült ki, hogy szintén nem érdemes várni vele. A régi hiedelmeknek épp az ellenkezője igaz: minél korábban adunk belőle a babának, annál kisebb eséllyel lesz allergiás rá.
A téma azért is fontos, mert a mogyoróallergia gyakorisága az elmúlt tíz évben megduplázódott a nyugati országokban, de Afrikában és Ázsiában is egyre nő a gyakorisága. Az allergia gyakran más ételallergiákkal együtt jelentkezik, és egyáltalán nem veszélytelen, hiszen súlyosabb verziója akár halálos kimenetelű sokkot is okozhat.
Egye a baba vagy kerülje?
A témával kapcsolatban egy friss tanulmány jelent meg múlt héten a New England Journal of Medicine nevű rangos szaklapban: a szerzők arra keresték a választ, hogy vajon a mogyoróevés elkerülésével csökkenthető-e az allergia esélye. Eredményeik azonban épp ez ellenkezőjét támasztják alá.
Összesen 640 olyan csecsemőt vizsgáltak, akik valamilyen ételallergiában szenvedtek, ezáltal esetükben fennállt a mogyoróallergia kockázata is. A résztvevők életkora 4 és 11 hónap között volt. A babák egy részét, illetve természetesen szüleiket arra kérték, hogy fogyasszon a gyerek mogyorót, míg a másik csoport mogyorómentes étrendet követett. A kutatók 5 éves korban vizsgálták meg újra a gyerkőcöket, és felmérték, hányan lettek közülük mogyoróallergiásak.
A mogyoróevés csökkentette az allergia esélyét
Az eredmények igen látványos különbséget mutattak a két csoport között. Ahogy az várható volt, az eredetileg nem mogyoróallergiás gyerekek közül néhánynál kifejlődött az érzékenység hatvan hónapos korukra. Csakhogy a mogyorót kerülő csoportban sokkal nagyobb volt az esély erre: azoknak a gyerekeknek, akik nem ettek mogyorót, 13,7 százaléka lett allergiás erre a táplálékra, míg a mogyorót már 11 hónapos kor előtt fogyasztó babáknak csupán 1,9 százalékánál alakult ki az allergia.
A kutatók az immunrendszer allergiás működésében kulcsszerepet játszó immunglobulinok szintjét is megmérték a vérben, és ez is alátámasztotta a fentieket: a mogyoróevést kerülő gyermekek körében alacsonyabb volt a mogyoróspecifikus IgG4:IgE arány, vagyis immunrendszerük érzékenyítve volt a mogyoróra.
A tanulmány következtetése egyértelmű: a mogyoró korai bevezetése a hozzátáplálási sorba egyértelműen csökkentette a későbbi mogyoróallergia kockázatát. A kutatók szerint elképzelhető, hogy több táplálékkal kapcsolatban is ez a helyzet, vagyis hogy alapjaiban volt hibás a régi iskola: az allergéngyanús táplálékokat nem biztos, hogy kerülni kell a hozzátáplálás elején, hanem lehetséges, hogy inkább a korai bevezetésükkel lehet elkerülni az ételallergiákat.
A többi élelmiszerrel kapcsolatban természetesen további kutatások szükségesek - a jelen tanulmány szerzői csupán a mogyorót vizsgálták.
