Ehető a penész? Jobb a magyar termék, mint a külföldi? Hány fok van a hűtőben? Gyerekek az élelmiszerbiztonságról.
Bár hajlamosak vagyunk máshogy gondolni, az összes, bejelentett élelmiszer-eredetű megbetegedés 75-85 százaléka a háztartások helytelen élelmiszertárolási és ételkészítési gyakorlata miatt következik be. Vagyis azért, mert nem megfelelően tároljuk a nyersanyagot, hibát vétünk az elkészítés, vagy a főtt étel tárolása során. Esetleg belecsemegézünk abba a lekvárba, aminek csak a teteje volt picikét penészes.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a PontVelem.hu-val együttműködve arra volt kíváncsi, mennyire vannak tisztában a 6-14 éves gyerekek az élelmiszerbiztonság alapvető fogalmaival, mit tudnak a minőségről, a bevásárlásról, az otthoni ételkészítésről és -tárolásról. Hat héten át egy kvízsorozatban több, mint 2500 gyerek tudását tesztelték le.
A diákoknak szűk kétharmada rendszeresen, egyharmada néha, míg 2,3 százaléka nem, vagy csak nagyon ritkán szokott boltba járni” – mondta el mondta el Kasza Gyula, a NÉBIH szakértője. Ez azért érdekes, mert az eredmények kiértékelése során úgy találták, több helyes választ adtak azok, akik rendszeresen járnak a szülőkkel boltba.
A vizsgálatból az is kiderült, a gyerekek csaknem 96 százaléka kifejezetten örülne, ha lenne egy élelmiszerekről szóló tantárgy is az iskolában.
Mit tudnak a gyerekek például a hűtőről?
- 92,7% jól tudta: a hűtőbe nem szabad meleg ételt betenni.
- 78,6%-a tudta helyesen, hogy a nyersanyagokat el kell különíteni a fogyasztásra kész ételektől (ok: a keresztszennyeződések számos megbetegedést okoznak)
- 54,8 százalék tudta a helyes hűtési hőmérsékletet (4oC), a többiek viszont 8-12 fok közé tekerték volna a szabályozót
- 43,7% volt tisztában azzal, hogy a nyers húst nem szabad felülre tenni a hűtőben (ok: semmiképpen se juthasson húslé olyan ételre, amelyet hőkezelés nélkül fogyasztunk) .
A penészes lekvár mítosza
A penészes lekvár kérdése az egyik legizgalmasabb tévhit, amit rendkívül kitartóan örökítünk át generációról generációra. (Annak, hogy a penészes lekvár fogyasztása ellenjavallt az az oka, hogy a penészgombák a lekvár olyan részeibe is eljuthattak már, ahol az szemmel még nem látható.)
- A gyerekek 31,4% már elsajátította a rossz választ: ehető, de előtte el kell távolítani a felszínéről a penészt
- további 5% úgy vélte, magával a penésszel sincs probléma, hiszen vannak olyan termékek (például sajtok), amelyek kifejezetten penészbevonattal készülnek
- a többség, 63,6 százalék viszont nem ette volna meg a lekvárt, érdekes, hogy a 10 éven aluliak nagyobb arányban (69,4%) adtak jó választ erre a kérdésre a nagyobbakkal (61,8%) szemben.
Hogyan kell bevásárolni a gyerekek szerint?
Megkérdezték azt is, hogyan érdemes felkészülni a bevásárásra, mi alapján jó dönteni, érdemes-e listát készíteni.
- A gyerekek 87,5%-a gondolta úgy, hogy előzetesen érdemes bevásárolólistát készíteni, így elkerülhetjük, hogy olyan dolgokat is megvásároljunk, amelyekre valójában nincs szükségünk. A lista elkészítését a 10 év alattiak 95,1%-a tartotta fontosnak, az idősebbek 85,5%-a.
- 8,9% szerint nem kell ilyen lista, elég az adott kínálat végigböngészésével meghozni a döntéseinket.
- 3,6% szerint pedig azért nem kell, mert az akciós termékek kínálatát lehetetlen előre kiszámítani.
Kiváncsiak voltak arra, a gyerekek miből következtetnek egy termék biztonságosságára, ha elolvashatják a címkeinformációkat.
- 89,8% úgy gondolta, hogy a termék lejárati ideje a legfontosabb információ.
- 4,5% úgy vélte, hogy az élelmiszer összetétele még ennél is fontosabb.
Tudják-e a gyerekek, miért van az, hogy a fagyasztott, gyorsfagyasztott és a hûtést nem igénylõ termékeket a vásárlás során elkülönítve kell szállítani?
- 54,8 százalék tudta a helyes választ, miszerint az elkülönítés oka, hogy a fagyasztott, hûtött termékek lassabban melegedjenek fel a szállítás során (s így elejét vegyük a mikrobák gyors felszaporodásának).
- 39,3 százalékuk szerint erre azért van szükség, hogy a fagyasztott termékek kiolvadás esetén ne nedvesítsék be a többi élelmiszert.
- 5,9% úgy gondolta, hogy a kiolvadás csak azért jelent problémát, mert a termék állaga, kinézete megváltozik.
Mi a teendő, ha otthon derül ki, hogy a boltban romlott élelmiszert vettünk?
- 79,5 százaléknyi gyerek szerint vissza kell vinni a boltba. Tekintettel arra, hogy e kérdésnél több választ is be lehetett jelölni, az iskolások további
- 37,8%-a némileg ellentmondásosan azt is bejelölte, hogy azonnal ki kell dobni a kérdéses terméket.
- 74,5% szerint minden ilyen esetet érdemes bejelenteni telefonon vagy e-mailben az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságnak (NÉBIH), hogy más ne járhasson pórul.
- 3,9% a rendőrségre telefonálna (főleg az idősebb gyerekek)
- 3,0%-ban olyan válaszok is jöttek, amelyek szerint sokkal alaposabban át kell sütni, illetve tovább kell főzni, és alaposan meg kell fűszerezni, hogy ne lehessen érezni a rossz szagot és ízt (főleg azoktól, akik nem járnak bevásárolni a szüleikkel).
Kié a felelősség a gyerekek szerint?
Érdekes kérdés, hogy ki a felelős, ha mégis élelmiszerrel kapcsolatos megbetegedés fordul elő. Mint már a bevezetőben említettük, az ilyen esetek 75-85 százaléka a háztartások helytelen gyakorlata miatt következik be. Bár a gyerekek ennél jóval kisebb arányban jelölték be ezt a választ, még mindig több helyes válasz született, mint a NÉBIH korábbi, felnőttek között végzett kutatásában. Ennek egyik oka nyilván az, hogy a sajtóban csak azokról az esetekről hallunk, amikor nem otthon következik be ilyen esemény.
- A gyermekek 41,0 százaléka szerint a gyártó, termelő és az élelmiszer előállítója az, aki a legtöbb megbetegedésért felelőssé tehető. A lányok nagyobb arányban (44,4%) vélték a megbetegedéseket a gyártók, termelők hibájának, mint a fiúk (36,8%). A 10 éven aluliak viszonylag csak kis része (27,4%) tartotta a gyártókat, előállítókat hibásnak, szemben a 10 éven felüli társaik 45,3%os arányával.
- 16,9%-uk szerint pedig a boltok a hibásak.
- 24,7 %-uk szerint a lakosság hibájából következik be a legtöbb élelmiszer okozta megbetegedés. A fiúk közül többen (27,4%) ítélték úgy, hogy a lakosság hibájából keletkezik a legtöbb megbetegedés, mint a lányok közül (22,4%). A kisebbek szignifikánsan gyakrabban (40,7%) mondták azt is az idősebbekkel szemben (19,7%), hogy a lakosság, háztartás tehető felelőssé a megbetegedések többségéért.
- 14,7 százalék tette felelőssé a munkahelyi, iskola menzát
- 2,7 százalék pedig az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságot hibáztatja ezekért az esetekért.
Jobbak-e a magyar élelmiszerek?
Vizsgálták a magyar élelmiszerek megítélését is a gyerekek között.
- 67,1 százalékukuk vélte úgy, a magyar élelmiszerek jobb minőségűek, biztonságosabbak a külföldről érkező termékeknél. Leggyakrabban a kelet-magyarországi településeken élő gyermekek tartották jobb minőségűnek a magyar termékeket (71,4%).
- 5,6%-uk éppen ezzel ellentétes véleményen volt, legmagasabb százalékban a nyugat-magyarországi (6,8%) gyerekek vélték kedvezőbbnek az importtermékeket.
- 27,3%-uk úgy ítélte meg, nincs lényeges különbség a magyar és külföldi élelmiszerek között. Legnagyobb arányban a közép-magyarországi gyermek (36,4%) voltak azon a véleményen, hogy nem érezhető lényegi különbség a magyar és az import termékek között.
- 58,8%-a helyesen tudta, hogy legyen az külföldi, vagy éppen magyar, teljesen kockázatmentes élelmiszer sajnos nincs.
- 31,6% úgy véli, hogy aki körültekintő, az kockázatmentes élelmiszereket vásárolhat – és ez a tudatosság szempontjából nem kifejezetten rossz válasz, hiszen tény, hogy már egy kis odafigyeléssel is jelentősen csökkenthetjük a ránk leselkedő veszélyeket.
- Mintegy 10%-ot tudtak félrevezetni a társadalom felnőtt részében is meglehetősen széles körben elterjedt, hamis közhelyekkel: 7,2% úgy gondolta, hogy a „természetes” élelmiszerek (bármit is jelentsen ez a kifejezés) kockázatmentesek, 2,4% pedig a növényi eredetű élelmiszereket tartotta annak.
