Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ételallergiában szenvedő gyerekeknek szigorú diétára van szükségük. Bár egyre többen vannak, a bölcsik, ovik, iskolák nincsenek felkészülve rájuk.
A legtöbb ember a különböző ételeket probléma nélkül fogyaszthatja, míg másoknál bizonyos termékek vagy összetevőik kedvezőtlen reakciókat okozhatnak. A táplálékallergiában és táplálékintoleranciában szenvedők száma világszerte nő, annak ellenére, hogy mind az uniós, mind a nemzeti kormányzatok nagy erőfeszítéseket tesznek ennek leküzdésére. Hazánkban is egyre több olyan ember él, akiknek a betegsége – gyógyszer szedésével, vagy anélkül – speciális, ezáltal sokkal költségigényesebb táplálkozást igényel.
Az ételallergia kezelése még akkor is nehéz, ha otthon vagyunk, és állandó felügyelet mellett tartjuk a gyereket. A dietetikusok, orvosok által kidolgozott, aprólékos, sokszor nagyon szigorú diéta betartása aztán könnyen borulhat, ha elérkezik a bölcsőde, vagy az óvoda ideje. Az önkormányzati, de sok magánkézben lévő intézményben is csak nehézkesen oldható meg a speciális étkezés, könnyen felborulhat az eddig gondosan kidolgozott étrend, életrend, és ez súlyos következményekhez vezethet.
A nevelési, oktatási intézmények nem csak az az anyagi feltételek hiánya miatt nincsenek felkészülve az ilyen gyermekek ellátásra (egy gluténérzékeny gyermek étkeztetéséhez szükség van elkülönített főzőhelyiségre, külön edényekre, szakszerű diétás lapra, stb.), sokszor akadály a rugalmatlan, kevéssé alkalmazkodó életszemlélet és a megfelelő szabályozás hiánya is.
A nehézség mindjárt azzal kezdődhet, hogy a betegség miatt fel sem veszik a gyermeket az adott intézménybe. Ilyen esetben a szülő fellebbezhet a döntés ellen, ha lát esélyt arra, hogy megoldható a speciális ellátás – érdemes lehet a beadványt kidolgozott, az intézménynek is segítséget jelentő, ötletekkel alátámasztani. Ennek hiányában gyermeke érdekében kénytelen lesz tovább kutatni, és ez egy olyan környéken, ahol több kilométeres körzetben, egyetlen intézményben sem megoldott az ügy, komoly problémát okozhat.
A legfontosabb a gyerek
Ezt követően a szülő első és legfontosabb feladata, hogy gyermekét készítse fel, hogy tartania kell a megfelelő és már elsajátított táplálkozási szokásokat önállóan is, és fontos pontosan tudnia, mi a teendő allergiás reakció esetén, meggyőződve arról, hogy lesz kihez segítségért fordulni.
Szülőként hívja fel az óvoda- és iskolapedagógusok, a gyermekkel rendszeres kapcsolatban álló csoporttársak, azok szülei, a barátok figyelmét az allergiára, jelezve, hogy a nem megfelelő eljárás akár életveszélyes is lehet. Tapasztalatait, információit nyugodtan ossza meg a környezetével. A nyomatékosítás kedvéért gyermeke akár az allergiára utaló nyakláncot, karkötőt is hordhat, így rendkívüli esetben az orvosi ellátást is elősegítheti.
Emellett a szülők tanulmányozzák át az étlapról választható menüket, és ahhoz képest válasszanak ebédet/uzsonnát gyermekük számára. Sokan - jobb híján -, azt a megoldást választják, hogy otthon megfőzik az aznap a csoportba járó többi gyermeknek is adott ételt, és azt viszik be az óvodába. De erre tulajdonképpen - a szigorú ÁNTSZ előírások miatt - nem lenne lehetőség.
A hatályos jogszabályok egyáltalán nem rendelkeznek a gyermekeknek – közöttük a speciális étkezési igényű gyermekeknek – nyújtandó étkezések számáról, jellegéről, ahogyan olyan előírás sincs, amely az étkeztetés megfelelő színvonalát biztosító garanciális szabályokat tartalmazná.
Így nem meglepő, hogy arra, miszerint egy nevelési, oktatási intézménynek kötelező lenne például tejmentes étrendet összeállítania, sincs kötelező előírás. Magánóvodák, magániskolák esetén ez persze ez sokkal ritkábban okoz problémát, az önkormányzati fenntartású intézmények esetén is pozitív tapasztalat, hogy amennyiben van rá fedezet, és több gyermek érintett, igyekeznek teljesíteni ilyen kéréseket.
Törvény szerint
A közoktatásról szóló törvény szerint a gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény kimondja, hogy a gyermekek napközbeni ellátásaként a (...) gyermekek életkorának megfelelő (...) étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói (...) napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmaznia) a bölcsődében, hetes bölcsődében,b) az óvodában,c) a nyári napközis otthonban,d) az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban,e) az általános iskolai, továbbá – ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik – középfokú iskolai menzai ellátás keretében,f) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében,g) a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében nyújtott étkeztetésre.
A fentiekből a témával foglalkozó szakemberek helyesen vezették le: amennyiben az iskola biztosítja minden gyermek számára az étkeztetést, abban az esetben élelmiszerallergiára hivatkozva azt nem tagadhatja meg, és biztosítani kell a speciális étrend szerinti ellátást is. Ez azonban sajnos nem a közeljövőben fog megvalósulni – éppen a fenti hiányosságok miatt.
Volt azonban már arra is példa, hogy a jószándék ellenére olyan ételt kapott a gyermek, amelyet nem ehetett volna – az ételkészítő cég ugyanis nem volt tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mit is fogyaszthat egy gluténérzékeny gyermek. A probléma csak a szokásos orvosi ellenőrzéskor derült ki, amikor sem a szülő, sem a kezelőorvos nem értette, hogy a szigorú diéta mellett hogyan változhattak a gyermek értékei.
Allergiás gyermekek esetén a szükséges gyógyszerek – kivételesen – beadhatók az óvodában, iskolában, ez némileg növeli a szülő biztonságérzetét. Persze csak akkor, ha van, aki odaadja. Sajnos, gyakran hiába tartják be a fenti óvintézkedéseket, az információhiány miatt így is adódhatnak komoly problémák.
Adókedvezmény és emelt összegű családi pótlék ételallergiásoknak
Szja-kedvezmény
A lisztérzékenységgel, tejfehérje és a laktózintoleranciával együtt élők a törvényi szabályozás szerint súlyosan fogyatékosnak minősülnek, így számukra adókedvezmény jár. (A betegség fennállását a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet rendelkezései alapján igazolni kell.)
Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást a szakambulancia illetőleg kórházi osztály szakorvosa, vagy a jogosultságot megállapító orvosi dokumentáció alapján a beteg választott háziorvosa állítja ki. Az ideiglenes igazolást évente kell kiállítani. Abban az esetben, ha a fogyatékosság véglegességét állapítja meg, a szakambulancia, a kórházi osztály szakorvosa, vagy a beteg választott háziorvosa, akkor végleges igazolást állít ki.
A személyi jövedelemadó (szja) kedvezmény összege havonta, az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg, azaz 2012-ben havi 4.650 forint, vagyis az idei teljes évben 55.800 forint kedvezményt vehetnek igénybe az érintettek.
Magasabb összegű családi pótlék
A magasabb összegű családi pótlék igényléséhez – függetlenül attól, hogy a családi pótlékra való igény bejelentésével egyidejűleg, vagy már folyósított családi pótlék esetén nyújtják be – igazolást kell csatolni arról, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek a törvény 1. számú mellékletében (magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet) felsorolt betegségek valamelyikében szenved.
Így különösen a Phenylketonuria és egyéb enzim betegségekben (laboratóriumilag igazolt, különleges diétát igénylő esetek, pl. laktóz érzékenység), egyéb súlyos endokrin és anyagcsere betegségek, egyéb súlyos gasztroenterológiai betegségek (pl. terheléssel igazolt táplálékfehérje-allergia, mely 2 éves kor felett is fennáll) egyikében, azaz lefordítva ide tartozik mind a tejfehérje allergiások, mind a laktóz érzékenyek. A betegségről szóló igazolást a gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa (a továbbiakban együtt: szakorvos) adja ki. Az 1500 gramm alatti koraszülötteknek hároméves korukig jár az emelt családi pótlék.
Az emelt családi pótlék összege tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23.300,- Ft, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25.900,- Ft.
A családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekgondozási segély annak a szülőnek is jár, aki a gyermek betegsége miatt meghosszabbítja a gyest (a gyermek 10 éves koráig veheti igénybe). A gyes ugyanis főszabályként a gyermek 3 éves koráig jár, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
Aki emelt összegű családi pótlékot kap és/vagy gyesen van tartósan beteg gyermekkel, annak a részére a napközis ellátás is jár. Aki gyeten van, vagyis főállású anya (3 gyermek vagy annál több), annak a gyermeke csak napi öt órát maradhat az intézményben.
Június 1-jén elindult a Majomkenyér.hu jótékonysági akciója:
Ételallergiával élő, 18 év alatti gyermekek családjainak jelentkezését várják. A jelentkezők között ajándékcsomagokat és különdíjakat sorsolnak ki: a nyeremények között vannak vacsorautalványok, vásárlási utalványok táplálékallergiás szaküzletekbe, gabonatej-készítő-készülék, féléves nyírfacukor-csomag, cukormentes lekvár-különlegességek, ételintolerancia-vizsgálat. A pályázók egy Facebook-játékban is részt vehetnek, ahol további nyeremények várnak rájuk. A kampányhoz csatlakozott Fullajtár Andrea, színésznő, akinél 36 évvel ezelőtt diagnosztizáltak gluténérzékenységet és Dukai Regina, modell-műsorvezető, aki laktózérzékeny.
