Bár a lenti útmutató némileg eltér a magyar ajánlástól, az elmúlt hónapok írásaiból kiderült, érdemes Bejo-ra hallgatni hozzátáplálás ügyben. Megkértük hát, írjon komplett étrendet hozzátáplálandó babáknak.
Előző részek:
Hozzátáplálás 1. – az első falatok
Hozzátáplálás 2. – pár szó a tudományról
Hozzátáplálás 3. – a gyerekorvos
Hozzátáplálás 4. – mit tud erről a védőnő?
Hozzátáplálás 5. – gluténbevezetés
Hozzátáplálás 6. – allergiamegelőzés
Hozzátáplálás 7. – igény szerinti táplálás
Hozzátáplálás 8. – alapvető tudnivalók
Hozzátáplálás 9. – bébiétel: főzzek vagy jó az üveges?
Adott egy 6 hónapos kor körüli csecsemő hozzátáplálásra éretten. A következő hetekben lépésről lépésre felépítjük a baba étrendjét az első év végéig. Ehhez segítségünkre lesz a dortmundi Gyermektáplálkozási Kutatóintézet által ajánlott sorrend, amit egy ábrával is igyekeztem illusztrálni. Az itt bemutatott rendszer végeredményben akkor is értelmes egészet alkot, ha a pépek, vagy esetleg a hozzávalók sorrendjét némileg felcseréljük. Az ebédre adható vasban és cinkben gazdag zöldség-burgonya-húspéppel kezdjük.
1. lépés: Zöldségpép
Először néhány kanálka édeskés zöldségpéppel kezdjük a próbálkozást. Ez lehet a béta-karotinban gazdag sárgarépa vagy sütőtök, a pasztinák, vagy esetleg a cukkini.
Elkészítés: 10 dkg (= 1 közepes méretű sárgarépa) megmosott és meghámozott, durvára vágott zöldséget néhány evőkanál vízben, lefedett edényben vagy gőzpárolóban puhára párolunk. Ezután hozzáadott vízzel, vagy főzőlével pürésítjük. Ehető hőmérsékletűre hűtjük.
Néhány tipp az előkészítéshez és a tároláshoz:
- A zöldséget ugyan alaposan meg kell mosni, de az áztatás nem tesz jót, így ugyanis az értékes vitaminok nagy része is kiázik az alapanyagokból.
- Ha apróra vágjuk a zöldséget, hamarabb megfő ugyan, de ilyenkor szintén nagyobb mennyiségű vitamin távozik a főzővízbe.
- Ha 6 hónapos kor előtt kínáljuk az első kanál pépeket, fokozottan ügyeljünk rá, hogy ellenőrzött minőségű élelmiszert vásároljunk! A sárgarépa adott esetben nagyobb mennyiségű nitrátot tartalmazhat, ezért féléves kor előtt a biztonság kedvéért inkább üveges változatban kínáljuk!
- A maradékot együk meg mi magunk vagy dobjuk ki! A kórokozók elszaporodása miatt nem szerencsés a bébiételeket újramelegíteni.
- A hozzátáplálás megkezdésekor a szorulás teljesen normális jelenség. Szorulásra amúgy is hajlamos babáknál azonban a sárgarépa tovább növelheti a „kínokat”.
- Ha még nem vagyunk túl a gluténkóstoltatáson, belekeverhetjük az ajánlott mennyiségű gabonát a főzelékbe is!
2. lépés: Növényi olaj
A kiválasztott zöldségfélét 4 nap után 100 grammonként 1 teáskanál értékes növényi olajjal dúsíthatjuk. Az olajat mindig melegítés után keverjük az ételhez!
Az olaj energiával és fontos telítetlen zsírsavakkal látja el a babát a sejtnövekedéshez, valamint segíti a zsírban oldódó vitaminok (pl. A-, E-, D- és K-vitamin) felszívódását más élelmiszerekből. Választhatunk kukoricacsíra-, napraforgó-, ill. repceolajat. Az ún. esszenciális zsírsavak aránya, melyeket a szervezetünk magától nem képes előállítani, az utóbbiban a legideálisabb, szerencsére egyre több üveges bébiétel is ezt tartalmazza.
3. lépés: Burgonya
Újabb 4 nap elteltével 5 dkg fehérjében és C-vitaminban gazdag burgonyával (=1 kisebb burgonya) dúsíthatjuk a fenti zöldségpépet.
4. lépés: Hús
Következő összetevőként a cinkben és vasban gazdag zsírszegény színhúsokkal ismertetjük meg a babát. Kezdetben 20 g, később 30 g mennyiség elegendő egy főzelékbe. A húst mindig főzzük át teljesen!
A húsok közül a vörös húsok (borjú, marha) tartalmazzák a legtöbb vasat. A húsban lévő vasat lényegesen magasabb százalékban (20-25 %) képes az emberi szervezet hasznosítani, mint a növényi táplálékban lévőt (2-7%).
Ezen kívül segíti a vas felszívódását a növényi táplálékból, ha egy időben magas C-vitamin tartalmú zöldséget, gyümölcsöt vagy gyümölcslevet fogyasztunk (pl. C-vitaminban gazdag almalé, bogyós gyümölcs, paprika, burgonya), a gyümölcsök fruktóztartalma is hozzájárul a jobb hasznosuláshoz és a húsokból és halakból származó fehérje is.
Csökkenti a vas felszívódását, ha egyidejűleg tejtermékeket, tojást, korpát és fekete vagy zöld teát fogyasztunk.
4. lépés: C-vitamin tartalmú gyümölcslé
Az előbb leírtak miatt kerül a komplett főzelékbe végül 3 evőkanál magas C-vitamin tartalmú (= 30-40 mg/100ml) babáknak való gyümölcslé, amit az olajhoz hasonlóan a pürésítés, ill. melegítés után keverhetünk a pépbe. Kezdetben a kevésbé savas almalé a legjobb választás.
Ezt a gyümölcslémennyiséget vízzel felhígítva innivalóként is kínálhatjuk az ebéd mellé.
Fűszerezés
A baba ételeit az első életévben sózni, cukrozni egyáltalán nem szükséges. Kb. 3-szor annyi ízlelőbimbója van, mint egy felnőttnek, tehát minden ízt sokkal intenzívebben érez. Egy csecsemőnek, aki gyakorlatilag még semmit sem kóstolt, minden íz új és érdekes, számára még nincs olyan, hogy sótlan a pép. Nagyban befolyásolhatjuk a természetes ízek iránti szeretetét és az egészségét, ha nem fűszerezzük túl az ételeit.
A következő részben megismerkedhetünk az uzsonnára kínált gabonás g yümölcspéppel, és további tippekkel, hogy hogyan színesítsük a baba ebédjét.
bejo
Forrás:
FKE Dortmund: Einführung von Beikost
Ingeborg Hanreich: Essen und Trinken im Säuglingsalter. IHV: Wien, 2010
Ingeborg Hanreich-Britta Macho: Rezepte und Tipps für Baby Beikost. IHV: Wien, 2010
EUFIC: Vas - a legelterjedtebb hiánybetegség. FOOD TODAY 09/1999
Dr. Sohár Pálné: Természetes eredetű ártalmas anyagok az élelmiszerekben. In: Dr. Rodler Imre (szerk.): Új tápanyagtáblázat. Medicina: Budapest, 2005. 480-482. oldal
