11 hét boldogság, na de mi legyen a gyerekkel, ha a szülő dolgozik? Például táborozhat. Mondjuk Nagymedvével egy indiántáborban.
11 hét. Ez olyan családoknál, ahol mindkét szülő tanár, 11 hét boldogságot jelent. Az összes többinél (vagyis szinte mindenkinél) 11 hét problémát – hogy vajon mi is legyen a gyerekkel, ha a szülő dolgozik?
Mert persze manapság a nagyszülők is elfoglaltak. Dolgoznak még, vagy csak dolguk van, egyre megy: ennyi időre kevesen vannak, akik be tudnak vállalni egy vagy több gyereket. Mi akkor a megoldás? Marad a tábor.
A táborok alapvetően jó dolgok: hasonló korú gyerekek, hasonló érdeklődési körrel, nincs unalom és még vigyáznak is arra, hogy nagy baj ne legyen. (Jó esetben. Rossz esetben életre szóló lelki gyötrődés, de ez azért szerencsére tényleg ritka.) Az iskolai táborok esetében tudjuk, mire számíthatunk (ha meg nem, írtunk erről a közelmúltban), ha az ismert sportkör vagy klub szervez sporttábort, szintúgy. De mi a helyzet a többivel?
A nyári táborokban a felnőtt-gyermek arány a minőséget egyik leginkább meghatározó tényező: ez szavatolja a biztonságot, a programok profi lebonyolítását és azt, hogy minden gyermek kellő figyelmet kapjon a táborozás teljes ideje alatt. A négy éve működő Funside-nál például alapszabály, hogy egy felnőttre mindig hat vagy kevesebb gyerek vagy fiatal jusson.
A táborokat meghatározó legfontosabb tényező természetesen mindenhol a programválaszték. Ezekről nyújt részletes információt és keresési lehetőséget a Nyári Tábor oldal, vagy éppen a Táborkereső.hu. A már említett Funside-nál a szülők összesen 22 különböző programból válogathatnak két budai és egy balatoni helyszínen. „A fonyódi táborunkban például angol, német, magyar, sport, tenisz és lovaglás, sőt még ezek kombinációi is választhatóak, az órák után pedig olyan színes programokat kínálunk, mint egy délután a Zamárdi Kalandparkban, saját szervezésű sportágválasztó, lézercsata, fellépő, Ki-mit-tud, rengeteg sport és persze sok-sok strandolás,” mondta el Farkas Eszter, a cég táborvezetője.
Akad más különlegesség is a táborok között. Ezek közül egyik kedvencünk a Pécs melletti indiántábor. Öregmedve és Nagymedve, a Pepecs és a Pirokéz indiánok törzsfőnökei immár huszadik éve költöznek Sasrétre, a dél-zselici dombok völgyébe. A Kincskereső és Indiántábor idén is 4 héten keresztül várja a kalandra, romantikára vágyó gyermekeket – sőt a szüleiket is. A táborban a kisindiánok a fafaragás vagy az íjkészítés mellett megannyi más kézműves foglalkozásban merülhetnek el, esténként a tábortűz mellett a táborlakók a parázsba bámulva hallgathatják meg Öregmedve és Nagymedve régi és legújabb meséit, felelevenítik és gazdagítják az indián nótáik repertoárját, majd éjszakai felderítésre indulnak, hogy meglessék, nem fenyegeti-e valami ellenséges indián törzs vagy sápadt arcúak hada a táborunkat. Ahogyan a táboralapító Nagymedve (azaz Ölbei László) elmondta: "a törzs aprótalpú, kezdő indiánjait is arra tanítjuk, hogy barátságban, békében, a természetet tisztelve töltsük egymás mellett ezt a feledhetetlen hetet. Egy lépés a mesébe, egy a valóságba..."
Másik nagy kedvencünk a cukorbeteg gyerekeknek és szüleiknek szóló nyári tábor. A Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége által minden évben megrendezett tábor olyan gyerekeket vár szüleikkel a tábor egy hetére, akik még csak ismerkednek a cukorbetegséggel. A szabadidős programok mellett szórakozva tanulható a helyes diéta, az inzulinadagolás, a hibaelhárítás és az, milyen mozgást végezhet. A cukorbetegség életforma – de ezt vidáman is meg lehet élni. A legfontosabb pedig, hogy itt a gyerekek megtanulhatják, nincsenek egyedül. Ráadásul nem csak a táborlakók, de a tábor összes nevelője maga is cukorbeteg, vagy legalábbis közelről ismeri a betegséget.
