Hozzátáplálás és allergia: minden, amit tudnod kell

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hozzátáplálás-sorozatunk mai részében az allergiákra megyünk rá.

Fontos: Az ajánlások egészséges csecsemőkre vonatkoznak, nem allergiás betegekre! Táplálékallergiában szenvedő gyermek egyáltalán nem kaphatja az érzékenységet okozó élelmiszert, és orvosi segítségre szorul.

Az allergiás betegségek egyre gyakoribbá válnak. A gyermekeknek kb. 20-30%-át érinti ez az életkoronként más megjelenési formát öltő érzékenység (atopiás ekcéma, allergiás asztma, szénanátha). Allergiás tünetek (tüsszögés, köhögés, bőrviszketés és bőrszárazság) akkor jelentkeznek, ha az emberi test a környezetből származó, amúgy ártalmatlan idegen anyagokra túl érzékenyen reagál. A leggyakoribb allergének a táplálékfehérjék, a virágpollen, a házi por és az állatszőr.

Öröklés

Az allergia kialakulásának egyik legfontosabb tényezője az öröklött hajlam. Ha a családi anamnézis negatív, az allergia előfordulásának valószínűsége 10-20%, ha az egyik szülő allergiás, a csecsemő allergiára való veszélyeztetettsége 30-50% között mozog. Ez az arány, ha allergiás testvér van a családban 25-35%. Amennyiben mindkét szülő allergiával küzd, a betegség kialakulásának valószínűsége az utódban 40-60%, sőt, ha mindketten hasonló allergiában szenvednek, akár 60-80% is lehet.

Bár a hajlam öröklődik, a statisztikák azt mutatják, hogy az allergia nem minden esetben tör ki gyermekeinken. Ezért nagyon fontos, hogy bármilyen drasztikus diétát vagy életmódváltást orvosi konzultáció előzzön meg. A gyermekorvos (vagy szakorvos) a családi anamnézis birtokában meg tudja határozni, milyen megelőző intézkedésekre van valóban szükség.

A leghatékonyabb a megelőzés

Mivel az allergiás betegségek gyógyítása nagy küzdelem és áldozatok árán is csak korlátozottan lehetséges (pl. a csecsemőkori élelmiszerallergiát a gyermekek az allergén szigorú mellőzésével sokszor „kinövik”), illetve kezelésük jellemzően a tünetek enyhítésére redukálódik, nagyon fontos szerepe van a magzat- és kora csecsemőkori megelőzésnek. Az öröklődést nem tudjuk befolyásolni, az ártalmas környezeti tényezőket azonban tudatosan csökkenthetjük. Ebben és a következő erről szóló posztban kizárólag a táplálkozásról lesz szó.

Immunrendszer, bélflóra

A bélflóra az emberi szervezet legfőbb immunszerve, a védekezőreakciók 80%-áért bélrendszerünk a felelős. A csecsemők immunrendszere és bélflórája az első évben még fejletlen, ezért fokozott védelemre szorul (függetlenül attól, hogy a gyermek allergiára hajlamos-e). Csecsemőkorban a bélnyálkahártya áteresztőképessége igen nagy, könnyedén áthatolnak rajta az idegen fehérjék, nagyobb gyermekeknél és felnőttkorban azonban már képes hatékony védelmet nyújtani az allergénekkel szemben.

Új irányelvek az allergiamegelőzésben

Sokáig azt tartották, jobb, ha minél későbbi életkorban kerül csak a gyermek kapcsolatba a potenciálisan allergizáló élelmiszerekkel. Hosszas kutatások eredményeként az elmúlt néhány évben új irányelvek láttak napvilágot az csecsemőkori allergiamegelőzésre vonatkozóan. Mai ismereteink szerint ez a fajta halogatás bizonyos életkor után hosszú távon nem véd az allergia kialakulásával szemben. Míg a korai gluténkóstoltatás igen hamar bevonult a magyar csecsemőtáplálási protokollba, a többi allergén élelmiszerrel óvatosabban bánnak a hazai ajánlások (főleg a német és osztrák példához képest, ahol már semmi sem „tilos”). Tehát nyugodtan dőljetek hátra, és mielőtt lerágnátok a körmötöket, értsétek ezt úgy, hogy a tudomány jóvoltából ismét adódott egy lehetőség, hogy a közeljövőben sok allergiára hajlamos gyermek élete pozitívan változzon. Elindult egy tendencia, de nem kell a régi elveket egyből a kukába dobni, vagy ahogy a német mondaná: a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni (az allergének ugyanis továbbra is allergének).

Az első négy hónap - különösen fontos

Abban minden tanulmány megegyezik, hogy életének első négy hónapjában (anyatej és/vagy tápszer mellé) semmiféle kiegészítő táplálékot ne adjunk a babának, mert azzal növeljük az allergia kialakulásának kockázatát.
Egyidejűleg az is világossá vált, hogy a legalább 4 hónapig fenntartott szoptatás alapvető fontosságú az allergiamegelőzésben. Mivel a legtöbb tanulmány a 4 hónapos szoptatási időtartamot vizsgálta, ezért egyelőre csak erre az időszakra vonatkozóan tudunk határozott kijelentéseket tenni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hosszabb távú anyatejes táplálás ne védhetne az allergia kialakulása ellen, sőt, rengeteg egyéb érv is amellett szól, hogy a 6. hónapig és a hozzátáplálással kiegészítve azon túl is fenntartsuk a szoptatást.

Az anyatej allergénekben szegény, csak nagyon kis mennyiségű idegen fehérjét tartalmaz, melyek jellemzően az édesanya által elfogyasztott ételekből származnak. Utóbbiak feltételezhetően segítenek a csecsemőnek a tápláléktolerancia kialakításában, az anyai halfogyasztás pozitív hatását a magzati idegrendszer fejlődésére pedig már több tanulmány bizonyította, újabban allergiával szembeni védőszerepet is tulajdonítanak neki. Nincs szükség sem a terhesség, sem a szoptatás alatt speciális diétára! Ha bizonyos élelmiszereket vagy élelmiszercsoportokat ok nélkül, huzamosabb ideig mellőzünk az étrendünkből, annak mi magunk és gyermekünk is kárát láthatja.

Amennyiben a szoptatás nem lehetséges - a gyermekorvossal konzultálva -, válasszunk ún. hypoallergén (HA) tápszert. Ügyeljünk rá, hogy az újszülött allergiára való fokozott hajlama esetén születés után a kórházban is csak ilyet kapjon, ha esetleg tápszeres pótlásra kerülne sor! Legyünk különösen körültekintőek a tápszergyártó cégek által ajándékozott tápszermintákkal! Bizonyos, a csecsemőkorra specifikus probiotikumok alkalmazását a megelőzésben még vizsgálják.

A szójatápszer nem való korai allergiamegelőzésre, hiszen a szója maga is gyakori allergén. A kecsketej alapú tápszereket 6 hónapos kor alatt a szakértők nem ajánlják.

4 és 6 hónapos kor között – átmeneti időszak

Mai tudásunk szerint az allergia kialakulását a hozzátáplálás késői megkezdésével, ill. az allergén élelmiszerek 1. életévben való kerülésével nem lehet megakadályozni. Egyre kevésbé tesznek különbséget allergiára hajlamos és arra nem hajlamos gyermek hozzátáplálása között, bizonyos potenciálisan allergén élelmiszerek első éven túli mellőzése akár hiányállapotok kialakulásához is vezethet. Feltételezik ún. „időablakok” létezését, amikor az élelmiszerfehérjék megismertetése ideális lehet, hogy a gyermek szervezete toleranciát tudjon velük szemben kialakítani. Ezt az időpontot bizonyos allergéneknél már az 5. vagy 6. hónapra teszik. Az „időablakok” léte azonban még bizonytalan, az egyes élelmiszerekre vonatkozóan további kutatásokra van szükség.

Az biztos, hogy az összetevőket egyesével, először csak egy-két kanál mennyiségben, az adagot fokozatosan növelve kell bevezetni az étrendbe.

Szakmai körökben kizárólagosan szoptatott csecsemők hozzátáplálását 6 hónapos kor körül (legkésőbb a 6. hónap végén), tápszeres babák kiegészítő táplálását pedig legkorábban 4 hónapos korban javasolják megkezdeni, függetlenül attól, hogy a gyermek allergiára hajlamos-e. A kezdő időpont megválasztásánál az egyik legfontosabb tényező, hogy maga a csecsemő érett-e a hozzátáplálásra.

Fontos: mennyiség és türelem

Fehérjedús összetevők esetén (a legtöbb allergén élelmiszer ilyen) mindenképp ügyelni kell a megfelelő mennyiségre. A csecsemőkorban túlzásba vitt fehérjebevitel később elhízáshoz vezethet (ez napjainkban az európai gyereknépesség egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája és a túlsúlyt az allergia kialakulásával is összefüggésbe hozták).
Az egyes összetevők bevezetése között 3-5 nap teljen el. Új ismereteink szerint már allergiára fokozottan hajlamos gyermekek esetén sincs szükség ennél nagyobb távolságra két új íz kóstoltatása között. Négy nap alatt a legtöbb allergiás reakció megjelenik, és mi - ha tényleg egyetlen új összetevővel bővítettük csak a palettát - könnyedén tetten érhetjük a bűnöst. Ha azonban a babának - allergiás alapon - emésztési problémái adódnának (szorulás), ez az időszak túl rövid, hogy kiderüljön.