Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amiket itt olvashatsz, azok benyomások, gondolatok, állapotleírások arról, hogy ezekben a napokban én mi mindent élek meg a testemben, annak reményében, hogy előkészítsem a terepet egy egészséges kisbabának.
Kedves Olvasó!
Talán még erősebben hangsúlyoznom kell, mint eddig, hogy amit itt olvashatsz, az egy személyes hangvételű napló egy tisztítókúra kezdetéről, amit én léböjtnek hívok.
Ezekben a bejegyzésekben nem találod meg a léböjt kivitelezésének pontos, szakszerű leírását, mert ez nem is volt célom. Erre számtalan hiteles forrás áll rendelkezésedre nyomtatott vagy online formátumban, ha érdekel a dolog, hiszen a böjt gyógyító és tisztító hatásának komoly szakirodalma van.
FONTOS, HOGY MIELŐTT BÁRMILYEN KÚRÁBA, FŐLEG LÉBÖJTBE KEZDENÉL, FELTÉTLENÜL JÁRJ ALAPOSAN UTÁNA, ÉS KÉRD KI SZAKEMBER VÉLEMÉNYÉT! Ez számomra magától értetődő volt, ezért nem került a beszámolóm elejére ez a figyelmeztetés. De úgy tűnik, hogy fontos ezt külön hangsúlyoznom. Elnézést kérek minden kedves Olvasótól, hogy ez eddig elmaradt.
Bejegyzéseimet abban a hiszemben írom, hogy aki olvassa, önmaga és egészsége iránti felelősségének tudatában képes eldönteni, hogy számára mi lehet fontos a tapasztalataimból. Nem célom a böjt mellett korteskedni és erre bárkit rábeszélni, azt gondolom, mindenki el tudja dönteni, hogy az ő testének mire van szüksége.
Amiket itt olvashatsz, azok benyomások, gondolatok, állapotleírások arról, hogy ezekben a napokban én mi mindent élek meg a testemben, annak reményében, hogy előkészítsem a terepet egy egészséges kisbabának. (Az előtörténetemről részletesen a bevezetőben olvashatsz.)
A léböjt 2. napja
Még 10 nap van hátra. És igeeen!!!! Túljutottam az első napon – a legnehezebb rész kipipálva!!! Most már csak a hátralévő 11 napot kell kibírnom. KIBÍROM, KIBÍROM, KIBÍROM. ERŐS VAGYOK, KIBÍROM. Könnyebben keltem, mint tegnap, és könnyebbnek is érzem magam. A hasam érezhetően kisebb, de ez még csak annak a jele, hogy a tápcsatorna kezd kiürülni – ez még nem fogyás.... igen, tudom... de akkor is jó érzés. Mostanában a hasam zavart leginkább... a testem jelezte, hogy nehéz vagyok magamnak. Csak ki kell dobálnom a lefelé húzó ballasztokat, és menni fog, észrevétlenül el fogok emelkedni a földtől... lélekben mindenképp.
A nap közepe megint kegyetlenül nehéz volt. Egész nap tompának éreztem magam, de este kiderült, hogy a vérnyomásom kevesebb, mint mostanában lenni szokott. Ezért volt a tompaság. SEBAJ TOMPASÁG! Viszont a délután folyamán Szörnyella De Frásszá változtam... Iszonyú hangulatingadozás, kedvetlenség, hisztérikus feszültség, Agatha Christie típusú mosogatás – értsd: brutálisan gyilkos gondolatok. Szegény Párom alig tudott embert varázsolni belőlem. Elég rossz hullámvölgy volt, nagyon el voltam kenődve... csak a babánkért való elhatározás tartotta bennem a lelket, miközben a Kedvesem jókat falatozott mellettem.
A kísértés ellen főként úgy küzdök, hogy akkor iszogatom a gyümölcslevemet, miközben ő eszik, így mégis együtt eszünk, amikor lehet, és én sem éhezem annyira.
Nagyon figyelek arra, mit jelez a testem. Volt olyan léböjtös próbálkozás, amit feladtam egy-két nap után, mert éreztem, hogy most biztosan nem fog menni. Szédelegtem, kába voltam, és szenvedésként éltem meg az egészet. Olyankor nem megy. Azt hiszem, sok mindennek együtt kell állnia ahhoz, hogy sikeresen végig tudjam csinálni. Viszonylag nyugodt körülmények, belső ráhangolódás és okos energiagazdálkodás, mert ilyenkor a bedobható erők is megváltoznak. Facsarható gyümölcs-zöldség – ezt most kiszorítottuk a pénztárcából. És némi lelki támogatás... Hál' istennek ez is megvan.
Számomra jól bevált a léböjt, kitapasztaltam, a testem hogyan reagál rá. Amikor nem megy, nem erőltetem, viszont amikor működik, nagyon tudom élvezni a napról napra történő változásokat. Soha nem volt olyan, hogy rosszabbul éreztem volna magam a kúra végén, mint előtte. Olyan volt, hogy az elején abbahagytam, mert éreztem, hogy nem megy. De ilyen esetben is igyekeztem békében lenni a testemmel, hiszen tudtam, hogy sokszor okosabb, mint az én akaratom, tervezgetésem. A mai hangulatingadozás valószínűleg annak a következménye, hogy fokozatosan elindulnak a tisztulási folyamatok. Szép lassan egyre könnyebb lesz.
Pontosan tudom, hogy a rajtam lévő súlyfelesleg nagy részének elvesztéséhez és az egészségem visszaszerzéséhez maratoni távot kell befutnom, és ez a kúra itt most csak az első 12 lépés. Abban bízom, hogy a sikeres maraton ideje számomra most jött el. Úgy tűnik – a saját utamat tekintve –, hogy pusztán a saját egészségem eddig nem volt elég motiváció ahhoz, hogy túlsúly nélkül tudjak élni. A babák reménye, egy egészséges Panka-Bence reménye, nagyon bízom benne, hogy most elég motiváció lesz.
Közben a második napnak is vége. EZT IS MEGCSINÁLTAM!!! A holnap még sokkal könnyebb lesz...
Bereniké
