És igen, végre, hosszú várakozás és szenvedés után (és nyilván a borostyán nyakláncnak köszönhetően) néhány nappal a 9. hónapforduló előtt kibújt az első fog. A második csücske két nappal az első után fúrta át az ínyt egy zaklatott éjszakát követően.
Azóta megszűnt a „semmit ne tegyetek a számba”-hozzáállás, és rendes gyerek módjára mindent megrágcsál. Így tett a nővére írásfüzetével is, és az alvóállata csücske is állandóan a szájában van. Az abszolút non plus ultra a popsitörlő kendő, amit rejtegetni kell előle, mert azon kívül, hogy imádja kiszedegetni a dobozából a kendőket, be is gyömöszöli a szájába, ami fulladás szempontjából nem előnyös magatartás.
És hogy miért kell rejtegetni? A fognövesztéssel egy időben Manna megelégelte az ücsörgést, és a maga módján nekiállt közlekedni. Ez a valóságban úgy néz ki, hogy hasra fordul, négykézlábra áll és kutyázik, melynek következtében teste hátrafelé elmozdul. A szőnyegen ez a művelet kicsit lassabb, mint a parkettán, ahol pillanatok alatt eljut a szoba közepéről a három méterre lévő ajtóig. Most már csak azon dühöng a kis drága, hogy hiába küzd, hogy elérje az előtte lévő tárgyat, az egyre távolabb kerül tőle.
Most, hogy a nagyok nap közben nincsenek itthon, és mi sem utazunk sehova, kezd kialakulni a napirend, ami kétféleképpen történik: vagy reggel 7 körül ő is kel a család többi tagjával, vagy alszik kilencig, és akkor indul a napja. Az első esetben már kilencre kidől és visszafekszik egy-két órácskára, a második esetben délelőtt már nincs több szunya – hiszen hozzácsapta a délelőtti alvást az éjszakaihoz. Így képes akár 13 órát is lehúzni egyben. Délután 1 és 2 között ismét alszik, ha nem ébresztik fel, akár 2-2,5 órát is. Ilyenkor mindig megfogadom, hogy én is lepihenek mellé, de az utóbbi időben soha nem sikerült a terv.
Kajaügyileg változatlan a helyzet, mindent szívesen megeszik, újdonság, hogy a darabos(abb) ételt is megkóstoltattuk vele, és egyáltalán nem ellenkezett. A kenyér belsejével kezdtük, majd jött egy kis frissen sütött halhús, vajpuhára főzött sárgarépa, most meg már ott tartunk, hogy a családi ebédeknél etetőszékben az asztalnál ül Manka is, és etetnem kell apró falatokkal, mint a kisfecskét. Mivel a testvérek is örülnek, hogy nem csak a pempőt etethetik a kicsivel, nagyon oda kell figyelnem, nehogy tiltott kaját vagy túl nagy falatot tegyenek a kitátott szájba.
