Az előző gyerekem a nyár közepén született, és élete legelején jutott ugyan neki pár hét kánikula (nem sok), de olyan pici volt még és annyira belefullasztottam az anyatejbe, hogy a kérdés fel sem merült.
Az előző gyerekem a nyár közepén született, és élete legelején jutott ugyan neki pár hét kánikula (nem sok), de olyan pici volt még és annyira belefullasztottam az anyatejbe, hogy a kérdés fel sem merült. Már hogy szomjas lehet-e anyatej mellett, és igyon-e akkor vizet esetleg. Heti kérdés.
Mert most ugye bejön a meleg, és a majdnem négyhónapos, vasgyúró kölyök (aki egyelőre szintén csak anyatejezik) egyértelműen jelezte, többször tán, mint szokta, hogy ő bizony szomjas.
Namármost én hajlandó vagyok kétszer annyit inni a kedvéért, vedelni a szoptatós teát, a mentes sört vagy bármit, gyakrabban mellre tenni (bár óránként-kétóránként szoptatni éjjel-nappal nem volna leányálom, és azt hiszem, rövid időn belül megfogyatkoznának a vakmacskás Poronty-cikkek is), esetleg fejéssel többlettermelésre bírni magam (mert az előző időszakkal szemben most bizony csak annyi tejem van, amennyi kell, nincs tele a fagyasztó, sőt, egyáltalán nincs benne anyatej), mégis elgondolkodtam ma, hogy esetleg megismertessem-e a gyereket a H2O nevű folyadékkal, magyarul adjak-e neki nagyon meleg napokon vizet.
A víz ugye nem anyatej-alternatíva (szemben a tápszerrel vagy a reszelt almával), tehát maradhatna ettől kizárólag anyatejes, bár 4 hónapos kortól már babateát is árulnak ilyen piciknek (azt minálunk speciel a nagy ló hatéves issza), és mindig van otthon az a fajta ásványvíz is, amit a palackja felirata alapján csecsemőnek is adhatunk, felbontás utáni 24 órában akár forralatlanul is, tehát külön bébivizet aligha kéne beszereznünk.
Mondhatnánk, hogy mit rugózok ezen, igyon anyatejet, amíg van elég, és ha mégis a szomjúságtól üvöltene, akkor adjak neki vizet, kész, bár a fiatalúr nem nagy barátja a cumisüvegnek, találkozott vele tán háromszor-négyszer eddig életében, és meglehetős ellenszenvét fejezte ki iránta. Akárcsak a nővére, aki öt hónapos korában úgy döntött, hogy cumisüveg nem rulez, őrületbe kergetve a nagyanyját, mivel én aznap épp elmentem majd egész napra valami üzleti diplomatákat kísérgetni, bízva abban, hogy szépen megissza majd a lefejt tejet, mint addig tette, ha valami dolgom akadt másfelé. Hát nem itta meg, és később is legfeljebb pohárból vagy szívószállal ivott bármit, a cumisüvegeket meg használatlanul ajándékozhattam el. Szóval ha az öccse is hasonlóképpen viselkedik majd, akkor a vizet még jó ideig ezután is fürdésre fogjuk csak használni, nyári meleg ide vagy oda.
Szóval kinek volt már ilyen kizárólag anyatejen élő fél év alattija, aki kánikulát kényszerült túlélni? Adtatok neki vizet? Netán babateát? Kérte? Elfogadta?
