Ma összesen 26-féle betegség ellen létezik vakcina. Reneszánszát éli a védőoltás és annak kutatása, ma olyan betegségek ellen kívánják már felvenni a harcot ily módon, mint a CMV, a HIV, az Ebola, az Alzheimer-kór vagy a rák egyes fajtái. Dr. Vokó Zoltán, az ELTE Egészségpolitika és egészség-gazdaságtan tanszék egyetemi docense szerint a mai oltóanyagoknak, bár nevükben hasonlóak, nincs sok közük gyermekkorunk vakcináihoz, a legtöbb nem egész, vagy élő vírust tartalmaz, hanem olyan töredékeket, amelyek kisebb terhelés mellett váltanak ki a szervezetből megfelelő immunválaszt. A jelenlegi kutatások a szúrást is igyekeznek megkerülni – a jövő oltóanyaga lehet hogy spray, bőrre ragasztható tapasz, cseppek formájában érkezik majd.
Én annyira öreg vagyok, hogy még volt közvetlen tapasztalatom gyermekbénulással. Az egyik nagynéném élte túl gyerekkorában. Vastüdőbe ő nem került, csak sántított tőle egy életen át – mintha valami gonosz varázsló az egyik lábfejét élethosszig balett-spiccbe merevítette volna. Gyerekkoromban utánoztam néha, még mindig bennem a mozdulat, lép-csosszant, lép-csosszant. A vastüdős „Baba utcaiakból” nem tudom, él-e még valaki. A gyermekbénulást a legtöbbünk azóta elfelejtette, de ahogy a héten a „A védőoltás érték – de ki védi meg a védőoltást” című rendezvényen elhangzott, ha mi elfelejtünk egy betegséget, az nem jelenti azt, hogy a betegség is elfelejt bennünket. Nemzetközi szinten is sok a tévhit, a tudatlanság vagy a gyanakvás a védőoltások körül. Ezért indult útjára a VoV (Value of Vaccine, a védőoltások értéke) kampány, a bizalom megerősítéséért, a hiteles információk terjedéséért és végeredményben a hazai, tulajdonképpen nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő járványügyi helyzetünk megtartásáért.
Dr. Vokó Zoltán a demográfiai és népegészségügyi helyzet felvázolásakor kivételesen nem azt hangsúlyozta, amit mostanában szoktak mások. Szerinte nem az alacsony születésszám az, ami ellen elsőnek lépéseket kellene tenni (a magyar termékenységi ráta kirívóan alacsony, de a FÁK országok és egy-két nyugat-európai ország kivételével mindenhol a térségben a kívánt 2,1 alatt van a mutató, hazánkban jelenleg 1,2 gyermek jut egy termékeny nőre), mivel szerinte a halálozási, életkilátási mutatóinkon gyorsabban és hatékonyabban lehetne javítani, mint a születésszámot növelni. A mai magyar születéskor várható élettartam ugyanis 6-8 évvel rövidebb, mint a szomszédos Ausztriáé, és az egészségben töltött évek száma is jóval több. Az egészségtudatosság, a megelőzést támogató egészségpolitika, a prevenció különféle formái (az egészséges életmódtól a védőoltások elérhetőségéig) mind fontosabbak napjainkban. Magyarországon jelenleg az összes egészségügyi kiadás 3,2 százalékát fordítják csak prevencióra, és 0,3-0,4 százalékot védőoltásra – pedig a megelőzés mindig hatékonyabb és olcsóbb, mint a megbetegedést követő orvosi kezelés és rehabilitáció.
Dr. Mészner Zsófia, a Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója és Dr. Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató főorvosa is hangsúlyozta, hogy a védőoltások hihetetlen nagy szerepet töltenek be abban, hogy a magyar járványügyi adatok mutatói kiemelkedően jók hazánkban. Megelőzünk számos, nálunk gazdaságilag fejlettebb országot, magasabb átoltottsági arányt produkálva. Azonban pont azokban az országokban volt megfigyelhető, ahol több, nálunk kötelezővé tett oltás nem kötelező jelenleg, hogy ha az oltási kedv csökken, visszatérhetnek olyan betegségek, mint a kanyaró, a mumpsz vagy a szamárköhögés.
Dr. Melles Márta szerint a „potyautas jelenség” – a csoport immunitása védi a nem beoltottakat is – csak akkor nem okozhat problémát, ha csak azokat nem oltják, akiket valóban nem lehetséges, súlyos alapbetegség vagy allergia miatt például. Ha viszont tömegesen nem oltatjuk be magunkat, bízva abban, hogy elegendő, ha a többiek be vannak oltva, a betegségek újra felüthetik a fejüket - Nyugat-Európában és Bulgáriában is több, súlyos kanyarójárvány volt az utóbbi években. Bulgáriában több mint 12 ezer megbetegedést regisztráltak, 18 halálesettel, és 614 német betegből is 95 gyerek került kórházba, és ezekből kettő veszítette életét. Magyarországon a 80-as évek óta csak behurcolt kanyarót regisztráltak, 2007-2008-ben egyetlen egy megbetegedés sem történt.
Amikor Melles Mártával az előadások után beszélgettünk, akkor ismét megemlítette, milyen fontos a bizalom és a hitelesség – a híres-hírhedt H1N1 oltási kampány legnagyobb problémája épp a kommunikáció volt, amikor a nem kellően tájékozott és tájékoztatott egészségügyi szakma (főleg azok, akik szemtől szembe álltak a beteggel) a nyilvánosság előtt vitatta meg különféle kételyeit, végképp elbizonytalanítva a laikusokat. Hasonló volt az MMR-vakcina sorsa az Egyesült Királyságban, amikor elterjedt a feltételezés, hogy kapcsolat van az autizmus és az oltóanyag közt (a Wakefield-jelentés a Lancet nevű orvosi folyóiratban), hiába cáfolták ezt utólag, a szülők már nem merték beadatni gyermeküknek az oltást.
Joli nagynéném pedig már rég nem tudja elmesélni, milyen érzés gyermekbénulás után, sántikálva élni, örülve annak, hogy egyáltalán életben maradt.
Melles Márta (aki Vokó Zoltánnal együtt szívesen válaszol a Porontyon esetlegesen felmerült további kérdésekre) az alábbi honlapokat ajánlotta figyelmünkbe: www.oltasbiztonsag.hu, védőoltások gyermekeknek
A kampány:
http://www.kapdeloket.hu/ , http://www.kapdeloket.hu/szuroproba.html
Országos Epidemiológiai Központ
H 1097 Budapest IX.ker. Gyáli út 2-6
H 1966 Bp. Pf.64
Tel: (+36-1) 476-1100
E-mail: oltasbiztonsag@oek.antsz.hu
