Nem kellően rendszerszerű a gyermekvédelmi jelzőrendszer, egyes elemei pedig elérhetetlenek a gyermekek számára.
Nem kellően rendszerszerű a gyermekvédelmi jelzőrendszer, egyes elemei pedig elérhetetlenek a gyermekek számára - állapította meg vizsgálatában az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó Máté becslése szerint 100 gyermek közül 12 szenved el valamilyen bántalmazást. Az ombudsman több jogalkotási javaslattal fordult egyes tárcavezetőkhöz. Szabó Máté megállapította: az UNICEF 2009-es jelentésében az szerepel, hogy Magyarországon a gyermekek 4 százaléka szenved el bántalmazást, a tényleges szám viszont ennek háromszorosa lehet, amelyek felderítetlen esetek. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak feladata éppen az ilyen esetek feltárása lenne.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a többi között azt vizsgálta, mennyire érzékeny a rendszer a rossz bánásmód észlelhető jeleire, milyen gyakran jeleznek egymásnak az érintett szervek. Az ombudsman megkeresésére érkezett válaszokból kiderül: sérül, illetve közvetlen veszélyben van a gyermekek különleges védelemhez és gondoskodáshoz való joga.
A biztos szerint a gyermekvédelmi rendszer tudomására jutó bántalmazásos esetek száma jóval alacsonyabb, mint azt a társadalomtudományi kutatások becslései indokolnák. Hozzáteszi: szinte példa nélküli, hogy egy gyermek maga kérjen segítséget, és nem ritka, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai azért nem teljesítik kötelezettségüket, mert személyes megtorlástól tartanak.
Szabó Máté szerint kedvező, hogy szinte valamennyi településen van gyermekjóléti szolgáltatás, de általános jelenség a szakemberhiány. Sajnálatosnak tartja azt is, hogy az orvosok gyakran csak gyógyítják a sérüléseket, de nem szólnak a gyermekbántalmazásra utaló jelzésekről. Hozzáteszi: a nevelési-oktatási intézményekben általában nincs olyan szakember, akinek kizárólagos feladata lenne a gyermekek helyzetének feltérképezése, panaszaik meghallgatása és szükség esetén továbbítása a gyermekvédelmi szervhez. Emellett kevesen ismerik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket és iskolapszichológusokat, akiket nehéz elérni is. Az ombudsman szerint további probléma az is, hogy a rendezetlen állampolgárságú gyermekekre a gyermekvédelmi előírások főszabályként nem vonatkoznak.
Az országgyűlési biztos felkérte az oktatási minisztert, hogy fordítson nagyobb figyelmet arra, hogy a bántalmazott gyermekek tudják hova fordulhatnak segítségért, emellett pedig fontolja meg a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az iskolapszichológus kötelező alkalmazását. Szabó Máté az egészségügyi miniszternek azt ajánlja, hogy az orvosképzés során kiemelt kérdésként kezeljék a gyermekvédelmi szerepet. A biztos a szociális miniszternél kezdeményezte, hogy hatékonyabban védjék a jelzőrendszer tagjait, és hozza összhangba a tisztázatlan állampolgárságú gyermekek gyermekjóléti ellátásának szabályait a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekkel.
(Független Hírügynökség)
