Megkísérlem bemutatni a készségfejlesztő játékot, bár játszani sokkal könnyebb vele, mint írni róla.
Délutánonként, kora esténként, amikor hazaérünk az oviból és a suliból, a szokásos kézmosást, fertőtlenítést követően a gyerekek azonnal berongyolnak a nappaliba és előveszik a már nem is annyira új társasjátékukat, amit érthetetlen módon hetek óta nem unnak meg.
Az egyik benne lévő kis kártya alapján elnevezték Büdös láb-játéknak, így nálunk minden este bűzölögnek a paták. Megkísérlem bemutatni a készségfejlesztő játékot, bár játszani sokkal könnyebb vele, mint írni róla.
A Zingo! nevű játék lényege, hogy a játékosoknak a táblájukon lévő ábrákat minél hamarabb be kell fedni a párjukat ábrázoló lapocskákkal, amelyek egy adagolóból bukkannak elő. A sárga műanyag lapokon feketével nyomott ábrák találhatók, ezek alatt olvasható a nevük. A gyereknek ki kell mondania, mit lát, de csak akkor, ha a saját tábláján is szerepel az adagolóból kijövő kártyán lévő rajz. Igen ám, de a többi játékos tábláján is szerepelhet ugyanaz az ábra, így azé az adagolóból előbukkanó lapocska, aki gyorsabban mondja ki a szót. Ha olyat mond a játékos, ami nem szerepel a tábláján, akkor le kell venni egy már táblára kirakott lapocskát. Az nyer, akinek hamarabb betelik a táblája, azaz az összes ábrának megtalálta a párját.
Tetszik benne, hogy a táblák kétoldalasak - a zöld felük egyszerűbb, kisebb gyerekek is könnyen játszhatnak vele. A piros oldaluk a nagyobbaknak is szórakoztató, annyival nehezebb a feladat, hogy több olyan ábra szerepel rajta, ami más játékosok tábláin is, így komolyan meg kell küzdeni egy-egy lapocskáért: számít a felismerés és a szó kimondásának ideje – ezáltal fejlődik a gyerekek felismerő- és szóbeli kifejezőkészsége.
További lehetőségeket is rejt a játék, például játszhatjuk úgy, hogy elég a győzelemhez, ha csak egy megadott sort teszünk ki, vagy alakzatot (kereszt, négyzet, stb.), a lányaim pedig már egyszerre két táblával játszanak. Külön szórakozás nekik, hogy – bár úgy ismerkedtünk a játékkal, hogy minden egyes lapocskánál megbeszéltünk előre, hogy mit ábrázol – saját szórendszert alkotnak és átneveznek egy-egy rajzot. Így lett a lábfejből büdös láb, a mosolyból vigyorgó száj, a bögréből csészike, a fából karácsonyfa, ésígytovább.
Egy tipp a gyártóknak: a játék doboza lehetne erősebb anyagból, mert a sok nyitogatástól már kezd szétszakadni.
