A császármetszés megkétszerezi a csecsemő halálának esélyét

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A genfi egyetem kutatói szerint a császármetszés megkétszerezi a csecsemő halálának esélyét.

Manapság már minden ötödik gyermek császármetszéssel jön világra. Több mint ötvenezer szülés kiértékelése után az orvosok aggódva tekintenek erre az arányra: a genfi egyetem kutatói ugyanis arra jöttek rá, hogy a császármetszés megkétszerezi a csecsemő halálának esélyét.

Természetes szülés esetén ezer közül egy gyermek hal meg, a tervezett császármetszések esetében kettő. Ennek okát a kutatók a császármetszések előre hozott időpontjában látják. Ekkor még nem annyira fejlett a babák tüdeje, mintha megvárnák a szülés rendes időpontját.

Ezenkívül a császármetszéssel világra jött gyerekek gyakrabban küszködtek légzési problémákkal - írták a kutatók a Pediatrics című szaklapban a Süddeutsche Zeitung című német lap internetes kiadásának tudósítása szerint. Ennek 1,8-szor volt nagyobb az esélye, mint a természetes szülés után. Annak a valószínűsége, hogy a kórház intenzív osztályára kelljen vinni a csöppséget, 1,4-szerese volt a normál szüléshez képest.

A kutatók kritikával illették a császármetszések világszerte megugró számát, akárcsak azt, hogy a kapcsolódó komplikációkat gyakran nem veszik figyelembe, illetve ártalmatlannak tüntetik fel. A 34-37-ik terhességi hétre alkalmazott "near term" (a szülés időpontjához közeli) fogalom például azt sejteti, hogy az ekkor levezetett szülések hasonlóak az időben lefolyókhoz. Ennek a felfogásnak a szellemében liberálisan állhatnak hozzá a korai császármetszésekhez. A kutatók azonban óva intenek attól, hogy az orvosok szükségtelenül végezzenek a szülés várható időpontja előtti császármetszést.

A genfi tanulmány az egyetem közlése szerint a legnagyobb ilyen jellegű felmérés a világon, amely összehasonlítja a szülés fajtáit, és ezzel egy időben figyelembe veszi a terhesség időtartamát is. Egészen pontosan 56 549, az egyetem klinikáján 1982 és 2004 között levezetett szülést elemeztek. A legalább harmincnégy hétig tartó terhességeket vették figyelembe. A kutatás huszonkét éve alatt a császármetszések aránya megkétszereződött, 2004-ben húsz százalék volt.

(MTI)

Ezenkívül a császármetszéssel világra jött gyerekek gyakrabban küszködtek légzési problémákkal - írták a kutatók a Pediatrics című szaklapban a Süddeutsche Zeitung című német lap internetes kiadásának tudósítása szerint. Ennek 1,8-szor volt nagyobb az esélye, mint a természetes szülés után. Annak a valószínűsége, hogy a kórház intenzív osztályára kelljen vinni a csöppséget, 1,4-szerese volt a normál szüléshez képest.

A kutatók kritikával illették a császármetszések világszerte megugró számát, akárcsak azt, hogy a kapcsolódó komplikációkat gyakran nem veszik figyelembe, illetve ártalmatlannak tüntetik fel. A 34-37-ik terhességi hétre alkalmazott "near term" (a szülés időpontjához közeli) fogalom például azt sejteti, hogy az ekkor levezetett szülések hasonlóak az időben lefolyókhoz. Ennek a felfogásnak a szellemében liberálisan állhatnak hozzá a korai császármetszésekhez. A kutatók azonban óva intenek attól, hogy az orvosok szükségtelenül végezzenek a szülés várható időpontja előtti császármetszést.

A genfi tanulmány az egyetem közlése szerint a legnagyobb ilyen jellegű felmérés a világon, amely összehasonlítja a szülés fajtáit, és ezzel egy időben figyelembe veszi a terhesség időtartamát is. Egészen pontosan 56 549, az egyetem klinikáján 1982 és 2004 között levezetett szülést elemeztek. A legalább harmincnégy hétig tartó terhességeket vették figyelembe. A kutatás huszonkét éve alatt a császármetszések aránya megkétszereződött, 2004-ben húsz százalék volt.

(MTI)

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.