Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hogyan, mikor kezdjük a hozzátáplálást és mit adjunk a gyereknek?
Amikor az anyós, az anyánk meg a védőnő is vállvetve kérdezgetik, hogy mit eszik a gyerek és hosszú körmondatokban ecsetelik, hogy szerelmünk, illetve mi magunk, hogyan kóstoltuk meg a paprikás krumplit 4 és fél hónaposan, nos ekkor jön el az a szent pillanat, amikor már nincs kitérő, el kell kezdeni a hozzátáplálást.
Az első gyerekes anyaként még én is repesve vártam a pillanatot és izgatottan reszeltem az első almát a gyermeknek. Azóta rájöttem, hogy a gyermek kóstolgatási hajlandóságával exponenciális arányban növekszik a mosogatnivaló mennyisége.
Ami a szoptatást illeti egyrészt ezt találom a világ legegyszerűbb dolgának, másrészt a legmegterhelőbb időszaknak is. Ami az egyszerűséget illeti, egy sebes bimbótól vérző, ötödik mellgyulladásának lázában fetrengő nőnek elég nehéz lehet elmagyarázni, hogy mennyire egyszerű, hogy bárhol és bármikor rendelkezésre áll a megfelelő táplálék. Nem kell melegíteni, méricskélni, termoszt cipelni. Nem mondhatnám, hogy amolyan harcos szoptató vagyok, nyilvánosan nem igazán szoktam, inkább időzítek, illetve elbujdokolok.
Szóval fél éves a gyerek, fogat is növeszt. Jöhet az emberi fogyasztásra alkalmas táplálék. Én az óvatoskodó, lassú iskolát követem. Úgy érzem, a nagyobbiknál bevált, egészen az utóbbi időkig kifejezetten jó evő lett. Tehát az alapelv: Egyszerre csak egy táplálékféleséget bevezetni. Egy-két hétig simán mehet ugyanaz, aztán lehet váltani. Ilyenkor a gyereknek az is elég újdonság, hogy a tejen kívül valami más kerül a szájába, semmi szüksége a változatosságra.
Mikor?
A harcos szoptatáspártiak szerint először szoptatás után kell kóstoltatni a gyerekkel, ami szerintem nagyon nem jó ötlet. Ilyenkor úgyis tele a hasa meg aztán nekem nem tűnik annyira jó ötletnek a tejre egy kis almát küldeni. A két szoptatás között, úgy félúton, mondjuk 1,5 órával később érdemes megpróbálkozni az etetéssel, amikor nem álmos, fáradt a gyerek.
Hogyan?
Mivel a gyermek ülni még nem igazán tud, a hordozó, a pihenőszék, illetve a teljesen hátradönthető etetőszék alkalmas az etetésre. Az ételt ebben a korban egészen pépesre kell reszelni vagy turmixolni. Pici műanyag kanállal érdemes a szájába adagolni a pépet. Illetve esetleg, ha gyümölcslével kezdünk, akkor megpróbálhatjuk pohárból megitatni. A partedlit, előkét minden esetben készítsük elő!
Mit?
Nálunk az alma a szent kezdőgyümölcs, hiszen minden évszakban előfordul. Az édes, lédús változatot kell megkeresni. Szerintem nyersen is jó, de vannak akik a kompótnak megfőzött, leturmixolt változatra esküsznek. A legelső alkalommal lehet, hogy csak a reszelék kinyomkodott leve is elég lesz az ismerkedéshez. A kezdő gyümölcsöknek alkalmasak még az őszibarack, meggy, körte, szilva, illetve a sütőtök, a répa meg a krumpli. A gyümölcsöket semmiképpen se főzném meg. A zöldségek viszont nem annyira édesek, ezért ezeket egy kis anyatejjel, tápszerrel lehet ízesíteni és így pépesíteni.
Mennyit?
Az első időkben valószínűleg csak 1-2 kanálnyi, jobb esetben fél almányi mennyiség fog lecsúszni. Ilyenkor még nem célunk, hogy megtömjük a gyereket, hanem, hogy megismertessük és megszerettessük vele az ízeket.
És a családnak?
És ha éppen alma túltengés lenne nálunk, mert a gyermek befogadóképességét messze meghaladó módon vásároltunk be gyümölcsből, én mindig a fagyasztó fedezékébe húzódok. Készítek például gyömbéres alma sörbetet. Amennyire egyszerű, annyira jól lehet vele a vendégek előtt villogni.
Hozzávalók: 6 nagyobb alma, 100 g cukor, 1 citrom leve, 2-3 evőkanál friss, reszelt gyömbér.
Elkészítése: Az almát meghámozom, a csumáját, magjait eltávolítom. Hogy ne barnuljon meg, fél deci vízből és a citrom levéből fürdőt készítek neki és ebbe potyogtatom az almakockákat. Így együtt meg is főzöm, puhára. Kihűtöm.
A cukorból és 2 deci vízből szirupot főzök, azaz addig rotyogtatom, míg szép fényes és sűrű nem lesz. Ekkor beleszórom a reszelt gyömbért és állni hagyom, amíg kihűl. Ekkor leszűröm és a gyömbért kidobom. Az almát a sziruppal összeturmixolom, dobozba öntöm és a mélyhűtőbe teszem. Ha éppen van időm és energiám, akkor óránként átkevergetem, hogy ne fagyjon kőkeményre. Ha nincs erre mód, akkor tálalás előtt kapargatom szilánkosra és szentségelek.
Ági
