Bébinapló: Abigél szótárazik

Olvasási idő kb. 3 perc

Abigél új hobbija a szótárazás.

Abigél új hobbija a szótárazás. Egész nap mászkál fel-alá, és minden szeme elé kerülő dologra rámutat: ez a? És akkor sorolni kell, ez a szék, ez a kocka, ez a rádió, ez a párna. Néha megáll, és diadalittasan magára mutat, ez a? Akkor mondjuk, hogy az az Abigél és ennek valamiért nagyon örül, ennek ellenére magát még nem hívja sehogy.

Bár őszintén szólva nem vagyok egészen tisztában az idevonatkozó pszichológiai elméletekkel, hogy mikor kezdi el önmagát önálló személyként értelmezni.

Most már egyébként a mesék sem kötik le annyira, mint eddig, már nem szeret annyira hallgatni, most, hogy már van mondanivalója. A könyvben is minden apró dologra rámutat, aminek tudja a nevét, azt mondja, a többit meg kérdezi, ez a, ez a? és mindeközben hihetetlenül fejlődik. Hatalmas sikerélmény neki a beszéd, egy nap százszor elmondja azokat a szavakat, amiket ismer, és vagy tízszer pucoltat velem almát meg körtét, mert ennek a két gyümölcsnek a nevét kitűnően tudja, és követeli is egész nap.

Hogy milyen gyorsan fejlődik, az akkor volt feltűnő, amikor az apja elutazott három napra, majd amikor hazatért, újságolta nekem, hogy észrevettem-e, hogy Abigél azt mondja a nyuszira a falon, hogy baba. Én meg mondtam, hogy nem azt mondja, hogy baba, hanem hogy labda, (babba), hiszen a nyuszi a képen labdázik. A labda amúgy most a mindene, ha meglát egy labdát, áhítattal megfogja, az ég felé emeli, és szinte belesuttogja a levegőbe, hogy babba.

Amit már mond: apa, anya, cica, baba, labda, kakas, alma, körte, csüccs, hama, hajó, tej, tea, arra, ablak, pipi, pápá, gyite, hangutánzó szavakkal utal a tehénre, malacra, szamárra, lóra és autóra. Ennyi jut eszembe hirtelen, de lehet, hogy még több szót is ismer. Kétszer fordult eddig elő, legalábbis megfigyelésem szerint, hogy egymás mellé is tett szavakat, egyszer rámutatott az egyik könyvben a nyuszi nénire, rám nézett és azt mondta, tátá körte. Azaz, nyuszi néni elment a piacra körtét venni, legalábbis a mese szerint. Teljesen meghatódtam. Ehhez képest már nem volt újdonság, amikor a hintalóra mutatva azt mondta, gyite csüccs.

A szent babbán kívül mindent szépen ejt ki, persze vannak szavak, amiket egyáltalán nem értük. Mostanában például állandóan azt ismételgeti, hogy tácc, amiről fogalmunk sincs, hogy mi lehet, ha megkérdezem, hogy hol van a tácc, akkor leguggol, és a padlót ütögeti. Megfejthetetlen és rejtélyes, lehet, hogy tud valamit, amit mi nem. A tévé meg valamiért tele, pedig egyikünk sem hívja a tévét televízió készüléknek.

Még egy érdekes dolgot figyeltünk meg. Annak ellenére, hogy a maci volt szinte az első szó, amit kimondott, egy ideje már egyáltalán nem mondja, pedig egy lépést sem tesz nélküle. De magát sem mondja, így lehet, hogy a maci már eggyé vált vele, vagy az is lehet, hogy a maci egy kimondhatatlan nevű totemállat. De lehet persze valami egészen más is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Mother Mary
Mother Mary
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.